Fólia alatti epertermesztés Szatmár megyében. A falugazdászok segítségét elsősorban a kistermelők igénylik
Fotó: Makkay József
A mezőgazdasági termékek feldolgozása és szövetkezeti értékesítése jelenthetné a kiútat az erdélyi gazdaközösségek számára a mai nehéz helyzetből, véli Fodor István falugazdász. A mezőgazdasági szaktanácsadásra szakosodott agrármérnökkel Szatmárnémetiben beszélgettünk.
2020. december 13., 17:352020. december 13., 17:35
2020. december 13., 17:502020. december 13., 17:50
Fodor István falugazdász mezőgazdasági szaktanácsadói munkája egyidős a rendszerváltással. A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) Szatmár megyei elnökeként Magyarországon végzett el a kilencvenes évek elején egy szaktanácsadói kurzust, és az utóbbi három évtizedben a környék magyar gazdái számára megszervezte az ezüstkalászos tanfolyamokat. Amelyek később, 2004 és 2018 között más keretben ugyan, de magyar nyelven folytatódtak a szakminisztérium keretében működő mezőgazdasági szaktanácsadó hivatal jóvoltából, ahol az agrármérnök 14 évig dolgozott az intézmény alkalmazottjaként. Nyugdíjasként két éve a partiumi falugazdászok csapatát erősíti.
E tömör névjegy jelzi, hogy
Fodor István szatmárnémeti falugazdász, akit legtöbben növényvédelmi szaktanácsokért keresnek
Fotó: Makkay József
Amiről az agrárszakemberek tudják a legjobban, hogy ez nem mindig problémamentes feladat. A szakiskolai és a szaklíceumi mezőgazdasági képzés rendszerváltás utáni leépülésével több nemzedék is úgy vágott bele a gazdálkodásba, hogy alapvető ismereti sem voltak a mezőgazdasági termelésről. Ez a látlelet is jól mutatja a hazai mezőgazdaság sanyarú helyzetét.
Fodor István viszont az a típusú szakember, akit kora reggeltől késő estig bármikor megkereshetnek kérdéseikkel telefonon a gazdák. Az elmúlt harminc esztendőben ehhez hozzászokott, de a szaktanácsadás visszanyúlik a kommunizmus éveire is, amikor a homoródi és a lázári termelőszövetkezetek szakembereként szintén megkeresték ügyes-bajos dolgaikkal a gazdák.
Miközben a budapesti Agrárminisztérium által fizetett erdélyi falugazdász szerteágazó tevékenységéről beszélgetünk, kiderül, mekkora szükség van manapság is mezőgazdasági szaktanácsadásra. A főleg zöldségtermesztéssel foglalkozó szatmári kistermelők is egyre nehezebben igazódnak el a növényvédő szerek és gyomirtók labirintusában, és akkor még nem beszéltünk az értékesítés nyomasztó gondjairól.
hiszen tisztában vannak vele, hogy a nyugat-európai mezőgazdaság és élelmiszeripar – sőt, ma már a lengyelországi is – nagy mértékben az erős szövetkezeti hálónak köszönheti verhetetlenségét. „A nyersanyagként megtermelt mezőgazdasági termékek feldolgozásában látok itörési lehetőségét a mai nehéz helyzetből. Szatmár megyében többen próbálkoznak gyümölcslevek készítésével például. Aki erre a célra biominőségű almát használ, jó eséllyel külföldön is értékesíteni tudja a palackozott termékeit. De piaca lenne a különböző gyümölcsök aszalásának is. Ez csupán két példa arra, hogy gazdaszövetkezet keretében mennyi mindent tudnának értékesíteni az élelmiszeripari termékek közül” – magyarázza Fodor István.
A kispiac kínálata. A Szatmári termék védjeggyel itt is találkoznak a vásárlók
Fotó: Makkay József
Egyelőre a Nagykároly szomszédságában fekvő Csanálos falu Schöntál nevű mezőgazdasági szövetkezete az egyetlen magyar közösségi vállalkozás a megyében, amely beváltotta az alapító gazdák reményeit. A falugazdász szerint a pozitív példákat népszerüsíteni kell, hogy ráébressze a kistermelőket, az értékesítés terén nincs alternatívája az összefogásnak.
A szatmári falugazdászoknak már sikerült elérniük, hogy laza szövetkezeti hálóba tömörülve, több faluközösség gazdái számára közösen szerezzék be a mezőgazdasági termeléshez szükséges fogyóanyagokat: műtrágyát, növényvédő szereket, sőt, üzemanyagot is. A nagy mennyiségű áruval sikerült lealkudni a vételárat, így a gazdákhoz jóval olcsóbban jutott el több termék is. Mint ahogy a szarvasmarhatartók is jól jártak, amikor magyar szakemberek segítésével egy-egy vidékről közösen adták el felhízlalt borjaikat. Élősúlykilogrammonként 2-4 lejjel is többet kaptak a hízóállatokért, ami jelentősen növelte a gazda bevételeit. „Ezt a módszert a mezőgazdaság más területein is alkalmaznánk, hogy a gazdák lássák, az összefogás az alapja boldogulásuknak” – véli az agronómus.
Közösen értékesített Szatmár megyei húsmarhák
Fotó: Makkay József
Az őstermelő gazdák és a helyi élelmiszerfeldolgozók számára felkínált lehetőséggel egyre többen élnek. Az egyesület által szervezett vásárokba – a szatmárnémeti Kossuth-kertbe – eleve ezek a termékek kerülnek be, de a védjeggyel rendelkező gazdák a város piacain is használhatják a viszonteladók termékeitől megkülönböztető jelzést. Kiderült, hogy egyre több vásárló keresi a Saztmári termék név alatt forgalmazott mézet, hústermékeket, bort vagy a helyi zödlségeket.
Az egykori állami szaktanácsadó hivatalok végeztek a mienkhez hasonló munkát, de pénzhiány miatt a szakminisztérium előbb a megyei tanácsok hatáskörébe utalta, majd onnan kikoptak, és bekerültek a megyei mezőgazdasági igazgatóságok felügyelete alá, majd felszámolták. Az a néhány mezőgazdasági szakember, aki a régi gárdából dolgozik, Bukarestnek gyárt statisztikákat, így nincs ideje a gazdák bajaival foglalkozni. Egyedül mi végzünk Erdélyben viszonylag kis emberállománnyal szaktanácsadói munkát a magyra gazdák körében” – fogalmaz a szatmárnémeti falugazdász.
Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap hetente megjelenő gasztronómiai kiadványában, az Erdélyi Gasztróban látott napvilágot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!