Antal Péter a város minden lakosához szól – köszöntőbeszéd a hagyományos pécskai újkenyér ünnepen
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Ötödik mandátumát tölti a pécskai polgármesteri hivatal élén Antal Péter. A magyar határ közelében fekvő Arad megyei mezőváros elöljárója a Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelöltjeként nyerte meg sorban a helyhatósági választásokat, de előtte is aktívan részt vett a helyi politikai életben: az első polgármesteri cím elnyerése előtt egy cikluson át alpolgármester, azt megelőzően pedig önkormányzati képviselő volt. Mindvégig a román párt színeiben politizált – magyarként. De a magyar közösség, a civil szervezetek, a magyar kulturális rendezvények szervezői mindig számíthattak a polgármesteri hivatal támogatására. Van-e benne kettősség: a románok között magyarnak, a magyarok között románnak „bélyegzik-e” meg? Milyen az együttélés a településen a különböző nemzetiségek között, és mit tart polgármesterként a legnagyobb eredménynek? Többek között ezekről kérdeztük Antal Péter pécskai polgármestert.
2025. március 16., 09:432025. március 16., 09:43
2025. március 17., 09:272025. március 17., 09:27
– Jelenleg a PNL tagja, de volt az egykori PD-L és a PD tagja is, ám sosem ön cserélt pártot, hanem mindig a párt változtatott nevet, olykor ideológiát. Antal Péter számára fontos a párthűség, a kollégákhoz való ragaszkodás?
– Igen, nagyon fontos. Közel három évtizede egy elszánt és fiatal csapattal léptünk be a politikai életbe, és többen azóta is együtt dolgozunk. Abból a körből miniszter, szenátor, parlamenti képviselő, megyei tanácselnök, megyei és helyi tanácsos, polgármester és alpolgármester került ki. Számunkra a közérdek volt a fontos, ezért sem jutott eszünkbe, hogy más pártba lépjünk be. Az országos politikai döntések következménye volt a névváltás, de a csapat megmaradt.
– Miként került kapcsolatba a közélettel, a politikával?
– Fiatal vállalkozóként úgy láttam, hogy Pécska stagnál, nem változik semmi, és nem fejlődik. Más korombeliekkel együtt úgy véltük, hogy új szemléletre van szükség, és a pécskaiak többsége támogatott bennünket. Akkoriban alakult meg Pécskán a Demokrata Párt helyi szervezete, többnyire fiatalokból állt, és minden nemzetiség helyet kapott benne.
Komolyan kivettem a részemet a tanácsosi munkából, és abból is, hogy Pécska visszakapja a városi rangját, ami 2004. április 5-én történt meg.
A pécskaiak „a tenyeréből esznek”
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
2004-ben az akkori polgármester, Iustin Cionca (jelenleg az Arad Megyei Tanács elnöke – szerk. megj.), javasolt az alpolgármesteri tisztségre, amit elfogadtam, mert munkált bennem a tenniakarás. Négy évvel később újra alpolgármester lettem, de mivel a polgármestert parlamenti képviselővé választották, megüresedett a széke.
Azóta megszakítás nélkül vezetem a várost, és dolgozom a fejlesztésén, szépítésén. Sok megvalósítást ki tudnák emelni, de a legfontosabb az, hogy megváltoztattuk Pécska arculatát, és ma már tényleg városias. Több tízmillió eurót fektettünk az infrastruktúra fejlesztésébe uniós pályázatokból, ezzel emeltük a lakosok komfortérzetét. Az utcák 90 százalékában bevezettük az ivóvízhálózatot és kiépítettük a szennyvízvezetékeket, mindenhol van földgázhálózat, és folyamatosan aszfaltozunk a város valamennyi kerületében. Pécska szemmel láthatóan fejlődik. A középületek közül felújítottunk minden óvodát, iskolát, kulturális intézményt és az önkormányzat épületeit is.
Az ajtaja nyitva áll mindenki előtt
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
– Sosem gondolt arra, hogy a magyar érdekvédelmi szövetségben politizáljon, az RMDSZ jelöltjeként induljon valamelyik választáson?
– A ’90-es években, amikor az RMDSZ Pécskán jó eredményeket ért el a választásokon és sokkal nagyobb súlya volt a helyi tanácsban, én meg fiatal vállalkozóként próbáltam közelíteni a politikához, nem tapasztaltam nyitottságot a részükről. Ezért fordultam akkor a PD felé.
Úgy gondolom, magyarként más pártban is érvényesülni lehet. Ezenkívül, ahhoz, hogy megnyerhessem a polgármesterválasztást, szükség van a román szavazókra is, akik kisebb eséllyel szavaznának az RMDSZ-re.
Pécskán él Arad megye második legnagyobb számú magyar közössége: a legutóbbi népszámlálás szerint valamivel több mint 2300-an vallották magyarnak magukat, ez az ismert nemzetiségű lakosság 22 százaléka.
– Van-e valami, ami zavarja az RMDSZ-ben, annak politikai tevékenységében?
– Nem különösebben. Jó viszonyt ápolunk régóta, és tiszteletben tartjuk egymás politikai stratégiáját.
Nem állt meg az idő Pécskán, épül-szépül a város
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
– Miként jellemezné a kapcsolatát a pécskai választópolgárokkal, azon belül a magyar közösséggel? Sok magyar rendezvényt, kezdeményezést támogat, ebből arra következtethetünk, hogy nem csak a választások előtt figyel a magyarokra…
– Úgy hiszem, a pécskai magyarok a magukénak éreznek, tudják, hogy minden alkalommal kiálltam a közösség érdekeiért és továbbra is számíthatnak rám.
– Megkapta-e már egyes magyar körökből, hogy „túlságosan román” vagy egyes román körökből, hogy „túlságosan magyar”. Például, amiért támogatta a pécskai Szent István-szobor köztéri felállítását, vagy amiért a Magyar Közösségi Ház létrehozását segíti.
– Nem éreztem soha, hogy megbélyegeztek volna ebből a szempontból, sem a románok, sem a magyarok. Próbálom tartani az egyensúlyt, minden féllel jó viszonyt ápolni, hiszen csak közösen tudunk előre haladni.
Ezt azt jelenti, hogy Pécskán az ember személyisége a fontos, nem a nemzetisége.
A pécskai kenyér a város védjegye
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
– Az elmúlt két évtized alatt Pécska szemmel látható nagy fejlődésen ment keresztül: miként sikerült ezt megvalósítani?
– Sok munka eredménye ez, csapatban a helyi tanácsosokkal és a városháza alkalmazottaival. A stratégiánk mindig hosszútávra szólt, hiszen amikor várossá váltunk, nagy lemaradással indultunk a megye többi városával szemben. Nagy hangsúlyt fektetünk az európai uniós és országos pályázatokra, mivel a helyi költségvetésből nem tudnánk ilyen nagy mértékben és ütemben fejlődni.
– Polgármesterként mire a legbüszkébb?
– Arra, hogy már az ötödik ciklusba léptem magyar polgármesterként egy olyan településen, amelyen a lakosság több mint 70 százaléka más nemzetiségű.
– Betekintést enged a magánéletébe? Mesélne egy kicsit magáról: tősgyökeres pécskai, milyen a családi állapota?
– Igen, tősgyökeres pécskai magyar vagyok, a szüleim is itt születtek. Feleségem vegyes családból származik, 30 éve vagyunk boldog házasok, és két gyermekkel büszkélkedünk: lányunk, Petina 25 éves, fiunk, Péter pedig 13 éves.
Közösségi program a családdal: adventi gyertyagyújtás a városháza előtt
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
– A közösségi oldalon egy időben aktívan posztolt a szakács- és cukrásztudományának eredményeiről. Hobbiszinten tüsténkedik a konyhában, vagy rendszeresen kézbe veszi a fakanalat? Van-e más kedvenc időtöltése?
– A főzés kikapcsolódás számomra, ezért amikor ráérek, szeretek a konyhában tevékenykedni, egyedül vagy a feleségemmel együtt, aki cukrász és nagyon jól főz is.
A fiam tőlem örökölte a sport iránti szeretetet, és remélem híres futballista válik belőle, a román vagy a magyar válogatottat erősítve, hiszen a családomban mindannyian kettős állampolgárok vagyunk.
Szent István-szoboravató 2019-ben – balról a második Antal Péter
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A Maros-parti város többek között arról nevezetes, hogy ott született gróf Klebelsberg Kuno volt magyar vallásügyi és közoktatási miniszter, akinek szobra is áll a római katolikus templom kertjében.
A múzeumalapító Ormós Zsigmond művészettörténeti író, Nagy Oszkár festő és Balla Ignác, az A pécskai cigánysoron kezdetű műdal szerzője is Pécskán látta meg a napvilágot.
A központi parkban található az 1956-os emlékmű, amely a Szoboszlay Aladár néhai római katolikus pap nevével fémjelzett koncepciós per áldozatainak állít emléket.
Impozáns a város gótikus stílusban, szilárd nyerstéglából épült római katolikus temploma, amelynek tornya 49 méterre magasodik a központ fölé, és a település határában található a Maros-ártér Natúrpark, amely Románia nyugati vidékének legfontosabb vizes élőhelye.
A folyó partján épült látogatói központban kerékpárok kölcsönözhetők, a digitális múzeumban pedig a településtörténeten kívül az érdeklődőknek a gyakorlatban is bemutatják, hogyan sütik a pécskai kenyeret, amely 2023-ban európai oltalom alatt álló földrajzi jelzésű termék lett.
A konyha a kikapcsolódást jelenti számára
Fotó: Facebook/Bon a Peti
Termálvizes mesterséges tó létrehozására és környezetének kialakítására nyert kétmillió eurós vissza nem térítendő támogatást Pécska önkormányzata. Az Ökotó kialakítását gyógy- és élményfürdő építése követi majd.
Pécska olyan híres szülöttekkel büszkélkedhet, mint Klebelsberg Kuno. Emlékét szobor, emléktábla és több helyi konferencia is megörökítette. Riportunkban megnézzük, hogy a híres felmenőkkel rendelkező magyarság hogyan boldogul a partiumi városkában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!