Antal Péter a város minden lakosához szól – köszöntőbeszéd a hagyományos pécskai újkenyér ünnepen
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Ötödik mandátumát tölti a pécskai polgármesteri hivatal élén Antal Péter. A magyar határ közelében fekvő Arad megyei mezőváros elöljárója a Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelöltjeként nyerte meg sorban a helyhatósági választásokat, de előtte is aktívan részt vett a helyi politikai életben: az első polgármesteri cím elnyerése előtt egy cikluson át alpolgármester, azt megelőzően pedig önkormányzati képviselő volt. Mindvégig a román párt színeiben politizált – magyarként. De a magyar közösség, a civil szervezetek, a magyar kulturális rendezvények szervezői mindig számíthattak a polgármesteri hivatal támogatására. Van-e benne kettősség: a románok között magyarnak, a magyarok között románnak „bélyegzik-e” meg? Milyen az együttélés a településen a különböző nemzetiségek között, és mit tart polgármesterként a legnagyobb eredménynek? Többek között ezekről kérdeztük Antal Péter pécskai polgármestert.
2025. március 16., 09:432025. március 16., 09:43
2025. március 17., 09:272025. március 17., 09:27
– Jelenleg a PNL tagja, de volt az egykori PD-L és a PD tagja is, ám sosem ön cserélt pártot, hanem mindig a párt változtatott nevet, olykor ideológiát. Antal Péter számára fontos a párthűség, a kollégákhoz való ragaszkodás?
– Igen, nagyon fontos. Közel három évtizede egy elszánt és fiatal csapattal léptünk be a politikai életbe, és többen azóta is együtt dolgozunk. Abból a körből miniszter, szenátor, parlamenti képviselő, megyei tanácselnök, megyei és helyi tanácsos, polgármester és alpolgármester került ki. Számunkra a közérdek volt a fontos, ezért sem jutott eszünkbe, hogy más pártba lépjünk be. Az országos politikai döntések következménye volt a névváltás, de a csapat megmaradt.
– Miként került kapcsolatba a közélettel, a politikával?
– Fiatal vállalkozóként úgy láttam, hogy Pécska stagnál, nem változik semmi, és nem fejlődik. Más korombeliekkel együtt úgy véltük, hogy új szemléletre van szükség, és a pécskaiak többsége támogatott bennünket. Akkoriban alakult meg Pécskán a Demokrata Párt helyi szervezete, többnyire fiatalokból állt, és minden nemzetiség helyet kapott benne.
Komolyan kivettem a részemet a tanácsosi munkából, és abból is, hogy Pécska visszakapja a városi rangját, ami 2004. április 5-én történt meg.
A pécskaiak „a tenyeréből esznek”
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
2004-ben az akkori polgármester, Iustin Cionca (jelenleg az Arad Megyei Tanács elnöke – szerk. megj.), javasolt az alpolgármesteri tisztségre, amit elfogadtam, mert munkált bennem a tenniakarás. Négy évvel később újra alpolgármester lettem, de mivel a polgármestert parlamenti képviselővé választották, megüresedett a széke.
Azóta megszakítás nélkül vezetem a várost, és dolgozom a fejlesztésén, szépítésén. Sok megvalósítást ki tudnák emelni, de a legfontosabb az, hogy megváltoztattuk Pécska arculatát, és ma már tényleg városias. Több tízmillió eurót fektettünk az infrastruktúra fejlesztésébe uniós pályázatokból, ezzel emeltük a lakosok komfortérzetét. Az utcák 90 százalékában bevezettük az ivóvízhálózatot és kiépítettük a szennyvízvezetékeket, mindenhol van földgázhálózat, és folyamatosan aszfaltozunk a város valamennyi kerületében. Pécska szemmel láthatóan fejlődik. A középületek közül felújítottunk minden óvodát, iskolát, kulturális intézményt és az önkormányzat épületeit is.
Az ajtaja nyitva áll mindenki előtt
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
– Sosem gondolt arra, hogy a magyar érdekvédelmi szövetségben politizáljon, az RMDSZ jelöltjeként induljon valamelyik választáson?
– A ’90-es években, amikor az RMDSZ Pécskán jó eredményeket ért el a választásokon és sokkal nagyobb súlya volt a helyi tanácsban, én meg fiatal vállalkozóként próbáltam közelíteni a politikához, nem tapasztaltam nyitottságot a részükről. Ezért fordultam akkor a PD felé.
Úgy gondolom, magyarként más pártban is érvényesülni lehet. Ezenkívül, ahhoz, hogy megnyerhessem a polgármesterválasztást, szükség van a román szavazókra is, akik kisebb eséllyel szavaznának az RMDSZ-re.
Pécskán él Arad megye második legnagyobb számú magyar közössége: a legutóbbi népszámlálás szerint valamivel több mint 2300-an vallották magyarnak magukat, ez az ismert nemzetiségű lakosság 22 százaléka.
– Van-e valami, ami zavarja az RMDSZ-ben, annak politikai tevékenységében?
– Nem különösebben. Jó viszonyt ápolunk régóta, és tiszteletben tartjuk egymás politikai stratégiáját.
Nem állt meg az idő Pécskán, épül-szépül a város
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
– Miként jellemezné a kapcsolatát a pécskai választópolgárokkal, azon belül a magyar közösséggel? Sok magyar rendezvényt, kezdeményezést támogat, ebből arra következtethetünk, hogy nem csak a választások előtt figyel a magyarokra…
– Úgy hiszem, a pécskai magyarok a magukénak éreznek, tudják, hogy minden alkalommal kiálltam a közösség érdekeiért és továbbra is számíthatnak rám.
– Megkapta-e már egyes magyar körökből, hogy „túlságosan román” vagy egyes román körökből, hogy „túlságosan magyar”. Például, amiért támogatta a pécskai Szent István-szobor köztéri felállítását, vagy amiért a Magyar Közösségi Ház létrehozását segíti.
– Nem éreztem soha, hogy megbélyegeztek volna ebből a szempontból, sem a románok, sem a magyarok. Próbálom tartani az egyensúlyt, minden féllel jó viszonyt ápolni, hiszen csak közösen tudunk előre haladni.
Ezt azt jelenti, hogy Pécskán az ember személyisége a fontos, nem a nemzetisége.
A pécskai kenyér a város védjegye
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
– Az elmúlt két évtized alatt Pécska szemmel látható nagy fejlődésen ment keresztül: miként sikerült ezt megvalósítani?
– Sok munka eredménye ez, csapatban a helyi tanácsosokkal és a városháza alkalmazottaival. A stratégiánk mindig hosszútávra szólt, hiszen amikor várossá váltunk, nagy lemaradással indultunk a megye többi városával szemben. Nagy hangsúlyt fektetünk az európai uniós és országos pályázatokra, mivel a helyi költségvetésből nem tudnánk ilyen nagy mértékben és ütemben fejlődni.
– Polgármesterként mire a legbüszkébb?
– Arra, hogy már az ötödik ciklusba léptem magyar polgármesterként egy olyan településen, amelyen a lakosság több mint 70 százaléka más nemzetiségű.
– Betekintést enged a magánéletébe? Mesélne egy kicsit magáról: tősgyökeres pécskai, milyen a családi állapota?
– Igen, tősgyökeres pécskai magyar vagyok, a szüleim is itt születtek. Feleségem vegyes családból származik, 30 éve vagyunk boldog házasok, és két gyermekkel büszkélkedünk: lányunk, Petina 25 éves, fiunk, Péter pedig 13 éves.
Közösségi program a családdal: adventi gyertyagyújtás a városháza előtt
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
– A közösségi oldalon egy időben aktívan posztolt a szakács- és cukrásztudományának eredményeiről. Hobbiszinten tüsténkedik a konyhában, vagy rendszeresen kézbe veszi a fakanalat? Van-e más kedvenc időtöltése?
– A főzés kikapcsolódás számomra, ezért amikor ráérek, szeretek a konyhában tevékenykedni, egyedül vagy a feleségemmel együtt, aki cukrász és nagyon jól főz is.
A fiam tőlem örökölte a sport iránti szeretetet, és remélem híres futballista válik belőle, a román vagy a magyar válogatottat erősítve, hiszen a családomban mindannyian kettős állampolgárok vagyunk.
Szent István-szoboravató 2019-ben – balról a második Antal Péter
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A Maros-parti város többek között arról nevezetes, hogy ott született gróf Klebelsberg Kuno volt magyar vallásügyi és közoktatási miniszter, akinek szobra is áll a római katolikus templom kertjében.
A múzeumalapító Ormós Zsigmond művészettörténeti író, Nagy Oszkár festő és Balla Ignác, az A pécskai cigánysoron kezdetű műdal szerzője is Pécskán látta meg a napvilágot.
A központi parkban található az 1956-os emlékmű, amely a Szoboszlay Aladár néhai római katolikus pap nevével fémjelzett koncepciós per áldozatainak állít emléket.
Impozáns a város gótikus stílusban, szilárd nyerstéglából épült római katolikus temploma, amelynek tornya 49 méterre magasodik a központ fölé, és a település határában található a Maros-ártér Natúrpark, amely Románia nyugati vidékének legfontosabb vizes élőhelye.
A folyó partján épült látogatói központban kerékpárok kölcsönözhetők, a digitális múzeumban pedig a településtörténeten kívül az érdeklődőknek a gyakorlatban is bemutatják, hogyan sütik a pécskai kenyeret, amely 2023-ban európai oltalom alatt álló földrajzi jelzésű termék lett.
A konyha a kikapcsolódást jelenti számára
Fotó: Facebook/Bon a Peti
Termálvizes mesterséges tó létrehozására és környezetének kialakítására nyert kétmillió eurós vissza nem térítendő támogatást Pécska önkormányzata. Az Ökotó kialakítását gyógy- és élményfürdő építése követi majd.
Pécska olyan híres szülöttekkel büszkélkedhet, mint Klebelsberg Kuno. Emlékét szobor, emléktábla és több helyi konferencia is megörökítette. Riportunkban megnézzük, hogy a híres felmenőkkel rendelkező magyarság hogyan boldogul a partiumi városkában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Gyermekként még a nagymama kötényében prédikált, ma már református lelkipásztorként és teológiai tanárként szolgál. Éles Éva számára a hit nemcsak tan, hanem életforma: a szolgálat, az oktatás és a család szeretetében válik teljessé.
November 25-én, a legendás győzelem, az 1953-as angol-magyar évfordulóján 21:50-től mutatja be a Duna a Puskás Ausztráliában című dokumentumfilmet. A dokumentumfilmben megszólalnak egykori ausztráliai játékosok, barátok, sportvezetők.
Tényleg visszatükrözi a baba az anyja érzéseit? Számít, ha már a várandósság ideje alatt beszélünk a magzathoz? Miért lehet „virtuális köldökzsinór” a szoptatás? A Ridikül YouTube-csatorna népszerű soroza
III. Béla királyon kívül Macsói Béla az Árpád-ház egyetlen olyan tagja, akinek csaknem teljes csontváza fennmaradt. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem munkatársai genetikai, izotópos és antropológiai bizonyítékok alapján véglegesen azonosították.
A Hagyományok Háza és a Népművészeti Egyesületek Szövetsége idén is meghirdette országos pályázatát, amelyre külhoni jelentkezőket is várnak. A pályázat beadási határideje: 2025. december 1.
Mi tart életben egy ifjúsági konferenciát egy évszázadon át? Hogyan tud a hagyomány megújulni? A konferencia múltjáról, céljairól és különleges légköréről Magyari Zita Emese, az ODFIE elnöke, és Széles László teológus, a rendezvény főszervezője mesélt.
Talán ezen már az asszonyt, gyereket néha-néha jól elnáspángoló, gyepáló, agyabugyáló, puháló, döhölő „tisztességes” erdélyi magyar emberek sem röhögnek egy jót a kocsmában: tizenöt késszúrás a közös kisgyermeket karjaiban tartó fiatalasszonynak.
Amíg Donald Trump az Egyesült Államok elnöke és Orbán Viktor a magyar miniszterelnök, addig van az amerikai szankciók alóli mentességet biztosító megállapodás – erről beszélt Orbán Viktor kedden az ATV műsorában.
Változóan felhős, napos időre van kilátás az előttünk álló öt napban, hangsúlyosabb éjszakai lehűléssel. A jövő hét elejétől esőfront éri el térségünket, amely hétfőtől kiadós csapadékot ígér. Hajnalonként talajmenti fagyra kell számítani.
Fergeteges hangulat, tisztességteljes megemlékezés, őszinte egymásra hangolódás – leginkább így jellemezhető a 2025. november 9-én, Székelyszenterzsébeten megrendezett Kóré Géza-emléknap – a székelyföldi cigány tánccsoportok találkozója.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!