Bércsoda után ipari para. A fajlagos költségek Romániában ma már szinte megegyeznek a nyugatiakkal, ami Magyarország felé billenti a mérleget
Fotó: Freepik
Lassan szertefoszlik a romániai olcsó munkaerő, bércsoda mítosza. Bár a fizetések nominálisan még alacsonyak, a gyenge termelékenység és a csekély hozzáadott érték miatt a nyugati vállalatoknak Magyarországon sokkal jobban megéri befektetni. Egy friss makrogazdasági elemzés szerint a romániai fajlagos bérköltségelőny mindössze 3 százalékra zsugorodott a Nyugattal szemben, míg a magyar mutató 15 százalékon áll. Mutatjuk, miért bukhatja el Románia a régiós tőkevonzó versenyt a szomszédokkal szemben.
2026. november 08., 18:362026. november 08., 18:36
Bár a romániai munkaerő nominálisan még mindig olcsóbb, a nyugat-európai (német, francia, olasz, holland, osztrák) vállalatokhoz képest az egységnyi hozzáadott értékre jutó bérköltségelőny mindössze 3 százalékra olvadt össze – azaz szertefoszlik a bércsoda. Hiszen a romániai gazdaság felzárkózása eddig a bérelőnyön alapult, azonban a jövőben már termelékenység-vezéreltté kell válnia – áll a Consilium Policy Advisors Group (CPAG) elemzésében.
A kutatóműhely 2021–2024-es időszakot górcső alá vevő régiós összevetése rámutat, hogy Románia versenyelőnye a szomszédos országokhoz, és különösen Magyarországhoz viszonyítva jelentősen visszaesett.
Ez mit is jelent? A nominális bérek (tehát amit a dolgozó hazavisz) Romániában és Bulgáriában természetesen még mindig lényegesen alacsonyabbak a nyugat-európai átlagnál. A probléma ott kezdődik, hogy az itteni munkavállalók – a technológiai lemaradás, a tőkehiány és a termékszerkezet miatt – jóval kevesebb hozzáadott értéket állítanak elő.
Amikor a jelentés a 3, illetve Magyarország esetében 15 százalékos előnyről beszél, az a kettő hányadosát, vagyis a fajlagos bérköltséget mutatja meg.
Hiába ad alacsonyabb fizetést, ha sokkal több emberre, vagy több munkaórára van szüksége ugyanannak a gazdasági értéknek a megtermeléséhez az alacsonyabb termelékenység miatt.
Tehát bár a román munkaerő papíron olcsóbbnak tűnhet, a technológiai felkészültség, a tőkeintenzitás és az egy munkavállalóra jutó kibocsátás alacsony szintje miatt
Magyarország továbbra is vonzó lehet a külföldi befektetők számára
Fotó: Orbán Orsolya
A Consilium Policy Advisors Group (CPAG) egy 2017-ben alapított, független romániai gazdaságpolitikai kutatóműhely (think tank). Fő küldetése a tényeken alapuló közpolitikai döntéshozatal és a fenntartható növekedés támogatása Romániában, illetve a közép-kelet-európai régióban. A szervezet átfogó makrogazdasági, pénzügyi, versenyképességi és energetikai elemzéseket készít, pártatlan szakmai támpontot nyújtva a döntéshozók, az üzleti szféra és a szélesebb nyilvánosság számára.
A romániai gazdaság belső szerkezetét vizsgálva kiderül, hogy a külföldi vállalatok a nemzetgazdasági hozzáadott érték 40,9 százalékát állítják elő, miközben az összes vállalat mindössze 3 százalékát teszik ki, és a foglalkoztatottak 27,5 százalékának adnak munkát.
A 2021 és 2024 közötti időszakban a fajlagos bérköltség Romániában nőtt a leginkább a vizsgált öt régiós ország közül. Az itteni cégeknél az egy foglalkoztatottra jutó bérköltség 54 százalékkal emelkedett egy szerényebb, 39 százalékos egy főre eső hozzáadottérték-növekedés mellett, míg a külföldi vállalatoknál 45 százalékkal nőttek a fajlagos bérköltségek, amit csupán 28 százalékos egy alkalmazottra vetített hozzáadottérték-bővülés kísért. Ezzel párhuzamosan a külföldi vállalatok részesedése az összes beruházásból a 2021-es 41,5 százalékról 2024-re 33,3 százalékra esett vissza.
Mit jelent a hozzáadott érték?
A hozzáadott érték az a többlet gazdasági érték, amelyet egy vállalat a saját munkájával, tudásával és technológiájával teremt a felhasznált alapanyagokhoz képest. Gyakorlatias megközelítésben ez a cég teljes értékesítési árbevételének és a külső beszállítóktól vásárolt javak (nyersanyag, alkatrészek, energia, szolgáltatások) költségének a különbsége. Ebből a megtermelt többletből fedezi a vállalat a belső működését.
Az elemzés kontextusában ez a fogalom azért kulcsfontosságú, mert minél alacsonyabb egy szektor hozzáadott értéke – például ha főleg egyszerű összeszerelő munkát végez –, annál kisebb pénzügyi keretből gazdálkodhat. Ebből következik a tanulmány fő megállapítása is: az alacsony hozzáadott értékű termelésből egyszerűen nem lehet kigazdálkodni az egyre nagyobb vagy éppen nyugati szintű béreket és beruházásokat: ehhez komplexebb, tudásigényesebb folyamatokra van szükség.
A jelentés szerint a gazdaság leggyengébb láncszemét a hazai tulajdonú vállalatok jelentik: a román hazai feldolgozóipari cégek a nyugati versenytársaik termelékenységének mindössze 21 százalékát érik el, ami a legrosszabb mutató a régióban. A konvergencia (azaz Románia nyugati életszínvonalhoz való további felzárkózása) folytatásához a CPAG a bérek és a termelékenység növekedésének szigorú összehangolását, a magasabb tőkeintenzitást és a komplexebb termékgyártást javasolja.
A román gazdaság leggyengébb láncszemét a hazai tulajdonú vállalatok jelentik
Fotó: Orbán Orsolya
Az elemzők kiszámolták: ha a külföldi feldolgozóipari cégek Romániában elérnék a cseh, magyar és lengyel átlag 90 százalékát, az mintegy 6,7 milliárd euró többletet (a hozzáadott érték 4 százalékát) hozna, míg a hazai cégek termelékenységének pusztán 10 százalékos javítása 9 milliárd eurót jelentene a román gazdaság számára.
A tanulmány készítője Kállai Ella elismert közgazdász, a Consilium Policy Advisors Group (CPAG) társalapító-alelnöke. Tanulmányait gazdasági kibernetika és matematika szakon végezte Kolozsváron, majd közgazdaságtanból doktorált Párizsban, Prágában és New Yorkban. A szakmai közéletben az Alpha Bank Románia főközgazdászaként vált ismertté.
A tanulmány adatai 2024-gyel, a gyors béremelkedések utolsó évével zárulnak. Azóta a CPAG által jelzett probléma elkezdett korrigálódni, de nem a termelékenység révén – hívja fel a figyelmet a tanulmányt idéző Hotnews.ro portál. Ugyanis 2025-ben az infláció megközelítette a 10 százalékot, a reálbérek pedig mintegy 4,5 százalékkal csökkentek abban az évben az International Work Finder munkaerő-közvetítő ügynökség bérbarométere szerint.
2026 első félévében a GDP 0,7 százalékkal zsugorodott az előző év azonos időszakához képest (bruttó adatsor, Országos Statisztikai Intézet / INS), a háztartások fogyasztása pedig 2,5 százalékkal esett vissza. A beruházások 10,9 százalékkal nőttek, ez jelentette az egyetlen érdemi hozzájárulást a növekedéshez. Az éves infláció szeptemberben 6,61 százalékot tett ki.
Társadalmi szempontból ez a legköltségesebb forgatókönyv, és pontosan az ellentéte annak, amit a tanulmány javasol – hangsúlyozta a Hotnews elemzője.
Amint arról beszámoltunk, Románia visszacsúszott, Magyarország előrelépett az európai országokban regisztrált vásárlóerőt górcső alá vevő rangsorban. Európában az egy főre jutó vásárlóerő átlagértéke 21 153 euróra nő 2026-ban, a romániai szám alig volt több, mint ennek a fele – derült ki a NielsenIQ legfrissebb kutatásából.
Cikkünk a mesterséges intelligencia adatgyűjtő, elemző és összegző képességének ellenőrzött felhasználásával készült.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrán Automagistral Pivden építőipari vállalat bejelentette, hogy készül a munkálatok megkezdésére a Nagyvárad és Arad közötti gyorsforgalmi út 1. szakaszán, ahol a tervek szerint 2027 tavaszán kezdődik a munka.
A kormány nagyon szeretné elkerülni új adók és illetékek bevezetését 2027-ben, de erről csak a jövő évi költségvetés kidolgozásakor születhet döntés – jelentette ki szombaton Luca Niculescu kormányfő.
Az energiaforrások diverzifikálásával, a tárolókapacitások bővítésével, a villamosenergia-hálózat és a regionális összeköttetések fejlesztésével, valamint a Neptun Deep révén csökkentené a kormány Románia energiafüggőségét – jelentette ki a kormányfő.
Legtöbb 15 ezer lejes támogatást igényelhetnek magánszemélyek a megújuló forrásokból származó villamos energia tárolására szolgáló rendszerek telepítéséhez; a 400 millió lejes keretösszegű programra november 20-án kezdődik a jelentkezés.
Elhárult az akadály a Tuzla – Podișor gázvezeték üzembe helyezése elől, miután a legfelsőbb bíróság törvényesnek minősítette az építési engedélyt.
Újraindították a cernavodai atomerőművet pénteken – jelentette be a Nuclearelectrica atomenergia-termelő vállalat. A létesítményt július végén állították le a dunai vízhiány miatt.
Jelentős fejlesztések lezárultának örvendezhet az erdélyi vasúthálózat a következő években – legalábbis a bukaresti papírokon vázolt tervek szerint.
Arad megyében a repceföldek 80-90 százalékát tönkretette az aszály, a területeket újra kell vetni más kultúrákkal, ami a gazdálkodóknak a terméskiesés mellett további kiadásokkal jár, tehát kétszeres a veszteségük.
Most már biztos, hogy január elsejétől emelik a nyugdíjakat – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.
A küszöbön álló közigazgatási reform nem merülhet ki a kistelepülések vak kényszerösszevonásában, ha valódi, válságálló megoldást és a kisebbségi jogok megmaradását akarjuk a következő évtizedre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!