Fólia alatti epertermesztés Szatmár megyében. A falugazdászok segítségét elsősorban a kistermelők igénylik
Fotó: Makkay József
A mezőgazdasági termékek feldolgozása és szövetkezeti értékesítése jelenthetné a kiútat az erdélyi gazdaközösségek számára a mai nehéz helyzetből, véli Fodor István falugazdász. A mezőgazdasági szaktanácsadásra szakosodott agrármérnökkel Szatmárnémetiben beszélgettünk.
2020. december 13., 17:352020. december 13., 17:35
2020. december 13., 17:502020. december 13., 17:50
Fodor István falugazdász mezőgazdasági szaktanácsadói munkája egyidős a rendszerváltással. A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) Szatmár megyei elnökeként Magyarországon végzett el a kilencvenes évek elején egy szaktanácsadói kurzust, és az utóbbi három évtizedben a környék magyar gazdái számára megszervezte az ezüstkalászos tanfolyamokat. Amelyek később, 2004 és 2018 között más keretben ugyan, de magyar nyelven folytatódtak a szakminisztérium keretében működő mezőgazdasági szaktanácsadó hivatal jóvoltából, ahol az agrármérnök 14 évig dolgozott az intézmény alkalmazottjaként. Nyugdíjasként két éve a partiumi falugazdászok csapatát erősíti.
E tömör névjegy jelzi, hogy
Fodor István szatmárnémeti falugazdász, akit legtöbben növényvédelmi szaktanácsokért keresnek
Fotó: Makkay József
Amiről az agrárszakemberek tudják a legjobban, hogy ez nem mindig problémamentes feladat. A szakiskolai és a szaklíceumi mezőgazdasági képzés rendszerváltás utáni leépülésével több nemzedék is úgy vágott bele a gazdálkodásba, hogy alapvető ismereti sem voltak a mezőgazdasági termelésről. Ez a látlelet is jól mutatja a hazai mezőgazdaság sanyarú helyzetét.
Fodor István viszont az a típusú szakember, akit kora reggeltől késő estig bármikor megkereshetnek kérdéseikkel telefonon a gazdák. Az elmúlt harminc esztendőben ehhez hozzászokott, de a szaktanácsadás visszanyúlik a kommunizmus éveire is, amikor a homoródi és a lázári termelőszövetkezetek szakembereként szintén megkeresték ügyes-bajos dolgaikkal a gazdák.
Miközben a budapesti Agrárminisztérium által fizetett erdélyi falugazdász szerteágazó tevékenységéről beszélgetünk, kiderül, mekkora szükség van manapság is mezőgazdasági szaktanácsadásra. A főleg zöldségtermesztéssel foglalkozó szatmári kistermelők is egyre nehezebben igazódnak el a növényvédő szerek és gyomirtók labirintusában, és akkor még nem beszéltünk az értékesítés nyomasztó gondjairól.
hiszen tisztában vannak vele, hogy a nyugat-európai mezőgazdaság és élelmiszeripar – sőt, ma már a lengyelországi is – nagy mértékben az erős szövetkezeti hálónak köszönheti verhetetlenségét. „A nyersanyagként megtermelt mezőgazdasági termékek feldolgozásában látok itörési lehetőségét a mai nehéz helyzetből. Szatmár megyében többen próbálkoznak gyümölcslevek készítésével például. Aki erre a célra biominőségű almát használ, jó eséllyel külföldön is értékesíteni tudja a palackozott termékeit. De piaca lenne a különböző gyümölcsök aszalásának is. Ez csupán két példa arra, hogy gazdaszövetkezet keretében mennyi mindent tudnának értékesíteni az élelmiszeripari termékek közül” – magyarázza Fodor István.
A kispiac kínálata. A Szatmári termék védjeggyel itt is találkoznak a vásárlók
Fotó: Makkay József
Egyelőre a Nagykároly szomszédságában fekvő Csanálos falu Schöntál nevű mezőgazdasági szövetkezete az egyetlen magyar közösségi vállalkozás a megyében, amely beváltotta az alapító gazdák reményeit. A falugazdász szerint a pozitív példákat népszerüsíteni kell, hogy ráébressze a kistermelőket, az értékesítés terén nincs alternatívája az összefogásnak.
A szatmári falugazdászoknak már sikerült elérniük, hogy laza szövetkezeti hálóba tömörülve, több faluközösség gazdái számára közösen szerezzék be a mezőgazdasági termeléshez szükséges fogyóanyagokat: műtrágyát, növényvédő szereket, sőt, üzemanyagot is. A nagy mennyiségű áruval sikerült lealkudni a vételárat, így a gazdákhoz jóval olcsóbban jutott el több termék is. Mint ahogy a szarvasmarhatartók is jól jártak, amikor magyar szakemberek segítésével egy-egy vidékről közösen adták el felhízlalt borjaikat. Élősúlykilogrammonként 2-4 lejjel is többet kaptak a hízóállatokért, ami jelentősen növelte a gazda bevételeit. „Ezt a módszert a mezőgazdaság más területein is alkalmaznánk, hogy a gazdák lássák, az összefogás az alapja boldogulásuknak” – véli az agronómus.
Közösen értékesített Szatmár megyei húsmarhák
Fotó: Makkay József
Az őstermelő gazdák és a helyi élelmiszerfeldolgozók számára felkínált lehetőséggel egyre többen élnek. Az egyesület által szervezett vásárokba – a szatmárnémeti Kossuth-kertbe – eleve ezek a termékek kerülnek be, de a védjeggyel rendelkező gazdák a város piacain is használhatják a viszonteladók termékeitől megkülönböztető jelzést. Kiderült, hogy egyre több vásárló keresi a Saztmári termék név alatt forgalmazott mézet, hústermékeket, bort vagy a helyi zödlségeket.
Az egykori állami szaktanácsadó hivatalok végeztek a mienkhez hasonló munkát, de pénzhiány miatt a szakminisztérium előbb a megyei tanácsok hatáskörébe utalta, majd onnan kikoptak, és bekerültek a megyei mezőgazdasági igazgatóságok felügyelete alá, majd felszámolták. Az a néhány mezőgazdasági szakember, aki a régi gárdából dolgozik, Bukarestnek gyárt statisztikákat, így nincs ideje a gazdák bajaival foglalkozni. Egyedül mi végzünk Erdélyben viszonylag kis emberállománnyal szaktanácsadói munkát a magyra gazdák körében” – fogalmaz a szatmárnémeti falugazdász.
Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap hetente megjelenő gasztronómiai kiadványában, az Erdélyi Gasztróban látott napvilágot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!