Fólia alatti epertermesztés Szatmár megyében. A falugazdászok segítségét elsősorban a kistermelők igénylik
Fotó: Makkay József
A mezőgazdasági termékek feldolgozása és szövetkezeti értékesítése jelenthetné a kiútat az erdélyi gazdaközösségek számára a mai nehéz helyzetből, véli Fodor István falugazdász. A mezőgazdasági szaktanácsadásra szakosodott agrármérnökkel Szatmárnémetiben beszélgettünk.
2020. december 13., 17:352020. december 13., 17:35
2020. december 13., 17:502020. december 13., 17:50
Fodor István falugazdász mezőgazdasági szaktanácsadói munkája egyidős a rendszerváltással. A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) Szatmár megyei elnökeként Magyarországon végzett el a kilencvenes évek elején egy szaktanácsadói kurzust, és az utóbbi három évtizedben a környék magyar gazdái számára megszervezte az ezüstkalászos tanfolyamokat. Amelyek később, 2004 és 2018 között más keretben ugyan, de magyar nyelven folytatódtak a szakminisztérium keretében működő mezőgazdasági szaktanácsadó hivatal jóvoltából, ahol az agrármérnök 14 évig dolgozott az intézmény alkalmazottjaként. Nyugdíjasként két éve a partiumi falugazdászok csapatát erősíti.
E tömör névjegy jelzi, hogy
Fodor István szatmárnémeti falugazdász, akit legtöbben növényvédelmi szaktanácsokért keresnek
Fotó: Makkay József
Amiről az agrárszakemberek tudják a legjobban, hogy ez nem mindig problémamentes feladat. A szakiskolai és a szaklíceumi mezőgazdasági képzés rendszerváltás utáni leépülésével több nemzedék is úgy vágott bele a gazdálkodásba, hogy alapvető ismereti sem voltak a mezőgazdasági termelésről. Ez a látlelet is jól mutatja a hazai mezőgazdaság sanyarú helyzetét.
Fodor István viszont az a típusú szakember, akit kora reggeltől késő estig bármikor megkereshetnek kérdéseikkel telefonon a gazdák. Az elmúlt harminc esztendőben ehhez hozzászokott, de a szaktanácsadás visszanyúlik a kommunizmus éveire is, amikor a homoródi és a lázári termelőszövetkezetek szakembereként szintén megkeresték ügyes-bajos dolgaikkal a gazdák.
Miközben a budapesti Agrárminisztérium által fizetett erdélyi falugazdász szerteágazó tevékenységéről beszélgetünk, kiderül, mekkora szükség van manapság is mezőgazdasági szaktanácsadásra. A főleg zöldségtermesztéssel foglalkozó szatmári kistermelők is egyre nehezebben igazódnak el a növényvédő szerek és gyomirtók labirintusában, és akkor még nem beszéltünk az értékesítés nyomasztó gondjairól.
hiszen tisztában vannak vele, hogy a nyugat-európai mezőgazdaság és élelmiszeripar – sőt, ma már a lengyelországi is – nagy mértékben az erős szövetkezeti hálónak köszönheti verhetetlenségét. „A nyersanyagként megtermelt mezőgazdasági termékek feldolgozásában látok itörési lehetőségét a mai nehéz helyzetből. Szatmár megyében többen próbálkoznak gyümölcslevek készítésével például. Aki erre a célra biominőségű almát használ, jó eséllyel külföldön is értékesíteni tudja a palackozott termékeit. De piaca lenne a különböző gyümölcsök aszalásának is. Ez csupán két példa arra, hogy gazdaszövetkezet keretében mennyi mindent tudnának értékesíteni az élelmiszeripari termékek közül” – magyarázza Fodor István.
A kispiac kínálata. A Szatmári termék védjeggyel itt is találkoznak a vásárlók
Fotó: Makkay József
Egyelőre a Nagykároly szomszédságában fekvő Csanálos falu Schöntál nevű mezőgazdasági szövetkezete az egyetlen magyar közösségi vállalkozás a megyében, amely beváltotta az alapító gazdák reményeit. A falugazdász szerint a pozitív példákat népszerüsíteni kell, hogy ráébressze a kistermelőket, az értékesítés terén nincs alternatívája az összefogásnak.
A szatmári falugazdászoknak már sikerült elérniük, hogy laza szövetkezeti hálóba tömörülve, több faluközösség gazdái számára közösen szerezzék be a mezőgazdasági termeléshez szükséges fogyóanyagokat: műtrágyát, növényvédő szereket, sőt, üzemanyagot is. A nagy mennyiségű áruval sikerült lealkudni a vételárat, így a gazdákhoz jóval olcsóbban jutott el több termék is. Mint ahogy a szarvasmarhatartók is jól jártak, amikor magyar szakemberek segítésével egy-egy vidékről közösen adták el felhízlalt borjaikat. Élősúlykilogrammonként 2-4 lejjel is többet kaptak a hízóállatokért, ami jelentősen növelte a gazda bevételeit. „Ezt a módszert a mezőgazdaság más területein is alkalmaznánk, hogy a gazdák lássák, az összefogás az alapja boldogulásuknak” – véli az agronómus.
Közösen értékesített Szatmár megyei húsmarhák
Fotó: Makkay József
Az őstermelő gazdák és a helyi élelmiszerfeldolgozók számára felkínált lehetőséggel egyre többen élnek. Az egyesület által szervezett vásárokba – a szatmárnémeti Kossuth-kertbe – eleve ezek a termékek kerülnek be, de a védjeggyel rendelkező gazdák a város piacain is használhatják a viszonteladók termékeitől megkülönböztető jelzést. Kiderült, hogy egyre több vásárló keresi a Saztmári termék név alatt forgalmazott mézet, hústermékeket, bort vagy a helyi zödlségeket.
Az egykori állami szaktanácsadó hivatalok végeztek a mienkhez hasonló munkát, de pénzhiány miatt a szakminisztérium előbb a megyei tanácsok hatáskörébe utalta, majd onnan kikoptak, és bekerültek a megyei mezőgazdasági igazgatóságok felügyelete alá, majd felszámolták. Az a néhány mezőgazdasági szakember, aki a régi gárdából dolgozik, Bukarestnek gyárt statisztikákat, így nincs ideje a gazdák bajaival foglalkozni. Egyedül mi végzünk Erdélyben viszonylag kis emberállománnyal szaktanácsadói munkát a magyra gazdák körében” – fogalmaz a szatmárnémeti falugazdász.
Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap hetente megjelenő gasztronómiai kiadványában, az Erdélyi Gasztróban látott napvilágot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.
Tóth László kézdivásárhelyi újságíró halk szavú ember: székely lévén akkor szólal meg, ha van mondanivalója. Úgy tűnik, ez kissé zavarja is, s ha nem kívánja verbálisan közkinccsé tenni gondolatait, azokat papírra veti.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Feleségként biztosították a hátteret, ápolóként segítettek, fegyvert ragadva csatlakoztak a harcokhoz. Az 1848–49-es szabadságharc asszonyait a korabeli lapokból, a visszaemlékezésekből ismerhetjük. A Teleki Tékában kiállítással tisztelegnek előttük.
Az elmúlt napok kellemesen meleg tavaszias időjárását az előttünk álló egy hétben néhány fokos lehűlés váltja fel, a nappali csúcsértékek nem haladják meg a 11–13 fokot. Erőteljes felhőképződésre, elszórtan esőre, záporokra kell számítani.
Miközben Traian Băsescu volt államfő reálisnak tartja, hogy Irán beváltja fenyegetését, és megtámadja Romániát az amerikai katonai eszközök befogadása miatt, szakértők óvatosságra intenek a kérdésben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!