Szabadpiac: áramot, de kitől?

Ennek ismeretében láttak egyre nagyobb piacot a háztartásokban is az ipari szolgáltatók, amelyek kiharcolták maguknak azt a jogot, hogy magáncélra is tudjanak elektromos áramot kínálni a felhasználók számára. Ezt az óriási piaci rést próbálják kihasználni a különböző vállalatok, amelyek csábító árajánlatokkal próbálják magukhoz csalogatni a fogyasztókat. A tervek szerint idén év végéig teljesen liberalizálják a villanyáram piacát, azonban az OEH szerepe továbbra sem szűnik meg: felügyeli a szolgáltatók által megszabott árakat, illetve ha túlkapásokat észlel, azt jelzi az illetékes hatóságok felé.

Mire figyeljünk váltáskor?

Ilyenek például a fizetési feltételek, a szerződés időtartama, a különböző jogok és kötelességek, valamint a büntetésekkel járó kihágások, amelyek sokszor előnytelenebbek az eddig megszokottnál. Érdemes megjegyezni, hogy az elektromos áram nagyjából az egyharmadát teszi ki a fizetendő összegnek: emellett számos egyéb illetékek jelenhetnek meg, mint az energiaszállítás, az energiaelosztás és a különböző adófélék, amelyek nagyban befolyásolják a végső összeget. Az sem elhanyagolható tényező, hogy egy új szolgáltató nem biztos, hogy hasonló minőségben, megszakítások nélkül és megfelelő erősségben tudja a háztartást elektromos árammal ellátni. Ilyen esetekben ugyan panasszal élhetünk, de az állam gyakorlatilag semmilyen védelmet nem tud a felhasználó számára biztosítani. Megvan annak a veszélye is, hogy hosszú távon az egyedi szolgáltatók áremelésekkel fognak élni; éppen ezért, aki szolgáltatóváltásra adja a fejét, jobb, ha közös összefogással (pl. lépcsőházak, lakónegyedek) teszi mindezt – még akkor is, ha egyéni szerződések köttetnek. Társadalmi nyomásra a szolgáltató nem biztos, hogy egyik napról a másikra megduplázza az árakat.

Mit javasol a szakember?

A témakörben megszólaltattuk az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság energetika-elektrotechnika szakosztályának tagját, a nagyváradi Árva Csabát. A villanyáram piaci felszabadításának előnyeiről és hátrányairól elmondta: mint minden piaci liberalizáció, ez is magában hordozza a piaci szereplők versenyeztetését, illetve annak a reményét, hogy ennek következtében olcsóbban jutunk majd a szolgáltatáshoz. A piac törvényei szerint itt is megjelenik a kereslet-kínálat, amely magában hordozza az ár változását, amire mind a szolgáltatóknak, mind a háztartásoknak fel kell készülniük.

Árva Csaba negatívumként említette, hogy a villanyáram piacának szabaddá tételével az állam képtelen lesz szociális biztonságot nyújtani a szegényebb felhasználók számára, így hosszú távon sok háztartásban az is gondot okozhat, hogy egy hűtőszekrényt fenntartsanak és működtessenek.

Az új energetikai vállalatok piacra jutása ugyan szűrőn megy át, de a szakember szerint megfelelő nagyságú tőke szükséges ahhoz, hogy egy cégből áramszolgáltató váljon. Az új cégeknek a piacra történő belépését az OEH engedélyezi.

Miután egy cég belépett erre a piacra, szerződnie kell az elosztóval (esetünkben a Transelectricaval), akitől megvásárolja az áramot, és továbbítja a fogyasztók felé. Az árképzés innentől már a szolgáltató feladata. Ő dönti el, milyen költségeken éri meg neki az ügyfelekkel szerződést kötnie.

A különböző áramszolgáltatók természetesen más-más árakon dolgoznak, de a benzinkutak példája alapján nagy árkülönbség nem igazán lehetséges. Árva Csaba szerint legfennebb plusz-mínusz 10 százalék eltérést tapasztalhatunk a különböző cégek között. A piacot ugyanúgy kell elképzelni, mint a telefonos szolgáltatókét: nagy harc folyik az ügyfelek megszerzéséért, és bár egyik-másik ajánlat előnyösnek tűnhet, mégsem csak a végső árral kell foglalkozni.

Az ajánlatokat igazából nehéz összehasonlítani, hiszen nem a végső ár a perdöntő. Szolgáltatónként változnak a fizetési feltételek, a büntetőkamatok és az egyéb járulékok. Éppen ezért fontos, hogy részletesen elolvassuk az ajánlatokat, és jól rágjuk át magunkat rajta, mielőtt döntést hozunk.

Minden szerződés felbontható

A médiában felröppentek olyan rémhírek is, miszerint ha kiválasztunk egy szolgáltatót, és aláírjuk vele a szerződést, azt nem lehet többé módosítani, illetve felbontani. Az energetikus megnyugtatta a kedélyeket, hiszen itt is, mint mindenhol máshol, a szerződő felek határozzák meg a feltételeket. A szerződés lehet időszakos, meghatározott és korlátlan időtartamú is. Mint minden szerződést, ezt is fel lehet bontani: ennek módját kötelezően rögzíteni kell az ügyfelek számára.

Beszélgetésünk során Árva Csaba többször is hangsúlyozta: ne ugorjunk bele az elsőre nagyon kedvezőnek tűnő ajánlatba, mivel az sokszor csalóka lehet. A szakember azt javasolja, a döntést nem szabad elsietni, hiszen ezt a későbbiekben megbánhatjuk. Ugyanakkor bátran fordulhatunk segítségért a fogyasztóvédelemhez is, hogy ha eligazításra vagy segítségre van szükségünk, illetve ha nem egyértelműek az ajánlatok.

A témakörben megkerestük az Electrica áramszolgáltatót is, lapzártáig azonban nem kaptunk visszajelzést kérdéseinkre. A téma fontosságára való tekintettel az ügyre visszatérünk.

Szatmári Bence