Dr. Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója (középen) hagyományzőrző fiatalok között
A januárban megalakult Magyarságkutató Intézet szervezésében a napokban rangos előadói gárda vesz részt történelmi előadásokkal egy székelyföldi turnén. Az intézet főigazgatójával, dr. Horváth-Lugossy Gáborral munkájukról és terveikről beszélgettünk.
2019. június 03., 15:032019. június 03., 15:03
2019. június 03., 20:192019. június 03., 20:19
– Sokszínű kínálattal jelentkezik több napos székelyföldi előadássorozatuk: a honfoglalás korától a Kádár-rendszerig számos témát ajánlanak a hallgatóságnak. Milyen szempontok szerint állították össze az előadássorozat tematikáját?
– A programsorozat összeállításakor az volt a szempont, hogy minél színesebb, tartalmasabb, minél több tudományterületet bemutatva érkezzünk Székelyföldre. Természetesen figyelembe vettük a jelenlegi aktualitásokat, újdonságokat, illetve próbáltunk rövid, könnyen érthető tudományos előadásokat választani.
– A kommunista rendszer évtizedei alatt Magyarország történelme szitokszónak számított, ugyanakkor a rendszerváltás utáni időszak sem pótolhatta a hatalmas kimaradást. Mit ajánlanak a határon túli magyarság számára?
– Mi mindig a Kárpát-medencében gondolkodunk, e nélkül nehéz a magyarság történelmét értelmezni.
És mindegy, milyen irányba nézünk. Szent László, Mátyás, Rákóczi, Zrínyi, folytassam?
– Ma Magyarországon több, államilag támogatott történelemkutató műhely működik. Hogyan illeszkedik e körbe az idén alakult intézet?
– A Magyarságkutató Intézet ugyan az Emberi Erőforrások Minisztériumának háttérintézménye, de tudományos szempontból független, kutatóink szabadon kutatnak. Néhány elvárás nyilván létezik, benne van a névben: a kutatások a magyarság történetéhez kapcsolódnak – legyen az régészeti, történeti, nyelvi, genetikai és még sorolhatnám.
Már több együttműködésről is beszámolhatok. Példaként említhetem a Szegedi Tudományegyetemet, a Magyar Természettudományi Múzeumot, a Teleki László Alapítványt, az Országos Onkológia Intézetet, illetve több együttműködési megállapodás áll előkészítés alatt. Ezeket is hamarosan megkötjük.
– Milyen előzményekre támaszkodnak, milyen régebbi kutatóműhelyek munkáját szeretnék hasznosítani, illetve továbbgondolni?
– Az előzményeknél Kásler Miklós miniszter erőfeszítései és a Magyar Kormány támogatása említendő. A megalakulás óta tudós tanácsadók és segítők óriási erőt és lendületet adtak a Magyarságkutató Intézetnek, amiért ezúton is köszönet jár. Közéjük tartozik Maróth Miklós, Horváth János, Andrásfalvy Bertalan, Klinghammer István, Gedai István, Bakay Kornél, Hoppál Mihály, Raffay Ernő és még sokan mások. Az alapítás után olvadt be a Magyar Nyelvstratégiai Intézet (MANYSI), a László Gyula Intézet pedig június 1-jétől. A MANYSI a mai magyar nyelvhasználati kérdésekkel, problémákkal foglalkozik Magyar Nyelvi Kutatóközpont néven, a László Gyula Kutatóközpont és Archívum pedig az őstörténeti korral foglalkozik, illetve László Gyula hagyatékának feldolgozása is feladata.
– Kik a munkatársaik, és hogyan toborozzák a kutatókat? Lesznek-e határon túli kollégáik is?
– A kutatók és az intézet egyéb szakemberei is magas színvonalú követelményeknek felelnek meg. Döntő természetesen a tudományos fokozat, de figyelünk arra is, hogy az utánpótlás biztosított legyen. Már most is vannak határon túli együttműködő és megbízott kollégák. Gondolok itt például Gáll Erwin erdélyi régész kollégára.
– Már a magyarság eredetével kapcsolatban is sok a vita a történészek között, de más területeken is sok a kérdés. Intézetük mennyire nyúl hozzá a kényelmetlennek tartott történelmi kutatásokhoz?
– Számunkra nincs tudományos tabutéma.
A több mint ezeréves magyar múlt feltárása nem lehet „kényelmetlen kérdés”. A finnugor „származás” kérdéskör mára valóban megdőlni látszik, mert az új tudományágak – például az archeogenetika – egyre pontosabban alátámasztják keleti rokonságunkat. Ez azonban nem megy szembe a finnugor nyelvi kapcsolódással. Persze a finnugor nyelvi kapcsolódáson túl számos más nyelvvel is rokonságban állunk. Hogy melyikkel milyen fokon, ezek még kutatásra váró feladatok. Célunk, hogy a magyar társadalom végre tisztább képet kapjon származásáról.
– Hogyan lehet eljuttatni a nagyközönséghez e kutatások eredményeit?
– A Magyarságkutató Intézet egyszerre tudományos és modern. Eredményeinket, kutatásainkat elsősorban a világhálón tesszük közzé. Tehát weboldalunkon – mki.gov.hu – vagy a közösségi médián keresztül mindenki értesülhet munkáinkról, programjainkról.
Ha a fiatal korosztály megismeri páratlan történelmünket, kultúránkat, elődeink hőstetteit, biztos vagyok benne, hogy az magyar öntudatunk és büszkeségük forrása lesz. A Magyarságkutató Intézet működése révén hozzájárul az erős, egészséges, múltját ismerő, keresztény szellemiségű fiatal nemzedékek felnövekedéséhez.
– Milyen mértékben szándékoznak együttműködni a Kárpát-medencei utódállamok más történelmi műhelyeivel?
– Már most is van ilyen együttműködés: Sashalmi-Fekete Tamás az erdélyi Arany Griff Rend részéről éppen most tartja előadását a Szent László-legenda falképek kutatásának új eredményeiről a Magyarságkutató Intézet szervezésében – az őt hallgató iskolások legnagyobb megelégedésére.
Tudományos és ismereterjesztő programokat szervez a pápalátogatás és a csíksomlyói búcsú között az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Magyarságkutató Intézet által június 2–6. között hét székelyföldi városban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!