Okos Márton (középen) átadja a Báthory Emlékév zászlaját vajdahunyadi vendéglátóinak
Fotó: Facebook/Okos Márton
Erdélyi lengyel emlékhelyek, történetek címmel mutatták be az elmúlt héten a kalotaszegi származású, Budapesten élő Okos Márton új könyvét. A Báthory–Bem Hagyományőrző Egyesület létrehozójaként a szerző régóta kutatja Erdélyben is a közös szálakat. A lengyel-magyar barátság erdélyi szerepéről beszélgettünk.
2021. október 04., 10:272021. október 04., 10:27
– A Báthory Emlékév alkalmából készült el új köteted. Hogyan született a könyv ötlete?
– Ahogy nincs magyar történelem Erdély nélkül, úgy nem lehet magyar–lengyel történelmi barátságról sem beszélni, ha kihagyjuk belőle az erdélyi részt. Báthory vagy Bem tábornok nélkül a történet torzó lesz.
– Az emlékév több kerek évfordulóhoz kötődik. A lengyelek számára mekkora jelentőséggel bír Báthory István személye?
– A Báthory Emlékévben van két erdélyi, illetve egy lengyel vonatkozás is: Báthory Istvánt 450 éve választották Erdély fejedelmévé, 440 éve alapított egyetemet Kolozsváron és 445 éve tette le a lengyel királyi esküt Wawelben, a krakkói királyi várban.
Egyik legnagyobb királyuknak tartják, aki legyőzte Rettegett Iván cárt, és megszállt lengyel területeket szerzett vissza.
– A könyvben megjelent Lengyelország budapesti nagykövetének a köszöntő írása is. Hogyan figyelt fel munkádra a lengyel diplomácia?
– Lengyelország budapesti nagykövete és a Lengyel Intézet igazgatója írt ajánlást a könyvemhez. Jó a kapcsolatom mindkét intézettel. Méltányolják azt az erőfeszítést, amelyet egyesületünk végez erdélyi lengyel vonatkozásban. Hadd emeljem ki a Szilágysomlyón felállított kopjafát Boldog Jerzy Popieluszko mártír papnak és az emléktáblát Witold Pilecki kapitánynak.
Az emlékév zászlaját május 25-én, Báthory István erdélyi fejedelemmé választásának 450. évfordulóján dr. Széman Péter, a Báthory Alapítvány tiszteletbeli elnöke és Okos Márton adta át a Babeș-Bolyai Tudományegyegyetem vezetőinek Kolozsváron
Fotó: Facebook/Okos Márton
– Új könyvedben erdélyi lengyel emlékhelyeket mutatsz be. Tapasztalatod szerint ezeket Erdélyben, illetve Lengyelországban mennyire ismerik?
– A szűkebb történészi szakmát leszámítva elég kevesen. A könyvvel épp az volt a célom, hogy Erdélyt új szemszögből mutassam be, új értékeket tárjak fel a közönség felé. A Szent László-év kezdeményezőjeként elmondhatom, hogy bár Szent László Lengyelországban született – édesanyja lengyel hercegnő volt –, ezt ott mégis kevésbé ismerik. A mi szempontunkból ugyanez érvényes Báthory Istvánra: a magyarság alig ismeri tetteit. Épp a kolozsvári bemutatón mondtam el, hogy a kolozsváriak közül, akik naponta elmennek a Mátyás király szoborcsoport előtt, sokan nem is sejtik, hogy az egyik oldalsó alak, Szapolyai István nádor élete mennyire összekapcsolódik a lengyelekkel. Szapolyai István volt Szilézia kormányzója, a Piast-dianasztia oldalágából nősült. Később Borbála nevű lánya Zsigmond lengyel király első felesége lett. Neje halála után Zsigmond feleségül vette Bona Sforzát: nagyobbik közös lányuk, Jagelló Izabella vált Szapolyai István János királyunk feleségévé. Az ő közös gyerekük lett Erdély első fejedelme, János Zsigmond.
– Könyvedet Kolozsváron, Szilágysomlyón és Vajdahunyadon mutattad be. Milyen volt a fogadtatása az olvasók részéről?
– A mai koronavírus-járvány körülményei között sikeresnek ítélem. Ahogy városról városra haladtunk, sorra pirosodtak be a helyszínek, így nagyon meg kell becsülni minden résztvevőt, aki eljön a találkozónkra.
Egyesületünk részéről a hunyadi magyarság részére átadtam az emlékév zászlaját. De hasonlóan nagyszerű volt a szilágysomlyói Báthory Napok alkalmából a nagy király szülővárosában tartott könyvbemutató is.
Az erdélyi lengyel emlékhelyekről szóló új könyv borítója
– A somlyói ünnepséget idén két kiadásban is megszervezték román, illetve magyar részről. A szilágysági városka rendezvényében az elmúlt években aktív szerepet vállaltál. Mit emelnél ki ezek közül?
– Valóban, idén két kiadásban szervezték meg a somlyói Báthory Napokat, de ennek adminisztrációs oka volt. A Báthory Alapítvány immár 29. alkalommal szervezte meg az ünnepséget szeptember végén, Báthory István születésének évfordulóján. A néhány éve életre hívott Bathory Festre idén azért került sor egy héttel korábban, mert a város liberális vezetése a Nemzeti Liberális Párt (PNL) országos kongresszusára készült, az előző hétvégén pedig az RMDSZ-nek volt a kongresszusa. Ilyen kényszerből jött össze a két külön rendezvény. Erre azt mondom,
Közreműködésünkkel a járvány előtt sikerült több lengyelországi csoportot is elhozni Szilágysomlyóra, és már szépen alakultak a kapcsolatok is. Ennek tett keresztbe a koronavírus-járvány, ugyanis e kapcsolatok elsősorban a személyes találkozásoktól függnek, azaz utazni kell, ami a mai világban egyre nehezebb. Abban bízom, hogy a mostani, embert próbáló pandémián is túl leszünk, és reményeim szerint az új könyvemnek is köszönhetően egyre több lengyel barátunk látogat majd Erdélybe.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!