Okos Márton (középen) átadja a Báthory Emlékév zászlaját vajdahunyadi vendéglátóinak
Fotó: Facebook/Okos Márton
Erdélyi lengyel emlékhelyek, történetek címmel mutatták be az elmúlt héten a kalotaszegi származású, Budapesten élő Okos Márton új könyvét. A Báthory–Bem Hagyományőrző Egyesület létrehozójaként a szerző régóta kutatja Erdélyben is a közös szálakat. A lengyel-magyar barátság erdélyi szerepéről beszélgettünk.
2021. október 04., 10:272021. október 04., 10:27
2021. október 04., 10:272021. október 04., 10:27
– A Báthory Emlékév alkalmából készült el új köteted. Hogyan született a könyv ötlete?
– Ahogy nincs magyar történelem Erdély nélkül, úgy nem lehet magyar–lengyel történelmi barátságról sem beszélni, ha kihagyjuk belőle az erdélyi részt. Báthory vagy Bem tábornok nélkül a történet torzó lesz.
– Az emlékév több kerek évfordulóhoz kötődik. A lengyelek számára mekkora jelentőséggel bír Báthory István személye?
– A Báthory Emlékévben van két erdélyi, illetve egy lengyel vonatkozás is: Báthory Istvánt 450 éve választották Erdély fejedelmévé, 440 éve alapított egyetemet Kolozsváron és 445 éve tette le a lengyel királyi esküt Wawelben, a krakkói királyi várban.
Egyik legnagyobb királyuknak tartják, aki legyőzte Rettegett Iván cárt, és megszállt lengyel területeket szerzett vissza.
– A könyvben megjelent Lengyelország budapesti nagykövetének a köszöntő írása is. Hogyan figyelt fel munkádra a lengyel diplomácia?
– Lengyelország budapesti nagykövete és a Lengyel Intézet igazgatója írt ajánlást a könyvemhez. Jó a kapcsolatom mindkét intézettel. Méltányolják azt az erőfeszítést, amelyet egyesületünk végez erdélyi lengyel vonatkozásban. Hadd emeljem ki a Szilágysomlyón felállított kopjafát Boldog Jerzy Popieluszko mártír papnak és az emléktáblát Witold Pilecki kapitánynak.
Az emlékév zászlaját május 25-én, Báthory István erdélyi fejedelemmé választásának 450. évfordulóján dr. Széman Péter, a Báthory Alapítvány tiszteletbeli elnöke és Okos Márton adta át a Babeș-Bolyai Tudományegyegyetem vezetőinek Kolozsváron
Fotó: Facebook/Okos Márton
– Új könyvedben erdélyi lengyel emlékhelyeket mutatsz be. Tapasztalatod szerint ezeket Erdélyben, illetve Lengyelországban mennyire ismerik?
– A szűkebb történészi szakmát leszámítva elég kevesen. A könyvvel épp az volt a célom, hogy Erdélyt új szemszögből mutassam be, új értékeket tárjak fel a közönség felé. A Szent László-év kezdeményezőjeként elmondhatom, hogy bár Szent László Lengyelországban született – édesanyja lengyel hercegnő volt –, ezt ott mégis kevésbé ismerik. A mi szempontunkból ugyanez érvényes Báthory Istvánra: a magyarság alig ismeri tetteit. Épp a kolozsvári bemutatón mondtam el, hogy a kolozsváriak közül, akik naponta elmennek a Mátyás király szoborcsoport előtt, sokan nem is sejtik, hogy az egyik oldalsó alak, Szapolyai István nádor élete mennyire összekapcsolódik a lengyelekkel. Szapolyai István volt Szilézia kormányzója, a Piast-dianasztia oldalágából nősült. Később Borbála nevű lánya Zsigmond lengyel király első felesége lett. Neje halála után Zsigmond feleségül vette Bona Sforzát: nagyobbik közös lányuk, Jagelló Izabella vált Szapolyai István János királyunk feleségévé. Az ő közös gyerekük lett Erdély első fejedelme, János Zsigmond.
– Könyvedet Kolozsváron, Szilágysomlyón és Vajdahunyadon mutattad be. Milyen volt a fogadtatása az olvasók részéről?
– A mai koronavírus-járvány körülményei között sikeresnek ítélem. Ahogy városról városra haladtunk, sorra pirosodtak be a helyszínek, így nagyon meg kell becsülni minden résztvevőt, aki eljön a találkozónkra.
Egyesületünk részéről a hunyadi magyarság részére átadtam az emlékév zászlaját. De hasonlóan nagyszerű volt a szilágysomlyói Báthory Napok alkalmából a nagy király szülővárosában tartott könyvbemutató is.
Az erdélyi lengyel emlékhelyekről szóló új könyv borítója
– A somlyói ünnepséget idén két kiadásban is megszervezték román, illetve magyar részről. A szilágysági városka rendezvényében az elmúlt években aktív szerepet vállaltál. Mit emelnél ki ezek közül?
– Valóban, idén két kiadásban szervezték meg a somlyói Báthory Napokat, de ennek adminisztrációs oka volt. A Báthory Alapítvány immár 29. alkalommal szervezte meg az ünnepséget szeptember végén, Báthory István születésének évfordulóján. A néhány éve életre hívott Bathory Festre idén azért került sor egy héttel korábban, mert a város liberális vezetése a Nemzeti Liberális Párt (PNL) országos kongresszusára készült, az előző hétvégén pedig az RMDSZ-nek volt a kongresszusa. Ilyen kényszerből jött össze a két külön rendezvény. Erre azt mondom,
Közreműködésünkkel a járvány előtt sikerült több lengyelországi csoportot is elhozni Szilágysomlyóra, és már szépen alakultak a kapcsolatok is. Ennek tett keresztbe a koronavírus-járvány, ugyanis e kapcsolatok elsősorban a személyes találkozásoktól függnek, azaz utazni kell, ami a mai világban egyre nehezebb. Abban bízom, hogy a mostani, embert próbáló pandémián is túl leszünk, és reményeim szerint az új könyvemnek is köszönhetően egyre több lengyel barátunk látogat majd Erdélybe.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!