Okos Márton (középen) átadja a Báthory Emlékév zászlaját vajdahunyadi vendéglátóinak
Fotó: Facebook/Okos Márton
Erdélyi lengyel emlékhelyek, történetek címmel mutatták be az elmúlt héten a kalotaszegi származású, Budapesten élő Okos Márton új könyvét. A Báthory–Bem Hagyományőrző Egyesület létrehozójaként a szerző régóta kutatja Erdélyben is a közös szálakat. A lengyel-magyar barátság erdélyi szerepéről beszélgettünk.
2021. október 04., 10:272021. október 04., 10:27
– A Báthory Emlékév alkalmából készült el új köteted. Hogyan született a könyv ötlete?
– Ahogy nincs magyar történelem Erdély nélkül, úgy nem lehet magyar–lengyel történelmi barátságról sem beszélni, ha kihagyjuk belőle az erdélyi részt. Báthory vagy Bem tábornok nélkül a történet torzó lesz.
– Az emlékév több kerek évfordulóhoz kötődik. A lengyelek számára mekkora jelentőséggel bír Báthory István személye?
– A Báthory Emlékévben van két erdélyi, illetve egy lengyel vonatkozás is: Báthory Istvánt 450 éve választották Erdély fejedelmévé, 440 éve alapított egyetemet Kolozsváron és 445 éve tette le a lengyel királyi esküt Wawelben, a krakkói királyi várban.
Egyik legnagyobb királyuknak tartják, aki legyőzte Rettegett Iván cárt, és megszállt lengyel területeket szerzett vissza.
– A könyvben megjelent Lengyelország budapesti nagykövetének a köszöntő írása is. Hogyan figyelt fel munkádra a lengyel diplomácia?
– Lengyelország budapesti nagykövete és a Lengyel Intézet igazgatója írt ajánlást a könyvemhez. Jó a kapcsolatom mindkét intézettel. Méltányolják azt az erőfeszítést, amelyet egyesületünk végez erdélyi lengyel vonatkozásban. Hadd emeljem ki a Szilágysomlyón felállított kopjafát Boldog Jerzy Popieluszko mártír papnak és az emléktáblát Witold Pilecki kapitánynak.
Az emlékév zászlaját május 25-én, Báthory István erdélyi fejedelemmé választásának 450. évfordulóján dr. Széman Péter, a Báthory Alapítvány tiszteletbeli elnöke és Okos Márton adta át a Babeș-Bolyai Tudományegyegyetem vezetőinek Kolozsváron
Fotó: Facebook/Okos Márton
– Új könyvedben erdélyi lengyel emlékhelyeket mutatsz be. Tapasztalatod szerint ezeket Erdélyben, illetve Lengyelországban mennyire ismerik?
– A szűkebb történészi szakmát leszámítva elég kevesen. A könyvvel épp az volt a célom, hogy Erdélyt új szemszögből mutassam be, új értékeket tárjak fel a közönség felé. A Szent László-év kezdeményezőjeként elmondhatom, hogy bár Szent László Lengyelországban született – édesanyja lengyel hercegnő volt –, ezt ott mégis kevésbé ismerik. A mi szempontunkból ugyanez érvényes Báthory Istvánra: a magyarság alig ismeri tetteit. Épp a kolozsvári bemutatón mondtam el, hogy a kolozsváriak közül, akik naponta elmennek a Mátyás király szoborcsoport előtt, sokan nem is sejtik, hogy az egyik oldalsó alak, Szapolyai István nádor élete mennyire összekapcsolódik a lengyelekkel. Szapolyai István volt Szilézia kormányzója, a Piast-dianasztia oldalágából nősült. Később Borbála nevű lánya Zsigmond lengyel király első felesége lett. Neje halála után Zsigmond feleségül vette Bona Sforzát: nagyobbik közös lányuk, Jagelló Izabella vált Szapolyai István János királyunk feleségévé. Az ő közös gyerekük lett Erdély első fejedelme, János Zsigmond.
– Könyvedet Kolozsváron, Szilágysomlyón és Vajdahunyadon mutattad be. Milyen volt a fogadtatása az olvasók részéről?
– A mai koronavírus-járvány körülményei között sikeresnek ítélem. Ahogy városról városra haladtunk, sorra pirosodtak be a helyszínek, így nagyon meg kell becsülni minden résztvevőt, aki eljön a találkozónkra.
Egyesületünk részéről a hunyadi magyarság részére átadtam az emlékév zászlaját. De hasonlóan nagyszerű volt a szilágysomlyói Báthory Napok alkalmából a nagy király szülővárosában tartott könyvbemutató is.
Az erdélyi lengyel emlékhelyekről szóló új könyv borítója
– A somlyói ünnepséget idén két kiadásban is megszervezték román, illetve magyar részről. A szilágysági városka rendezvényében az elmúlt években aktív szerepet vállaltál. Mit emelnél ki ezek közül?
– Valóban, idén két kiadásban szervezték meg a somlyói Báthory Napokat, de ennek adminisztrációs oka volt. A Báthory Alapítvány immár 29. alkalommal szervezte meg az ünnepséget szeptember végén, Báthory István születésének évfordulóján. A néhány éve életre hívott Bathory Festre idén azért került sor egy héttel korábban, mert a város liberális vezetése a Nemzeti Liberális Párt (PNL) országos kongresszusára készült, az előző hétvégén pedig az RMDSZ-nek volt a kongresszusa. Ilyen kényszerből jött össze a két külön rendezvény. Erre azt mondom,
Közreműködésünkkel a járvány előtt sikerült több lengyelországi csoportot is elhozni Szilágysomlyóra, és már szépen alakultak a kapcsolatok is. Ennek tett keresztbe a koronavírus-járvány, ugyanis e kapcsolatok elsősorban a személyes találkozásoktól függnek, azaz utazni kell, ami a mai világban egyre nehezebb. Abban bízom, hogy a mostani, embert próbáló pandémián is túl leszünk, és reményeim szerint az új könyvemnek is köszönhetően egyre több lengyel barátunk látogat majd Erdélybe.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!