A régiókról ne a nemzetállamok döntsenek – interjú Lorena Lopez De Lacalle asszonnyal, az Európai Szabad Szövetség elnökével

Képviselőink többsége továbbra is a Zöldek/ESZaSZ frakcióban folytatja tevékenységét, és külön öröm számunkra, hogy volt korzikai képviselőnk, François Alfonsi mandátumot nyert a francia zöldek listáján, a két skót képviselőnk helyett három lett, egy katalán helyett kettő és a welszi Jill Evans is megismételheti mandátumát. De visszatér a balti oroszokat képviselő Tatjana Zhdanoka és három flamand képviselő is. A választási eredmények arra utalnak, hogy bár erősödött az európai szélsojobb, de ezzel párhuzamosan a demokratikus irányultságú pártok is erősödtek. A Zöldek/ESZaSZ frakciójának megerősödése arra késztet, hogy még több eltökéltséggel érvényesítsük az európai népek, a kisebbségek jogait.

– A demokrácia alapjai rendülhetnek meg, ha a megválasztott katalán képviselők – akik most spanyol börtönben várják sorsuk alakulását – nem foglalhatják el mandátumukat az EP-ben. Az új összetételű parlamentnek lesz-e elég bátorsága megvédeni a demokráciát ?

Igaz, a parlament hagyományos fősodrata inkább a spanyol kormány javára dönthet, de sok olyan képviselő is van, aki úgy véli, a megválasztott EP-képviselőknek a parlamentben a helyük. Nemcsak a mandátum adta jog alapján, hanem mert több millió választópolgár akaratának kell érvényesülnie. Ennek megakadályozása diszkriminatív és a népakarat semmibevétele. Jelenleg huszonhét különböző választási törvény és eljárás van érvényben az Európai Unióban, amin belátható időn belül változtatni kell, jogharmonizációra van szükség. A katalán eset bármelyik tagország kisebbségével megismétlődhet, és ez ellen is fellépünk a jövőben.

– A katalán származású, de a katalán függetlenséget ellenző spanyol szocialista Josep Borrell megválasztása az Európai Külügyi Szolgálat élére milyen kihatással lehet a katalán krí­zis megoldására?

– Megítélésem szerint e kinevezés nem járul hozzá a katalán helyzet rendezéséhez. A választási kampányban Borrell a spanyol egységet szorgalmazó jobb és szélsőjobb oldalára állt. Teljes mértékben ellenzi a párbeszédet a katalánokkal, és azon a véleményen van, hogy a megoldás a bírák kezében van. Külügyi tevékenységei közé tartozik majd a koszovói kérdés is, viszont Spanyolország nem ismerte el Koszovó függetlenségét, ami eleve gátolhatja  a lobbanékonynak tartott Borrell mozgásterét.

– A két nagyobb pártcsalád gyengülésével mekkora esélye van a népek Európája elvnek?

– Az ESZaSZ és a Zöldek mindig a szövetségi Európa hívei voltak. A feladatok elosztásának kérdésében kell tovább lépnünk:

A nagy tagállamok is tudatában vannak annak, hogy egyedül nem képesek megfelelni a globális kihívásoknak. Bezárkózva kicsi az esélye az érdekérvényesítésnek egy átalakult egyensúlyú világban. A kínai, az amerikai és az orosz hatalmi politikával szemben Európának biztosítania kell saját erejét, ami csakis az egységen alapul. Amennyiben Európa szétforgácsolódik – ahogyan azt a nemzetállamokon alapuló irányzat szeretné –, az Európai Unió értelme kérdőjeleződik meg. Mi továbbra is az egység hívei vagyunk, ugyanakkor az európai diverzitás tiszteletben tartását követeljük egy erős, együttműködő Európán belül.

– A legtöbb tagállam hatalomkoncentrációja a regionalizmus adta lehetőségek korlátozásával jár. Ezzel a gyakorlattal szemben lépett fel az igény, hogy a régióknak több döntéshozatali jogot biztosítsanak. Erdélyből indult az a polgári kezdeményezés, amelynek célja, hogy az Európai Bizottság változtasson az eddigi helyzeten. Hogyan viszonyulnak a kezdeményezéshez ?

– Pártcsaládunk 2019-es EP-választási állásfoglalásába fontos megfogalmazás került a polgári kezdeményezésekről. Minden politikai párt tisztában van azzal, hogy a mostani európai struktúra nem működik, az unió a nagy államok vezetése alatt áll. Ezzel szembemenve számos polgári kezdeményezés indult.

A helyi lakosok érdekeltségét kell figyelembe venni: ott kell eldőlnie, mire költik a támogatásokat, tehát a régiók, és ne az államok döntése legyen. Az ESZaSz 46 pártja 19 tagállamban van jelen, ami azt is jelenti, hogy minden tagpártunkkal közös küzdelem lesz az aláírások összegyűjtése. Nem engedhető meg az a gyakorlat, hogy egy adott régiónak jelentős összeget ítél meg Brüsszel, de az mégis késedelemben van a fejlesztések terén. Így történt a welszi régióval, mert nem volt kellő beleszólása a pénzek felhasználásába. Azt ugyanis London döntötte el. Mi az alulról történő való építkezés és nem a felülről történő diktálás hívei vagyunk.

– Nelly Maes volt flamand EP-képviselőnek köszönhetően az ESZaSZ húsz­éves hagyománya, hogy az erdélyi és a felvidéki magyar kisebbségek érdekeit is képviselje. Jelenleg az Erdélyi Magyar Néppárt és a felvidéki Magyar Kereszténydemokrata Szövetség is tagja pártcsaládjuknak, Tőkés László EP-képviselőként első mandátuma idején szintén otthonra talált önöknél. Megmarad-e ez a húszéves gyakorlat ?

– Mi egy család vagyunk, és ahogyan az szokás, a családokban gyakran a leggyengébbek kapják a legtöbb figyelmet. Mert a család akkor egészséges, akkor érzi jól magát, ha minden tagja az. A választási eredmények az adott ország törvényeitől, a pártok koalícióitól, anyagi hátterüktől és még számos más tényezőtől is függnek. Ezért sok olyan kis népcsoport van, amelynek nincs esélye az Európai Parlamentbe bekerülni. Éppen ezeknek van szükségük arra, hogy kiemelten foglalkozzunk gondjaikkal, így nem hagyhatjuk őket magukra. Kampányunkat két kispárt által képviselt régióban – az Aosta völgyében és Morvaországban – indítottuk útjára, ahol elnöki minőségemben voltam jelen.

Az olaszországi autonóm térségben, az Aosta völgyében felkérésre sikerült egyesíteni az egymással versengő pártokat a Salvini által alkalmazott kisebbségellenes politikai veszély ellen. Baszkföldi tapasztalataim latbavetésével azon igyekeztem, hogy a múltbéli sérelmek szülte bizalmatlanság maradjon a múlté. Ez az autonómiával, a nyelveink védelmével és az önrendelkezés nyújtotta jobb életminőséggel kapcsolatban is igaz. Az önrendelkezés tárgya kell legyen a vízgazdálkodás, a villamosenergia és a környezetvédelem, amit ma is az államok igazgatnak – leggyakrabban a helyiek figyelembevétele nélkül.

A nemzetállamok előszeretettel alkalmazzák ellenünk érvként azt, hogy mi bezárkózunk, kivonjuk magunkat a közös gondok alól, holott csak azt a keveset védjük, amit a központi államhatalom juttat. Továbbra is kitartunk minden közösség érdekvédelme mellett: az erdélyi magyar képviselőkkel partneri kapcsolatot remélünk, a felvidéki magyarok pedig  továbbra is számíthatnak elkötelezett támogatásunkra.

Krivánszky Miklós, Brüsszel