Kinek több, kinek sokkal kevesebb. Óriási a különbség a romániai bérek között
Fotó: Orbán Orsolya
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a nap mint nap megtapasztalt valóság egy, a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése. A bérbarométer megerősíti ugyanakkor, hogy a bukaresti bérek és a vizsgálatban szereplő országos átlag között továbbra is jelentős a különbség, mint ahogy a gazdasági ágazatok között is óriási bérszakadék tátong. Érdekes továbbá, hogy látványos a különbség az állásra jelentkezők által várt bérek és a munkáltatók által kínált fizetések között.
2026. szeptember 24., 14:052026. szeptember 24., 14:05
2025-ben 4,8 százalékkal nőttek a bérek Romániában, azonban a 9,7 százalékos infláció szinte teljes mértékben semlegesítette ezt a növekedést, és a munkavállalók reálbére körülbelül 4,5 százalékkal csökkent – derül ki a 2026-os romániai bérbarométerből, amelyet az International Work Finder munkaerő-közvetítő ügynökség készített. Magyarán: hiába lett több lej a fizetési papíron, abból 2025-ben kevesebb árut és szolgáltatást lehetett megvenni, mint egy évvel korábban.
A Wall-street.ro gazdasági szakportál által ismertetett elemzés tizenegy gazdasági ágazat 246 posztját és 42 közigazgatási egység adatait vette górcső alá.
Kiderült: az ágazatok közötti különbségek jelentősek.
Ezt követi a jogi szektor és a gyógyszeripar, mindkettő 11 000 lejes nettó medián bérrel. Az értékesítés (sales) területén az érték 10 750 lej, a pénzügyi szektorban pedig 10 000 lej.
Vagyis az adatok tükrében 7050 lej a különbség az IT- és a kiskereskedelmi szektor mediánjai között.
Az elemzés ugyanakkor arra is rávilágít, hogy a rangsor megváltozik, ha az egyes posztokat külön-külön vizsgáljuk. A legmagasabb javadalmazások a vezetői pozíciókban és azokon a területeken koncentrálódnak, ahol nehéz speciális szakértelemmel rendelkező szakembereket találni. Az adatok alátámasztják, hogy pusztán egy jól fizetett szakterülethez való tartozás nem az egyetlen tényező, amely befolyásolja a jövedelmet. A felelősségi szint, a tapasztalat és a szakértelem ritkasága döntő szerepet játszhat a javadalmazási csomag kialakításában.
A pénzügyi szektorban egy pénzügyi igazgató (CFO) nettó medián fizetése 26 000 lej, míg az auditpartner/igazgató és a pénzügyi igazgató pozíciók esetében ez az összeg 25 000 lej.
Júniushoz képest júliusban 86 lejjel (1,5 százalékkal) 5820 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által pénteken közzétett adatsorokból.
A munkaerőpiac egyik legfontosabb tendenciája a jelöltek elvárásai és a munkáltatók költségvetése közötti különbség. A bérbarométer szerint a jelöltek átlagosan havi 7000 lej nettó fizetést kérnek, míg a vállalatok ajánlatai 5400 lej körül mozognak.
Bizonyos ágazatokban az eltérés még nagyobb: az elemzés szerint az energetikai mérnöki ágazatban eléri a 42 százalékot, míg a banki és ingatlanágazatban is megközelíti a 40 százalékot.
Éppen ezért a vállalatoknak objektív támpontokra van szükségük ahhoz, hogy megértsék: javadalmazási politikájuk versenyképes-e és megfelel-e a jelöltek elvárásainak. A 2026-os romániai bérbarométert azzal a céllal készült, hogy a béradatokat megalapozottabb üzleti döntések alapjául szolgáló információkká alakítsa, és nagyobb átláthatóságot teremtsen a folyamatosan változó piacon” – értékelt Georgiana Brudaru, az elemzést készítő International Work Finder toborzási vezetője.
Románia továbbra is az EU legalacsonyabb minimálbérrel rendelkező országai közé tartozik. Ha azonban azt vizsgáljuk, hogy egy minimálbérből az adott országban mennyit lehet vásárolni, a romániai munkavállalók helyzete jóval kedvezőbb.
Az, hogy valaki Románia mely részén áll alkalmazásban, változatlanul jelentős hatással van a jövedelemszintre. A bérbarométerben szereplő regionális elemzés jelentős különbségeket tár fel a főbb gazdasági központok és az ország többi része között. Igaz, itt már nem a mediánt, hanem a nettó átlagbért hasonlítják össze a szerzők.
Természetesen továbbra is Bukarest vezeti a barométerben bemutatott regionális rangsort, 7073 lejes átlagos nettó bérrel. Ez az érték 46 százalékkal haladja meg a bérbarométerben vizsgált 42 közigazgatási egységre számított 4839 lejes átlagot.
A romániai bérek ugyan nőttek, de az infláció elvitte a növekedés jó részét
Fotó: Orbán Orsolya
A tanulmányban kiemelt értékek közül a másik végletet Hunyad megye képviseli, ahol az átlagos nettó bér 4108 lej.
„A romániai munkaerőpiac egyre inkább polarizálódik. Azok számára, akik nem tudnak versenyezni a bukaresti vagy kolozsvári bérekkel, a megoldás nem mindig a költségvetés növelése, hanem az egyes régiók sajátosságaihoz igazodó toborzási stratégiák kidolgozása, és ahol szükséges, új tehetségforrások kiaknázása, akár Románia határain túlról is” – fogalmazott a bérszakadék kapcsán Georgiana Brudaru.
Romániában továbbra is jelentősen alacsonyabb a munkaerő-költség, mint az Európai Unió átlaga. Fontos azonban, hogy itt már nem a munkavállalók nettó béréről van szó, hanem az óránkénti munkaerőköltségről, amely nem hasonlítható össze közvetlenül a fenti nettó bérekkel.
Az erőviszonyokra mindenesetre mindenképp jól rávilágít, hogy a barométerben szereplő adatok szerint Romániában az óránkénti munkaerő-költség 13,6 euró, míg az EU-átlag 34,9 euró.
A tanulmány azonban azt is kimutatja, hogy a különbség kezd csökkenni: az elemzett utolsó évben az óránkénti munkaerőköltség 10,6 százalékkal emelkedett.
Az ország a munkaerőköltségek szempontjából továbbra is az egyik legversenyképesebb befektetési célpont, azonban ez az előny a bérek gyors emelkedése és a képzett munkaerőhiány miatt kezd csökkenni. Az elmúlt évben az óránkénti munkaerőköltség 10,6 százalékkal emelkedett, ami az euróövezeten kívül az egyik legmagasabb növekedési ütem” – húzza alá az International Work Finder által készített elemzés.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ha az erdélyi lakásárakat vesszük górcső alá, Kolozsvár továbbra is verhetetlen, és egyben toronymagasan a legdrágább romániai nagyváros. Érdekes aspektus azonban, hogy Nagyszebenben, Nagyváradon és Temesváron is gyorsabban emelkedtek a lakásárak.
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) informatikai rendszereit megbénító kibertámadás hatásai az egész gazdaságban érezhetők – kongatták meg a vészharangot kedden ingatlanpiaci tanácsadók, miután már egy hete nem elérhetőek a szolgáltatások.
Egyre borúsabb képet mutat a román gazdaság: az elmúlt időszakban sorra rontották a növekedési kilátást a nemzetközi pénzintézetek és intézmények, ahogy a gazdasági elemzők is. A recesszió fenyegetése Damoklész kardjaként lebeg a román gazdaság felett.
A használtautó-piac az elmúlt években nagy változásokon ment keresztül: a Covid-időszak, az üzemanyagárak ingadozása, és az elektromobilitás térnyerése mind hatással voltak a vásárlói szokásokra. Juhos Dávid használtautó-kereskedővel beszélgettünk.
Felzúdulást váltott ki a romániai társadalomban a készülő közalkalmazotti bértörvény, miután kiderült, hogy a közméltóságok, magas rangú köztisztviselők fizetése emelkedne, számos társadalmi kategóriájé viszont érintetlen maradna.
Az alapvető élelmiszerek árréssapkája nem kezelte a megélhetési válság valódi okait – állapítják meg legfrissebb elemzésükben a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karán létrejött Romanian Economic Monitor kutatócsoport szakértői.
Románia gazdasága a stagnálás küszöbére érkezett. Ez a helyzet nem lehet meglepő. A nagy költségvetési és külső hiányokra épülő gazdasági növekedés fenntarthatatlan volt, és nem is folytatódhatott volna az elmúlt évtized tempójában.
Miközben Romániában jut ezer lakosra az egyik legkevesebb vállalkozás, egy ismert román gazdasági elemző azt mondja, a piac jelenlegi állapotában nem feltétlenül jelent rossz hírt, hogy egyes cégek „felszívódnak”.
Bár hamarosan meg kell hozni a döntést a minimálbér 2026-os szintjéről, az elmúlt időszakban egyáltalán nem közeledtek az álláspontok.
Az online vásárlások jelentős része nem előre megtervezett döntés eredménye. Egy termék, amely nem szerepelt a bevásárlólistán, gyakran néhány másodperc alatt a kosárban landol. Ezt nevezzük impulzusvásárlásnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!