
Kolozsvári csoportkép a Felszeg Gyöngye Néptánccsoport tagjaival. A kalotaszegi hagyományokat viszik tovább
Fotó: Facebook/Felszeg Gyöngye Néptánccsoport
A kalotaszentkirályi Felszeg Gyöngye Néptánccsoport legfontosabb kihívásként idénre azt tűzte ki célul, hogy bevonja a fiatalokat a hagyományok átélésébe, és arra ösztönözze őket, hogy szívükön viseljék az ügyet. Póka Jácint Tivadar, a több mint 30 éves múltra visszatekintő Felszeg Gyöngye csoport vezetője a meghatározó lépésekről, a megszólított korosztályokról, a tanult táncokról és a fellépésékről beszélt az Erdélyi Naplónak.
2025. január 17., 10:102025. január 17., 10:10
2025. január 17., 10:252025. január 17., 10:25
– Több évtizedes múltra tekint vissza a kalotaszentkirályi Felszeg Gyöngye Néptánccsoport. Milyen mérföldkövek voltak a csoport életében?
– A Felszeg Gyöngye Néptánccsoport tevékenysége több mint 30 évvel ezelőtt kezdődött. Az első meghatározó lépés egy azóta is fennálló hagyományhoz, a Nemzetközi Népzene és Néptánctáborhoz kötődik. Ez először a rendszerváltás után került megrendezésre Szép Gyula és Németh Ildikó szervezésében. Ennek hatására a faluban is megnőtt az érdeklődés a néptánc iránt. Ekkor alakult meg az első csoport, amely kolozsvári oktatók segítségével kezdte meg a tánctanulást.
Ebben az időszakban a csoport Kalotaszentkirályi Hagyományőrző Néptánccsoport néven folytatta a tevékenységét.
Érdekesség, hogy a csoport oktatói mind korábbi táncosok voltak, akik később a csoport élére kerültek. Így történt ez Péntek Ferenccel is, akinek vezetése alatt 2003-ban a csoport felvette a Felszeg Gyöngye Néptánccsoport nevet. A következő oktató Lovász András, aki szintén Péntek Ferenc csoportjában táncolt korábban. András új generációkat indított útra, és számos fellépésre kísérte el csoportjait. Az ő tanítványai közül nőttem ki jómagam is.
A legutóbbi mérföldkövet 2022-ben értük el, amikor újabb fiatal csoportokat indítottunk, akik azóta is aktívan részt vesznek az órákon, és izgalommal készülnek a fellépésekre.
Póka Jácint Tivadar (középen) szerint mindig sikerült megtalálnia a közös hangot a különböző korsztályokkal
Fotó: Facebook/Szent László Napok
– Az évek során változott a felépítés: jelenleg milyen korosztályok és hány csoportban tanulnak?
– A csoport működése során többször előfordult, hogy több generáció keveredett egy csoporton belül. Ennek oka, hogy sokan középiskola után messzire kerülnek, és időhiány miatt nem tudnak tovább órákra járni. Ugyanakkor vannak, akik tanulmányaik után hazatérnek, és ismét csatlakoznak a csoporthoz. Jelenleg 4 csoport működik nagyon széles korosztályt felölelve.
– Milyen táncokat sajátíthatnak el, akik csatlakoznak a Felszeg Gyöngyéhez?
– Az egyik, amelyre különösen büszkék vagyunk, a kalotaszegi belsőlábas tánc. Ez egy felszegi tánc, amelyet ma már csak Kalotaszentkirályon táncolnak, ezért különösen fontos számunkra, hogy megőrizzük a hagyományt. A nagyobb korosztályok mezőségi, palatkai táncokat is tanulnak. Az idősebb, már nem aktív „Gyöngyök” román forgatóst (învirtitat) és sóvidéki táncokat is jártak, amelyeket igyekszünk továbbadni a fiataloknak.
Nincs hiány utánpótlásból, a gyerekek is érdeklődnek a néptánc iránt
Fotó: Péter Debóra
– Az elmúlt években számos színpadon megfordult a csoport a Kárpát-medencében, és más országokban is.
– Tánccsoportunk mindig szívesen lépett fel, akár az országon belül, akár külföldön. Elsősorban a legtöbb fellépést a Kárpát-medencében szervezték, például a Szentkirályok Szövetségi találkozóin, testvértelepüléseink rendezvényein, illetve más meghívásoknak eleget téve.
E körutak során meglátogatták Albániát, Szerbiát, Montenegrót és Bosznia-Hercegovinát is.
A csíksomlyói zarándokvonat kolozsvári fogadásán is fellépett a néptánccsoport
Fotó: Jakab Mónika
– Milyen célokkal, tervekkel vágtatok neki az idei esztendőnek?
– A csoport számára a cél mindig egyszerű volt: hagyományaink megőrzése és továbbadása. Az egyik legfontosabb kihívás a fiatalok bevonása a hagyományok átélésébe, és arra ösztönözni őket, hogy szívükön viseljék az ügyet.
A másik célunk egy erős közösség kovácsolása, hogy pezsgő és egészséges közösségi életet éljünk.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
szóljon hozzá!