Kun Attila Árpád gyermekkora óta édesapja és nagyapja lelkészi szolgálatainak „illatát” szívta magába
Fotó: Facebook/Kun Attila Árpád
Szakiskola után refis lett, majd nagytatáját és édesapját követve lelkipásztornak jelentkezett. Erdély több gyülekezetében szolgált, s a változatos vidékek különböző lelkületű emberekkel ismertették meg. Kun Attila Árpád ma is azt kéri Istentől, hogy sok türelmet és kitartó hitet adjon szolgálatához.
2024. szeptember 21., 08:482024. szeptember 21., 08:48
2024. szeptember 21., 08:542024. szeptember 21., 08:54
– Kolozsváron több iskolába jártál, ám amikor 1990-ben ismét beindult a református kollégium, azonnal jelentkeztél. Mit jelentett számodra az akkori iskola, amikor a körülmények rendkívül sanyarúak voltak, a refinek még saját épülete sem volt?
– A rendszerváltást követően 1990 márciusától – a szakiskola elvégzése után –, villamos karbantartóként dolgoztam. Elhívást éreztem a lelkészi szolgálat iránt, de még fényévekre volt tőlem ez a cél. Szeptemberben váratlanul ért a hír: az újrainduló református kollégiumba jelentkezőket várnak.
Tulajdonképpen nem is én jelentkeztem, hanem szó szerint nagyapám, az akkori Kolozsvár-felsővárosi gyülekezet lelkészei, „bejelentkeztettek” a felvételire. Egyik nap még olajos ruhájú munkás, másnap már ünneplőbe öltözött büszke kollégista voltam. Saját épület nélkül, idegen iskola falai között, mintegy kétszáz társammal együtt megvívtuk életünk első nagy harcát: bizonyítanunk kellett, hogy ott a helyünk. Most is visszhangzanak bennem költőnk, Reményik Sándor általam, még kollégistaként szavalt verssorai: „Nem leszünk semmi más :/ Hitben, hűségben, tisztaságban / Egymásnak folytonos példaadás./ És esküszünk / Mindenre, ami szent nekünk: / így, iskolátlanul / Egymásból olyan nemzedéket nevelünk, / Hogy mind az idők végezetéig / Megemlegettetünk.”
– A református kollégium indított arra, hogy a teológiára felvételizz, vagy az, hogy édesapád és nagytatád is lelkipásztor volt?
– Gyermekkorom óta mind édesapám, mind nagyapám lelkészi szolgálatainak „illatát” szívtam magamba. A kollégium erre csak ráadás volt, és rásegített a már említett döntésemre: én is beállok az „ároni” rendbe.
– A teológia elvégzése után az Ifjúsági Keresztyén Egyesület (IKE) utazótitkára lettél. Milyen jellegű munkát végeztél?
– Az 1990-es években nagy igény mutatkozott az egyházban ifjúsági munkára. 1988-tól alapítója és évekig aktív tagja voltam a Kolozsvár-felsővárosi ifjúsági csoportnak. Az ott nyert tapasztalatot szerettem volna kamatoztatni. 1997 szeptemberében tanulmányaim végeztével az erdélyi IKE és az Erdélyi Református Egyházkerület közös döntése alapján az IKE utazótitkára lettem.
Munkatársképző-tanfolyamokat és különböző ifjúsági táborokat szerveztem. Programfelelőse voltam az akkori kolozsvári IKE-központnak, ugyanakkor én szerkesztettem az Üzenet egyházkerületi lap ifjúsági oldalát. Mindezek ellenére voltak, akik úgy látták, hogy az utazótitkári munkaköröm nem tölti be a hozzá fűzött reményeket, s én is inkább gyülekezeti szolgálatra vágytam. Ezért egy év után váltottam.
Huszonöt év alatt több gyülekezetben is szolgált
Fotó: Facebook/Kun Attila Árpád
– Szolgáltál Kolozsváron, Kalotaszegen, a Mezőségen, Székelyföldön, jelenleg a Küküllő-mentén hirdeted az igét. Milyen az erdélyi néplélek a különböző régiókban?
– Huszonöt év alatt több gyülekezetben is szolgáltam, s mondhatom, hogy különböző vidékekre jellemző, sajátos lelkületekkel találkoztam. Két évig Kolozsváron a felsővárosi egyházközségben voltam segédlelkész, ahol ifisként átéltem az egykori, nyolcezres lélekszámú gyülekezet 1989 utáni ébredését. Segítettem akkori lelkészeim, Pap Géza és Kállay Csaba áldásos, gyülekezetszervező munkáját. A mai napig is ezekre az évekre emlékszem vissza a legszívesebben.
Évenkénti szolgálataim száma itt volt a legmagasabb. Ezt követően öt évi mezőségi szolgálat következett, amely a szórványsorssal ismertetett meg. Esztény 30 lelkes gyülekezetében voltam missziós lelkész. A reménységet adó igehirdetés mellett szükség volt a hívek számára sokféle személyes segítségre is, amelyért a maguk módján végtelenül hálásak voltak. Ezek az egyszerű és tiszta lelkű emberek mindent megtettek, hogy feleségemmel és három kisgyermekemmel jól érezzük magunkat körükben. Nem szenvedtünk semmiben hiányt. A híveken keresztül Isten úgy gondoskodott rólunk, mint a hollók Illésről a Kérit pataka mellett. A székelyföldi Csekefalván már mást tapasztaltam. Ott öt évig próbáltuk az emberek lelkét „felmelegíteni”, de azok bonyolult gondolkodásmódját és furfangos észjárását nem igazán tudtuk megszokni. Most már hét éve Küküllő-mentén, Magyarkirályfalván szolgálok. Itt egyszerű lelkületű, egyházukat szerető és lelkészüket tisztelő emberek vesznek körül. Rendezett gyülekezetet, rendbe tett templomot, felújított parókiát vettünk át. Ez az alaposság jellemzi az egyházi életet is.
Eredetileg nem lelkipásztornak készült, de hamarosan mégis a teológián találta magát. Szolgálatát Kolozsváron kezdte, nyolc éve már a dél-erdélyi Déván él. Rátoni Csaba lelkipásztorral hivatástudatról, szórványmunkáról, közösségépítésről beszélgettünk.
– A székelyföldi Csekefalván hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó alapítványnál is dolgoztál...
– A 2000-es években létrejött a Közös Élet Egyesület, amely a Székelykeresztúr és környékének hátrányos helyzetű családjainak gondozását vállalta magára. A németországi szászországi IKE által támogatott egyesület mind árvaházban felnőtt, mind cigány családokból származó gyermekek testi és lelki gondozását vállalta fel. Ennek érdekében előző szolgálati helyemen, Csekefalván, az egyesület egy Gyermekbárka nevű központot hozott létre. Itt a gyermekek iskola utáni oktatása, vallásos nevelése és fiatalok képzése volt a fő célpont.
Sajnos azon a vidéken e fontos missziói szolgálat az ott élő embereket nem érdekli, s ezért kevésbé értékelik.
– Mit tartasz a legfontosabbnak Magyarkirályfalván, jelenlegi gyülekezetedben?
– Mivel kiöregedő gyülekezetről van szó (sajnos hat év alatt már 70 személyt temettem el), legfontosabbnak tartom a gyülekezet lelkigondozását. Oly módon kell ezt végeznem, ahogyan egy idős, beteg személyt kell gondozni. Ki kell használnom minden lehetőséget, hogy széppé és élmény teljessé tegyem az itteni egyházi életet. Ehhez sok türelemre és kitartó hitre van szükség. Kérem, hogy Isten ezeket adja meg számomra minél tovább!
Makkai Péter teológusként részt vett az IKE újraalakításában, református lelkipásztorként dolgozott a bukaresti munkaügyi minisztériumban. Jelenleg a Diakónia Keresztyén Alapítvány sepsiszentgyörgyi fiókjának igazgatója és a cigány-misszió vezetője.
A Szatmár megyei Erdőd közel ezerfős, többségében római katolikus vallású magyar és sváb közösségének plébánosa, Harsányi László 2013-tól szolgál a városkában. Az 1500-2000 fős roma közösség többsége szintén magyarul beszél.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Gyermekként még a nagymama kötényében prédikált, ma már református lelkipásztorként és teológiai tanárként szolgál. Éles Éva számára a hit nemcsak tan, hanem életforma: a szolgálat, az oktatás és a család szeretetében válik teljessé.
November 25-én, a legendás győzelem, az 1953-as angol-magyar évfordulóján 21:50-től mutatja be a Duna a Puskás Ausztráliában című dokumentumfilmet. A dokumentumfilmben megszólalnak egykori ausztráliai játékosok, barátok, sportvezetők.
Tényleg visszatükrözi a baba az anyja érzéseit? Számít, ha már a várandósság ideje alatt beszélünk a magzathoz? Miért lehet „virtuális köldökzsinór” a szoptatás? A Ridikül YouTube-csatorna népszerű soroza
III. Béla királyon kívül Macsói Béla az Árpád-ház egyetlen olyan tagja, akinek csaknem teljes csontváza fennmaradt. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem munkatársai genetikai, izotópos és antropológiai bizonyítékok alapján véglegesen azonosították.
A Hagyományok Háza és a Népművészeti Egyesületek Szövetsége idén is meghirdette országos pályázatát, amelyre külhoni jelentkezőket is várnak. A pályázat beadási határideje: 2025. december 1.
Mi tart életben egy ifjúsági konferenciát egy évszázadon át? Hogyan tud a hagyomány megújulni? A konferencia múltjáról, céljairól és különleges légköréről Magyari Zita Emese, az ODFIE elnöke, és Széles László teológus, a rendezvény főszervezője mesélt.
Talán ezen már az asszonyt, gyereket néha-néha jól elnáspángoló, gyepáló, agyabugyáló, puháló, döhölő „tisztességes” erdélyi magyar emberek sem röhögnek egy jót a kocsmában: tizenöt késszúrás a közös kisgyermeket karjaiban tartó fiatalasszonynak.
Amíg Donald Trump az Egyesült Államok elnöke és Orbán Viktor a magyar miniszterelnök, addig van az amerikai szankciók alóli mentességet biztosító megállapodás – erről beszélt Orbán Viktor kedden az ATV műsorában.
Változóan felhős, napos időre van kilátás az előttünk álló öt napban, hangsúlyosabb éjszakai lehűléssel. A jövő hét elejétől esőfront éri el térségünket, amely hétfőtől kiadós csapadékot ígér. Hajnalonként talajmenti fagyra kell számítani.
Fergeteges hangulat, tisztességteljes megemlékezés, őszinte egymásra hangolódás – leginkább így jellemezhető a 2025. november 9-én, Székelyszenterzsébeten megrendezett Kóré Géza-emléknap – a székelyföldi cigány tánccsoportok találkozója.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!