Dr. Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója (középen) hagyományzőrző fiatalok között
A januárban megalakult Magyarságkutató Intézet szervezésében a napokban rangos előadói gárda vesz részt történelmi előadásokkal egy székelyföldi turnén. Az intézet főigazgatójával, dr. Horváth-Lugossy Gáborral munkájukról és terveikről beszélgettünk.
2019. június 03., 15:032019. június 03., 15:03
2019. június 03., 20:192019. június 03., 20:19
– Sokszínű kínálattal jelentkezik több napos székelyföldi előadássorozatuk: a honfoglalás korától a Kádár-rendszerig számos témát ajánlanak a hallgatóságnak. Milyen szempontok szerint állították össze az előadássorozat tematikáját?
– A programsorozat összeállításakor az volt a szempont, hogy minél színesebb, tartalmasabb, minél több tudományterületet bemutatva érkezzünk Székelyföldre. Természetesen figyelembe vettük a jelenlegi aktualitásokat, újdonságokat, illetve próbáltunk rövid, könnyen érthető tudományos előadásokat választani.
– A kommunista rendszer évtizedei alatt Magyarország történelme szitokszónak számított, ugyanakkor a rendszerváltás utáni időszak sem pótolhatta a hatalmas kimaradást. Mit ajánlanak a határon túli magyarság számára?
– Mi mindig a Kárpát-medencében gondolkodunk, e nélkül nehéz a magyarság történelmét értelmezni.
És mindegy, milyen irányba nézünk. Szent László, Mátyás, Rákóczi, Zrínyi, folytassam?
– Ma Magyarországon több, államilag támogatott történelemkutató műhely működik. Hogyan illeszkedik e körbe az idén alakult intézet?
– A Magyarságkutató Intézet ugyan az Emberi Erőforrások Minisztériumának háttérintézménye, de tudományos szempontból független, kutatóink szabadon kutatnak. Néhány elvárás nyilván létezik, benne van a névben: a kutatások a magyarság történetéhez kapcsolódnak – legyen az régészeti, történeti, nyelvi, genetikai és még sorolhatnám.
Már több együttműködésről is beszámolhatok. Példaként említhetem a Szegedi Tudományegyetemet, a Magyar Természettudományi Múzeumot, a Teleki László Alapítványt, az Országos Onkológia Intézetet, illetve több együttműködési megállapodás áll előkészítés alatt. Ezeket is hamarosan megkötjük.
– Milyen előzményekre támaszkodnak, milyen régebbi kutatóműhelyek munkáját szeretnék hasznosítani, illetve továbbgondolni?
– Az előzményeknél Kásler Miklós miniszter erőfeszítései és a Magyar Kormány támogatása említendő. A megalakulás óta tudós tanácsadók és segítők óriási erőt és lendületet adtak a Magyarságkutató Intézetnek, amiért ezúton is köszönet jár. Közéjük tartozik Maróth Miklós, Horváth János, Andrásfalvy Bertalan, Klinghammer István, Gedai István, Bakay Kornél, Hoppál Mihály, Raffay Ernő és még sokan mások. Az alapítás után olvadt be a Magyar Nyelvstratégiai Intézet (MANYSI), a László Gyula Intézet pedig június 1-jétől. A MANYSI a mai magyar nyelvhasználati kérdésekkel, problémákkal foglalkozik Magyar Nyelvi Kutatóközpont néven, a László Gyula Kutatóközpont és Archívum pedig az őstörténeti korral foglalkozik, illetve László Gyula hagyatékának feldolgozása is feladata.
– Kik a munkatársaik, és hogyan toborozzák a kutatókat? Lesznek-e határon túli kollégáik is?
– A kutatók és az intézet egyéb szakemberei is magas színvonalú követelményeknek felelnek meg. Döntő természetesen a tudományos fokozat, de figyelünk arra is, hogy az utánpótlás biztosított legyen. Már most is vannak határon túli együttműködő és megbízott kollégák. Gondolok itt például Gáll Erwin erdélyi régész kollégára.
– Már a magyarság eredetével kapcsolatban is sok a vita a történészek között, de más területeken is sok a kérdés. Intézetük mennyire nyúl hozzá a kényelmetlennek tartott történelmi kutatásokhoz?
– Számunkra nincs tudományos tabutéma.
A több mint ezeréves magyar múlt feltárása nem lehet „kényelmetlen kérdés”. A finnugor „származás” kérdéskör mára valóban megdőlni látszik, mert az új tudományágak – például az archeogenetika – egyre pontosabban alátámasztják keleti rokonságunkat. Ez azonban nem megy szembe a finnugor nyelvi kapcsolódással. Persze a finnugor nyelvi kapcsolódáson túl számos más nyelvvel is rokonságban állunk. Hogy melyikkel milyen fokon, ezek még kutatásra váró feladatok. Célunk, hogy a magyar társadalom végre tisztább képet kapjon származásáról.
– Hogyan lehet eljuttatni a nagyközönséghez e kutatások eredményeit?
– A Magyarságkutató Intézet egyszerre tudományos és modern. Eredményeinket, kutatásainkat elsősorban a világhálón tesszük közzé. Tehát weboldalunkon – mki.gov.hu – vagy a közösségi médián keresztül mindenki értesülhet munkáinkról, programjainkról.
Ha a fiatal korosztály megismeri páratlan történelmünket, kultúránkat, elődeink hőstetteit, biztos vagyok benne, hogy az magyar öntudatunk és büszkeségük forrása lesz. A Magyarságkutató Intézet működése révén hozzájárul az erős, egészséges, múltját ismerő, keresztény szellemiségű fiatal nemzedékek felnövekedéséhez.
– Milyen mértékben szándékoznak együttműködni a Kárpát-medencei utódállamok más történelmi műhelyeivel?
– Már most is van ilyen együttműködés: Sashalmi-Fekete Tamás az erdélyi Arany Griff Rend részéről éppen most tartja előadását a Szent László-legenda falképek kutatásának új eredményeiről a Magyarságkutató Intézet szervezésében – az őt hallgató iskolások legnagyobb megelégedésére.
Tudományos és ismereterjesztő programokat szervez a pápalátogatás és a csíksomlyói búcsú között az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Magyarságkutató Intézet által június 2–6. között hét székelyföldi városban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!