Máramarossziget főterén állt a 18. század végén felállított barokk Mária-szobor. 1938-ban távolították el, most újra elkészítenék és a régi helyén állítanák fel
Fotó: Archív képeslap
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor. A máramarosszigeti római katolikus egyházközség és a Simonchicz Incze Kulturális Egyesület december végéig 40 ezer lejt gyűjt a tervezésre, a kivitelezést a városvezetés is támogatná. Orosz Krisztofer Levente alpolgármesterként, diakónusként és helytörténészként egyaránt szolgálatnak tekinti, hogy a Mária-szobor ügyéért dolgozzon.
2026. november 07., 19:102026. november 07., 19:10
Visszatérhet Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor, azaz annak hasonmása. Orosz Krisztofer Levente, Máramarossziget RMDSZ-es alpolgármestere, egyszersmind diakónus (a katolikus egyházban a papot szolgálatában segítő, felszentelt egyházi személy – szerk. megj.) és helytörténész a Krónika megkeresésére elmondta,
Az eredeti barokk szoborból, amelyet 1776-ban állították fel, ennyi maradt: már nem restaurálható. Így újra elkészítik az alkotást
Fotó: Orosz Krisztofer Levente
A visszaállítást még 2017-ben kezdeményezte a római katolikus egyházközség a Simonchicz Incze Kulturális Egyesülettel és a Hollósy Simon Egylettel közösen, a történelmi tanulmány már elkészült, most a tervezés következik.
Az alpolgármester a Krónika megkeresésére elmondta, egyelőre a tervezési költségre gyűjtenek, ugyanis ha a tervek elkészülnek, ki lehet számolni a szükséges anyagmennyiségeket, és pontosabban meg lehet határozni a kivitelezés költségét is. A 40 ezer lejt 2026 decemberének végéig kell összegyűjteni ahhoz, hogy a megvalósítás előkészítése folytatódhasson.
„Azért gyűjtünk, hogy közösségi összefogás valósuljon meg, és mindenki, akinek fontos, érezze a magáénak az ügyet. Nyilván az anyagiak hiánya is az egyik fő ok, de minél inkább a sajátjának érzi mindenki, annál értékesebb lesz a szobor, és annál nagyobb lesz az öröm is, amikor megvalósul” – fejtette ki Orosz Krisztofer Levente.
Máramarossziget főtere
Fotó: Orosz Krisztofer Levente
A kezdeményezést a római katolikus egyházközség és a Simonchicz Incze Kulturális Egyesület partnerségben bonyolítja, a megállapodás szerint a gyűjtést az egyesület szervezi.
Ha minden jól megy, a szobor akár már jövőre elkészülhet.
Orosz Krisztofer Levente felidézte, hogy
Orosz Krisztofer Levente, Máramarossziget RMDSZ-es alpolgármestere
Fotó: Facebook/Orosz Krisztofer Levente
„Mindössze egy kis darabja, a mellszobor-rész maradt meg, amelyet mostanáig a római katolikus temetőben őriztek és állítottak ki. A népi áhítatnak köszönhetően azonban lefestették, kicementezték, és amikor Kiss Zoltán restaurátor megtisztította, megállapította, hogy az eredeti darab már nem restaurálható” – fejtette ki Orosz Krisztofer Levente.
Az új szobor ugyanakkor hűen követheti az eredetit, hiszen fényképek is fennmaradtak róla – az alpolgármester szerint pontos minta áll rendelkezésre a hasonmás elkészítéséhez.
„A szobor visszaállítása a hit kifejeződése lenne, de identitáserősítő jelleget is tulajdonítunk neki. Hit szempontjából megközelítve az elsődleges cél az, hogy a vallási és kulturális identitás visszanyerje régi becsületét, megerősödjön” – fejtette ki Orosz Krisztofer Levente.
Az alpolgármester hozzátette,
Elmondása szerint a kezdeményezést a többségi társadalomból is sokan támogatják: amikor 2017-ben elkezdték az aláírásgyűjtést, ortodox hívek is nagy számban látták el kézjegyükkel a támogatói kérelmet.
Kérdésünkre azt is elmondta, hogy a máramarosszigeti római katolikus egyházközség hozzávetőleg 2500 főt számlál. Máramaros megye lakosságának egyébként 5,12 százaléka vallotta magát magyarnak, Máramarosszigeten a 32793 lakos közül 2771, azaz 8,45 százalék.
Orosz Krisztofer Levente személyében magyar alpolgármestere van Máramarosszigetnek.
„A többségi társadalomból is nagyon sokan támogatják az ügyet, örömünkre. Ők is Mária-tisztelők, máriás lelkületűek” – fejtette ki az alpolgármester.
Orosz Krisztofer Levente tavaly december 6-án lett diakónus, emellett helytörténettel is foglalkozik, így a Mária-szobor ügye mindhárom szerepköréhez szorosan kapcsolódik.
A Mária-szobor Máramarosszigeten. Adományokat várnak az új szobor megtervezéséhez
Fotó: Archív képeslap
„Ha ezt sikerül megvalósítani, és remélem, hogy sikerülni fog, akkor hitbeli, egyházi és hivatali, világi értelemben is eleget tettem egyfajta szolgálatnak. Elsősorban persze az Isten és Mária iránti tisztelet vezérel, de hivatali szempontból is szolgálatként fogom fel, hogy ezt az ajándékot átadhassuk a közösségnek” – fejtette ki Orosz Krisztofer Levente.
Miért állítottak Mária-szobrokat a pestis idején?
A 18. század első felében a pestis többször is végigsöpört a Kárpát-medencén, az utolsó nagy járvány 1738 és 1742 között pusztított Magyarországon és Erdélyben. A ragály 1738 februárjában a Bánságban ütötte fel a fejét, majd a Habsburg Birodalom számos tartományára átterjedt; áldozatainak száma pontosan nem ismert, de több tízezerre becsülik. Kolozsvárt 1738–1739-ben sújtotta az utolsó nagy pestisjárvány, Nagyszebenben pedig 1738 júniusa és 1739 áprilisa között – 29 éven belül immár negyedszer – szedett áldozatokat a betegség.
Orosz Krisztofer Levente diakónus is (a katolikus egyházban a papot szolgálatában segítő, felszentelt egyházi személy)
Fotó: Facebook/Szatmári Római Katolikus Egyházmegye
Ezeken leggyakrabban Szűz Mária – sokszor Immaculataként, a gonoszt jelképező kígyót eltaposva –, a Szentháromság, illetve a pestis elleni védőszentek, Szent Rókus és Szent Sebestyén alakja jelent meg. Erdélyben kevés ilyen emlékmű készült és még kevesebb maradt fenn: jól mutatja ezt, hogy a kolozsvári Mária-oszlop a régió második legrégebbi köztéri emlékműve, a közeli Bánságban pedig a temesvári Szentháromság-, más néven pestisoszlop őrzi az 1738–1739-es járvány emlékét.
A máramarosszigetihez hasonló utat járt be Kolozsvár legrégebbi köztéri emlékműve, a barokk Mária-oszlop, amelynek elkészítésére 1744-ben, Mária Terézia uralkodásának elején kötött szerződést gróf Kornis Antal Anton Schuchbauer szobrászmesterrel, hálából az 1738-ban kezdődött pestisjárvány elmúltáért, amelyben a gróf édesapja, felesége és nagyobbik lánya is életét vesztette.
A barokk Mária-szobrot a tervek szerint Máramarossziget főterén helyezik el
Fotó: Orosz Krisztofer Levente
1961-től pedig a Szent Péter és Pál apostolok templomának kertjében állt. Visszahelyezéséről 2018-ban döntött a városi képviselő-testület Gergely Balázs, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője és a néhai Kovács Sándor főesperes kezdeményezésére. A Kolozsi Tibor tervei alapján helyreállított emlékmű 2023 végén került vissza eredeti helyére, az Egyetem és a Farkas utca kereszteződésébe; a Mária-szobor hiteles másolat, az eredetit múzeumi körülmények között őrzik. Az oszlopot 2024. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén szentelte fel Kerekes László gyulafehérvári segédpüspök, a római katolikus, evangélikus-lutheránus, unitárius, ortodox és görög katolikus egyházak képviselőinek imájával.
A Mária-szobor Kolozsváron, amelyet visszaállítottak eredeti helyére. A piarista templom előtti kis téren álló oszlopot a kommunista hatóságok lebontották
Fotó: Orbán Orsolya
A máramarosszigeti Mária-szobor tervének elkészítéséhez adományokat a Simonchicz Incze Kulturális Egyesület fogad a RO05 BTRL RONC RT0C Z345 7601 számú bankszámlán.
Orosz Krisztofer Levente prioritásnak tekinti a magyar közösség erősítését: emlékjelek állítását, az oktatás támogatását, a kulturális programok bővítését.
A közéleti és egyházi szerepvállalás összeegyeztethető, sőt akkor végezhető hitelesen, ha az ember hitét megvallva és vállalva, alázattal viselkedik a hivatása, illetve a világi és plébániai közössége iránt – mondta.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Emil Boc polgármester hivatalosan is felszólította a kolozsvári metró kivitelezőjét a felhalmozódott késések behozására, valamint a projekt következő szakaszaira vonatkozó egyértelmű ütemterv bemutatására.
Vesztegetés elfogadásának gyanújával indított büntetőeljárást négy nagylaki határrendész ellen a ügyészség: a nyomozók szerint pénzt fogadhattak el azért, hogy beengedjék Magyarországról Romániába az illegális sertényszállítmányokat.
Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.
Hozzáláttak a Tordát Szászsebessel összekötő A10-es autópálya múlt héten lezárt, hosszú évek óta problémás szakaszának javításához.
Kórházba került egy 13 éves Kolozs megyei diák, miután egy osztálytársa késsel támadt rá. Az áldozat eleinte nem is akarta elmondani a tanároknak, hogy késelés történt, azt állította, hogy egy törött üveg vágta meg.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!