Kolozsvári csoportkép a Felszeg Gyöngye Néptánccsoport tagjaival. A kalotaszegi hagyományokat viszik tovább
Fotó: Facebook/Felszeg Gyöngye Néptánccsoport
A kalotaszentkirályi Felszeg Gyöngye Néptánccsoport legfontosabb kihívásként idénre azt tűzte ki célul, hogy bevonja a fiatalokat a hagyományok átélésébe, és arra ösztönözze őket, hogy szívükön viseljék az ügyet. Póka Jácint Tivadar, a több mint 30 éves múltra visszatekintő Felszeg Gyöngye csoport vezetője a meghatározó lépésekről, a megszólított korosztályokról, a tanult táncokról és a fellépésékről beszélt az Erdélyi Naplónak.
2025. január 17., 10:102025. január 17., 10:10
2025. január 17., 10:252025. január 17., 10:25
– Több évtizedes múltra tekint vissza a kalotaszentkirályi Felszeg Gyöngye Néptánccsoport. Milyen mérföldkövek voltak a csoport életében?
– A Felszeg Gyöngye Néptánccsoport tevékenysége több mint 30 évvel ezelőtt kezdődött. Az első meghatározó lépés egy azóta is fennálló hagyományhoz, a Nemzetközi Népzene és Néptánctáborhoz kötődik. Ez először a rendszerváltás után került megrendezésre Szép Gyula és Németh Ildikó szervezésében. Ennek hatására a faluban is megnőtt az érdeklődés a néptánc iránt. Ekkor alakult meg az első csoport, amely kolozsvári oktatók segítségével kezdte meg a tánctanulást.
Ebben az időszakban a csoport Kalotaszentkirályi Hagyományőrző Néptánccsoport néven folytatta a tevékenységét.
Érdekesség, hogy a csoport oktatói mind korábbi táncosok voltak, akik később a csoport élére kerültek. Így történt ez Péntek Ferenccel is, akinek vezetése alatt 2003-ban a csoport felvette a Felszeg Gyöngye Néptánccsoport nevet. A következő oktató Lovász András, aki szintén Péntek Ferenc csoportjában táncolt korábban. András új generációkat indított útra, és számos fellépésre kísérte el csoportjait. Az ő tanítványai közül nőttem ki jómagam is.
A legutóbbi mérföldkövet 2022-ben értük el, amikor újabb fiatal csoportokat indítottunk, akik azóta is aktívan részt vesznek az órákon, és izgalommal készülnek a fellépésekre.
Póka Jácint Tivadar (középen) szerint mindig sikerült megtalálnia a közös hangot a különböző korsztályokkal
Fotó: Facebook/Szent László Napok
– Az évek során változott a felépítés: jelenleg milyen korosztályok és hány csoportban tanulnak?
– A csoport működése során többször előfordult, hogy több generáció keveredett egy csoporton belül. Ennek oka, hogy sokan középiskola után messzire kerülnek, és időhiány miatt nem tudnak tovább órákra járni. Ugyanakkor vannak, akik tanulmányaik után hazatérnek, és ismét csatlakoznak a csoporthoz. Jelenleg 4 csoport működik nagyon széles korosztályt felölelve.
– Milyen táncokat sajátíthatnak el, akik csatlakoznak a Felszeg Gyöngyéhez?
– Az egyik, amelyre különösen büszkék vagyunk, a kalotaszegi belsőlábas tánc. Ez egy felszegi tánc, amelyet ma már csak Kalotaszentkirályon táncolnak, ezért különösen fontos számunkra, hogy megőrizzük a hagyományt. A nagyobb korosztályok mezőségi, palatkai táncokat is tanulnak. Az idősebb, már nem aktív „Gyöngyök” román forgatóst (învirtitat) és sóvidéki táncokat is jártak, amelyeket igyekszünk továbbadni a fiataloknak.
Nincs hiány utánpótlásból, a gyerekek is érdeklődnek a néptánc iránt
Fotó: Péter Debóra
– Az elmúlt években számos színpadon megfordult a csoport a Kárpát-medencében, és más országokban is.
– Tánccsoportunk mindig szívesen lépett fel, akár az országon belül, akár külföldön. Elsősorban a legtöbb fellépést a Kárpát-medencében szervezték, például a Szentkirályok Szövetségi találkozóin, testvértelepüléseink rendezvényein, illetve más meghívásoknak eleget téve.
E körutak során meglátogatták Albániát, Szerbiát, Montenegrót és Bosznia-Hercegovinát is.
A csíksomlyói zarándokvonat kolozsvári fogadásán is fellépett a néptánccsoport
Fotó: Jakab Mónika
– Milyen célokkal, tervekkel vágtatok neki az idei esztendőnek?
– A csoport számára a cél mindig egyszerű volt: hagyományaink megőrzése és továbbadása. Az egyik legfontosabb kihívás a fiatalok bevonása a hagyományok átélésébe, és arra ösztönözni őket, hogy szívükön viseljék az ügyet.
A másik célunk egy erős közösség kovácsolása, hogy pezsgő és egészséges közösségi életet éljünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.
A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.
Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.
Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.
Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.
Erőltetett menetben látott neki a bukaresti kormány a védelmi képességek fejlesztését szolgáló európai SAFE-program végrehajtásának, amelynek keretében közel 17 milliárd euró áll Románia rendelkezésére.
Lépésről lépésre Isten igéjének a fényében próbál előre haladni a megalakulásának 30. évfordulóját idén ünneplő Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség, amelyben Rácz Ervin Lajos lelkipásztor szerint megpróbálják összehangolni a generációkat.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!