2015. február 28., 11:292015. február 28., 11:29
A korábbi tervek alapján, de kisebb bevonni szánt összeggel újra nekivág a tőzsdei bevezetésnek a magyar fapados légitársaság, a Wizz Air. A budapesti Napi Gazdaság című napilapnak nyilatkozó elemzők szerint a légitársaság jó időben, jó helyen dobja piacra papírjait. A Wizz Air likviditása sokat javult az elmúlt időszakban, ennek ellenére a korábban tervezett 200 millió euró helyett legkevesebb 300 millió eurót tervez bevonni elsődleges részvénykibocsátása során – írja piaci információkra hivatkozva a Reuters. A londoni tőzsdének már benyújtották a szándéknyilatkozatot, amit a következő hetekben le kell zárni, a tényleges bevezetésre pedig az első negyedév végéig kerülhet sor. A tulajdonosok a társaság körülbelül 20 százalékát dobják piacra, egyelőre azonban nem tisztázott, milyen arányban válnak meg részesedéseiktől, ahogy azt sem lehet még tudni, mekkora lesz a másodlagos értékesítés.
Az soha sem volt kérdés, hogy a cég a londoni tőzsdén akar megmérettetni, leginkább azért, mert ott jegyzik a Wizz Air fő riválisainak részvényeit, emellett pedig megfelelő likviditás áll rendelkezésre. A cég arra számít, hogy a friss tőkének köszönhetően tovább erősödik a cég pénzügyi stabilitása, így például olcsóbban juthatnak hitelekhez. Európában a szektoron belül elsősorban a fapadosok, köztük a Ryanair és az EasyJet szerepelnek jól a tőzsdén, a hagyományos társaságok – az Air France-KLM vagy a Lufthansa – árfolyamán ugyanis jelentős nyomás van. Ennek hátterében egyrészt a folyamatos sztrájkok, másrészt a fapados társaságok által támasztott nagy verseny áll.
A szektor kedvező kilátásait az elemzői vélemények is jól tükrözik, a célárak egy-két hónap alatt nagyot emelkedtek, többnyire erős vételi ajánlás mellett. Az EasyJet esetében tavaly nyáron még 16–18 font között szóródtak a célárak, decemberben a sáv 18–19-ig csúszott fel, januárban pedig a csúcsérték már a 22,1 fontot is meghaladta. Hasonló a helyzet a Ryanair esetében is: a célárak a tavaly nyáron 8–8,50 euró között szóródtak, a legfrissebb, februári ajánlásokban az átlagár felülsúlyozás mellett már 12,70 euró. Az EasyJet részvénye augusztusban 12,28 fonton forgott Londonban, tegnap már 17,67-es árfolyamon jegyezték, de január végén 18,76-on is járt. A Ryanair ebben az időszakban 6,61 euróról 9,88 euróra drágult.
A Wizz Air ársávja más szempontból is elfogadhatónak tűnik, fontos ugyanis, hogy a papír ne legyen túl olcsó, azaz ne váljon pennys részvénnyé, de elérhető maradjon a kisbefektetők számára is. Az amerikai piacon például az 5–10 dollár alatti részvényeket nem szeretik, mivel azok nem illenek több alap befektetési stratégiájába sem. A magyar piac azonban aligha kap majd az IPO-ból, ennél sokkal nagyobb kibocsátások során sem jutott Budapestre a részvényekből. Ez láthatóan nem is fontos a tulajdonosnak, hiszen elsősorban az intézményi befektetőket szeretnék elérni, gesztusra a piacválasztás után pedig nem érdemes számítani.
A Wizz Air tavalyi eredményéről egyelőre keveset tudni. A londoni tőzsde honlapján fellelhető szándéknyilatkozatból kiderül, hogy a Wizz Air a tárgyidőszak árbevételi sora 22 százalékos bővülés mellett 992 millió eurót mutat, 18 százalékkal több, 12,7 millió utas mellett. Tárgyidőszakban az árbevétel 23,5 százalékkal, 727 millió euróra nőtt, a nettó profit 158 millió euró lett, 44,5 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az utasszám ez idő alatt 17,6 százalékkal, 8,8 millióra ugrott.
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
szóljon hozzá!