
Antal Péter a város minden lakosához szól – köszöntőbeszéd a hagyományos pécskai újkenyér ünnepen
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Ötödik mandátumát tölti a pécskai polgármesteri hivatal élén Antal Péter. A magyar határ közelében fekvő Arad megyei mezőváros elöljárója a Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelöltjeként nyerte meg sorban a helyhatósági választásokat, de előtte is aktívan részt vett a helyi politikai életben: az első polgármesteri cím elnyerése előtt egy cikluson át alpolgármester, azt megelőzően pedig önkormányzati képviselő volt. Mindvégig a román párt színeiben politizált – magyarként. De a magyar közösség, a civil szervezetek, a magyar kulturális rendezvények szervezői mindig számíthattak a polgármesteri hivatal támogatására. Van-e benne kettősség: a románok között magyarnak, a magyarok között románnak „bélyegzik-e” meg? Milyen az együttélés a településen a különböző nemzetiségek között, és mit tart polgármesterként a legnagyobb eredménynek? Többek között ezekről kérdeztük Antal Péter pécskai polgármestert.
2025. március 16., 09:432025. március 16., 09:43
2025. március 17., 09:272025. március 17., 09:27
– Jelenleg a PNL tagja, de volt az egykori PD-L és a PD tagja is, ám sosem ön cserélt pártot, hanem mindig a párt változtatott nevet, olykor ideológiát. Antal Péter számára fontos a párthűség, a kollégákhoz való ragaszkodás?
– Igen, nagyon fontos. Közel három évtizede egy elszánt és fiatal csapattal léptünk be a politikai életbe, és többen azóta is együtt dolgozunk. Abból a körből miniszter, szenátor, parlamenti képviselő, megyei tanácselnök, megyei és helyi tanácsos, polgármester és alpolgármester került ki. Számunkra a közérdek volt a fontos, ezért sem jutott eszünkbe, hogy más pártba lépjünk be. Az országos politikai döntések következménye volt a névváltás, de a csapat megmaradt.
– Miként került kapcsolatba a közélettel, a politikával?
– Fiatal vállalkozóként úgy láttam, hogy Pécska stagnál, nem változik semmi, és nem fejlődik. Más korombeliekkel együtt úgy véltük, hogy új szemléletre van szükség, és a pécskaiak többsége támogatott bennünket. Akkoriban alakult meg Pécskán a Demokrata Párt helyi szervezete, többnyire fiatalokból állt, és minden nemzetiség helyet kapott benne.
Komolyan kivettem a részemet a tanácsosi munkából, és abból is, hogy Pécska visszakapja a városi rangját, ami 2004. április 5-én történt meg.
A pécskaiak „a tenyeréből esznek”
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
2004-ben az akkori polgármester, Iustin Cionca (jelenleg az Arad Megyei Tanács elnöke – szerk. megj.), javasolt az alpolgármesteri tisztségre, amit elfogadtam, mert munkált bennem a tenniakarás. Négy évvel később újra alpolgármester lettem, de mivel a polgármestert parlamenti képviselővé választották, megüresedett a széke.
Azóta megszakítás nélkül vezetem a várost, és dolgozom a fejlesztésén, szépítésén. Sok megvalósítást ki tudnák emelni, de a legfontosabb az, hogy megváltoztattuk Pécska arculatát, és ma már tényleg városias. Több tízmillió eurót fektettünk az infrastruktúra fejlesztésébe uniós pályázatokból, ezzel emeltük a lakosok komfortérzetét. Az utcák 90 százalékában bevezettük az ivóvízhálózatot és kiépítettük a szennyvízvezetékeket, mindenhol van földgázhálózat, és folyamatosan aszfaltozunk a város valamennyi kerületében. Pécska szemmel láthatóan fejlődik. A középületek közül felújítottunk minden óvodát, iskolát, kulturális intézményt és az önkormányzat épületeit is.
Az ajtaja nyitva áll mindenki előtt
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
– Sosem gondolt arra, hogy a magyar érdekvédelmi szövetségben politizáljon, az RMDSZ jelöltjeként induljon valamelyik választáson?
– A ’90-es években, amikor az RMDSZ Pécskán jó eredményeket ért el a választásokon és sokkal nagyobb súlya volt a helyi tanácsban, én meg fiatal vállalkozóként próbáltam közelíteni a politikához, nem tapasztaltam nyitottságot a részükről. Ezért fordultam akkor a PD felé.
Úgy gondolom, magyarként más pártban is érvényesülni lehet. Ezenkívül, ahhoz, hogy megnyerhessem a polgármesterválasztást, szükség van a román szavazókra is, akik kisebb eséllyel szavaznának az RMDSZ-re.
Pécskán él Arad megye második legnagyobb számú magyar közössége: a legutóbbi népszámlálás szerint valamivel több mint 2300-an vallották magyarnak magukat, ez az ismert nemzetiségű lakosság 22 százaléka.
– Van-e valami, ami zavarja az RMDSZ-ben, annak politikai tevékenységében?
– Nem különösebben. Jó viszonyt ápolunk régóta, és tiszteletben tartjuk egymás politikai stratégiáját.
Nem állt meg az idő Pécskán, épül-szépül a város
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
– Miként jellemezné a kapcsolatát a pécskai választópolgárokkal, azon belül a magyar közösséggel? Sok magyar rendezvényt, kezdeményezést támogat, ebből arra következtethetünk, hogy nem csak a választások előtt figyel a magyarokra…
– Úgy hiszem, a pécskai magyarok a magukénak éreznek, tudják, hogy minden alkalommal kiálltam a közösség érdekeiért és továbbra is számíthatnak rám.
– Megkapta-e már egyes magyar körökből, hogy „túlságosan román” vagy egyes román körökből, hogy „túlságosan magyar”. Például, amiért támogatta a pécskai Szent István-szobor köztéri felállítását, vagy amiért a Magyar Közösségi Ház létrehozását segíti.
– Nem éreztem soha, hogy megbélyegeztek volna ebből a szempontból, sem a románok, sem a magyarok. Próbálom tartani az egyensúlyt, minden féllel jó viszonyt ápolni, hiszen csak közösen tudunk előre haladni.
Ezt azt jelenti, hogy Pécskán az ember személyisége a fontos, nem a nemzetisége.
A pécskai kenyér a város védjegye
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
– Az elmúlt két évtized alatt Pécska szemmel látható nagy fejlődésen ment keresztül: miként sikerült ezt megvalósítani?
– Sok munka eredménye ez, csapatban a helyi tanácsosokkal és a városháza alkalmazottaival. A stratégiánk mindig hosszútávra szólt, hiszen amikor várossá váltunk, nagy lemaradással indultunk a megye többi városával szemben. Nagy hangsúlyt fektetünk az európai uniós és országos pályázatokra, mivel a helyi költségvetésből nem tudnánk ilyen nagy mértékben és ütemben fejlődni.
– Polgármesterként mire a legbüszkébb?
– Arra, hogy már az ötödik ciklusba léptem magyar polgármesterként egy olyan településen, amelyen a lakosság több mint 70 százaléka más nemzetiségű.
– Betekintést enged a magánéletébe? Mesélne egy kicsit magáról: tősgyökeres pécskai, milyen a családi állapota?
– Igen, tősgyökeres pécskai magyar vagyok, a szüleim is itt születtek. Feleségem vegyes családból származik, 30 éve vagyunk boldog házasok, és két gyermekkel büszkélkedünk: lányunk, Petina 25 éves, fiunk, Péter pedig 13 éves.
Közösségi program a családdal: adventi gyertyagyújtás a városháza előtt
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
– A közösségi oldalon egy időben aktívan posztolt a szakács- és cukrásztudományának eredményeiről. Hobbiszinten tüsténkedik a konyhában, vagy rendszeresen kézbe veszi a fakanalat? Van-e más kedvenc időtöltése?
– A főzés kikapcsolódás számomra, ezért amikor ráérek, szeretek a konyhában tevékenykedni, egyedül vagy a feleségemmel együtt, aki cukrász és nagyon jól főz is.
A fiam tőlem örökölte a sport iránti szeretetet, és remélem híres futballista válik belőle, a román vagy a magyar válogatottat erősítve, hiszen a családomban mindannyian kettős állampolgárok vagyunk.
Szent István-szoboravató 2019-ben – balról a második Antal Péter
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A Maros-parti város többek között arról nevezetes, hogy ott született gróf Klebelsberg Kuno volt magyar vallásügyi és közoktatási miniszter, akinek szobra is áll a római katolikus templom kertjében.
A múzeumalapító Ormós Zsigmond művészettörténeti író, Nagy Oszkár festő és Balla Ignác, az A pécskai cigánysoron kezdetű műdal szerzője is Pécskán látta meg a napvilágot.
A központi parkban található az 1956-os emlékmű, amely a Szoboszlay Aladár néhai római katolikus pap nevével fémjelzett koncepciós per áldozatainak állít emléket.
Impozáns a város gótikus stílusban, szilárd nyerstéglából épült római katolikus temploma, amelynek tornya 49 méterre magasodik a központ fölé, és a település határában található a Maros-ártér Natúrpark, amely Románia nyugati vidékének legfontosabb vizes élőhelye.
A folyó partján épült látogatói központban kerékpárok kölcsönözhetők, a digitális múzeumban pedig a településtörténeten kívül az érdeklődőknek a gyakorlatban is bemutatják, hogyan sütik a pécskai kenyeret, amely 2023-ban európai oltalom alatt álló földrajzi jelzésű termék lett.
A konyha a kikapcsolódást jelenti számára
Fotó: Facebook/Bon a Peti

Termálvizes mesterséges tó létrehozására és környezetének kialakítására nyert kétmillió eurós vissza nem térítendő támogatást Pécska önkormányzata. Az Ökotó kialakítását gyógy- és élményfürdő építése követi majd.

Pécska olyan híres szülöttekkel büszkélkedhet, mint Klebelsberg Kuno. Emlékét szobor, emléktábla és több helyi konferencia is megörökítette. Riportunkban megnézzük, hogy a híres felmenőkkel rendelkező magyarság hogyan boldogul a partiumi városkában.
Már kisgyermekként tudta, hogy tanítónő szeretne lenni. Azóta harminchét év telt el, Komjátszegi Fábián Réka kezei közül pedig tanítványok százai kerültek ki. Ő ma is ugyanazzal a lelkesedéssel lép be az osztályterembe, mint pályája kezdetén.
Egy elsüllyesztett repülőgép belsejében úszni vagy cápákat figyelni a Vörös-tenger mélyén sokak számára életre szóló élmény. Szabó Kolos brassói búvároktatóval a búvárkodás veszélyeiről, vonzerejéről és az erdélyi lehetőségekről beszélgettünk.
A francia Nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta a Korzika autonómiájáról szóló alkotmánymódosítást, amely élénk politikai vitát váltott ki Franciaországban és az Európai Parlamentben is.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
szóljon hozzá!