2016. december 02., 23:032016. december 02., 23:03
Sándor Lajos
A Szentegyházi Gazdák Egyesülete 2012 februárjában alakult a gazdák összefogásával 213 alapító taggal. Legfőbb célja a gazdák segítése a földalapú, valamint az állattartóknak járó támogatások lehívásában. Négy év alatt sok minden történt az egyesület életében. A bejegyzést követően megkezdődött a földalapú támogatások igénylése. Segítséget nyújtottunk a dossziék összeállításában: azóta is ez képezi fő tevékenységünket. Idén 424 dossziét állítottunk össze, és június 2-án állatkiállítást szerveztünk. Előzetes egyeztetések után a szentegyházi gazdáknak lehetőségük nyílt az egyesületen keresztül a székelykeresztúri tejüzem részvényeiből vásárolni, amelyet három részletben fizettünk ki.
A támogatási kérelmek leadását már induláskor beosztottuk egész évre. A mintegy 430 gazda földtámogatási kérelmét, valamint a többféle állat- és üzemanyag-támogatási igényléseket az egyesület által alkalmazott személyzettel oldottuk meg. Szintén az indulás évében többszöri tanácskozás után döntött úgy egyesületünk, hogy a tejtermelő gazdák kérésére két tejbegyűjtő központot hoz létre. A 2014. március–május közötti periódusban helyeztük el próbaidőre a két 1000 literes hűtőtankot, és elkezdődött a tejbegyűjtés. Szentegyházán már több éve megszűnt a tejcsarnok, ezért a kezdeményezés igen fontos lépés volt a gazdaegyesület részéről. A két hűtőtank, valamint a tejcsarnok pályázatok révén jött össze, és a tagság is pozitívan viszonyult elképzelésünkhöz, hiszen az önrészt maradéktalanul sikerült előteremtenünk. Mivel a gazdák a keresztúri tejgyárban voltak részvényesek, az egyesület ezzel a tejfeldolgozó üzemmel kötött szerződést. A tejkvóta megszűnése a tejgyárat és a tejtermelő gazdákat egyaránt negatívan érintette, nehéz időszak következett, de a tejbegyűjtés továbbra is működik. E tevékenységünk újabb lehetőséget kínált: a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökséghez (APIA) kérést tettünk le, hogy termelői csoportként kaphassuk meg az állami támogatást. Ezt Bukarestben kezdetben jóváhagyták, de a döntést később azzal az indokkal vonták vissza, hogy nem lehetünk termelői csoport és elsődleges tejfelvásárló is egyben. Végül az utóbbi mellett döntöttünk.
Lehetőségeink szerint minden évben pályáztunk. 2012-ben a Hargita Megye Vidékfejlesztési Egyesületétől kaptunk támogatást állatkiállításra, 2013-ban egy juhnyíró gépet vásároltunk a helyi önkormányzat civil szervezeteknek kiírt pályázatán, 2014-ben a Hargita Megye Vidékfejlesztési Egyesülete, valamint a helyi önkormányzat támogatta a két hűtőtank megvásárlását és a tejcsarnok beindítását. Következő évben az önkormányzatnál elnyert pályázatból egy professzionális GPS földfelmérő készüléket vásároltunk, amely nagyon fontos az agrártámogatásba bevett földterületek pontos beazonosításához. Az állatok, a termények, a tej eladásához termelői engedély szükséges, és ezek kibocsátásához ad igazolást a Szentegyházi Gazdák Egyesülete. Ajánlást adunk a fiatal gazdák pályázataihoz is.
Az elmúlt négy esztendő tevékenysége alapján elmondhatjuk, hogy az egyesület létrehozása és működtetése előrelépést hozott a gazdák életébe. Mára egyesületünk fordulóponthoz jutott: a további fejlődéshez uniós vagy román állami pályázatokkal kell próbálkoznunk. Számos tervünk van, amelyekhez mindenekelőtt telket, ingatlant kellene vásárolni, de ilyen beruházásokhoz nem áll rendelkezésre pályázati forrás. Jelenleg 244 tagunk van. Egyesek már nem gazdálkodnak és kiléptek, de helyükre jöttek újak. Az egyesület háromtagú vezetősége: Sándor Lajos elnök, Szeles László alelnök, Molnár Angella titkár.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!