A román kormány épülete Bukarestben. A pénzügyi szakértő szerint az új kormányprogramból valami jó is kisülhet
Fotó: Wikipédia
Iancu Guda közgazdasági szakértőként és véleményformálóként számost tanulmányt közölt a román gazdaságról, a közszféra gyökeres átalakításának szükségességéről. A republica.ro portálon közzétett pénzügyi elemzésében az új román kormány programját veszi górcső alá, amiről azt írja, hogy az 1989-es rendszerváltás óta a legátfogóbb közigazgatási reformokat ígéri.
2025. június 24., 13:522025. június 24., 13:52
2025. június 24., 14:322025. június 24., 14:32
Megvan a kormányprogram a következő három évre: ha minden, ami benne szerepel, megvalósul, akkor ez lesz a legátfogóbb állami reformcsomag 1989 óta. A teljes szöveg 91 oldalas. Pénzügyi elelmzőként végigolvastam a teljes programot, és kiértékeltem a legfontosabb intézkedéseket – ezek hatásának több mint 90 százaléka abból származik, amit a következőkben kifejtek. Örömmel látom, hogy sok általam javasolt ötlet bekerült, remélem, hogy meg is valósulnak. Vannak olyan intézkedések is, amelyek hiányoznak, és néhányat újra kellene gondolni. Vannak olyanok is, amelyek jelenlegi formájukban szerintem nem megfelelőek. De
A lényeg az, hogy a kiadáscsökkentési intézkedések is megvalósuljanak, mert az adók már most, azonnal érvénybe lépnek.
Következtetéseim:
A rossz intézkedések elkerülése: NEM vezetnek be szolidaritási adót (a 10 000 lejnél magasabb fizetések túlzott adóztatása), nincs általános áfaemelés (nem működne fordított adóztatás nélkül), nem nő a társasági adó 19%-ra, és nem vezetik be az összes banki tranzakció megadóztatását.
Fájdalmas egyensúlyozás (amelynek lényege az, hogy mindenki fizet): becslések szerint a közszféra 43 milliárd lejjel (az állami vállalatok tőzsdére viteléből származó egyszeri bevétel nélkül, amely évente 11 milliárdot hozhat); az adócsalók legalább 24 milliárd lejjel (talán többel is), a magánszféra pedig 21 milliárd lejjel járul hozzá a költségvetési hiány lefaragásokhoz.
Nem tetszik minden intézkedés, én magam is szenvedni fogok. Mi hiányzik szerintem? A ,,oszlopadó" és a nagyvállalatok árbevételének 1%-os adója el kellene tűnjön (ez visszatartja a nagy beruházásokat, ezt sok elemzésben és cikkben kifejtettem), valamint a tőkepiaci nyereség magasabb adóztatása (szerintem a lakosságot ösztönözni kellene a tőzsdei befektetésekre). Több tízezer euróval fogok többet fizetni a vállalatok többletadóztatása miatt (főleg az osztalékadó miatt), de ez van. Mindannyiunknak fizetnie kell. Szerintem jobban kellene hangsúlyozni az adóhatóság (ANAF) hatékonyabb adóbehajtását (a bejelentett, de be nem szedett adók tekintetében): nem látom, hogy szerepelne a 3 évesnél régibb adókövetelések engedményezésének javaslata (ez a módszer Lengyelországban sikeresen működik).
Amit javasoltam és helyes, hogy hangsúlyosan bekerült:
A közszféra bérköltségeinek 20%-os csökkentése, pontosan amennyit én is javasoltam. Ez messze a legkeményebb reform (a hatás évente 32 milliárd lej). Az intézkedéscsomag összetett: helyi szinten az összes önkormányzat és területi egység értékelése, főleg ott, ahol a bevételek nem fedezik a béreket, funkciók megszüntetése a lakosságszám alapján). Létszámbefagyasztás, nyugdíj és fizetés egyidejű felvételének megszüntetése, bérek plafonálása, pótlékok eltörlése. Várhatóak tömeges tiltakozások, amelyeket a múltban ragadt szakszervezetek támogatnak majd!
A sinecurák és a pofátlan keresetek megszüntetése a közszférában a bérplafon által (az elnöki fizetéshez vagy a minimálbér többszöröséhez kötve), az állami vállalatok igazgatótanácsainak és menedzsmentjeinek értékelése. Az átalakíthatatlan, veszteséges állami vállalatok bezárása (tisztogatás és parazitaállapot megszüntetése). Ezek a szélsőségek frusztrálják a lakosságot, és aláássák az intézményekbe és a politikai osztályba vetett bizalmat.
Látszólag igazságtalan, de közép- és hosszútávon szükséges intézkedések:
Osztalékok 16%-os adóztatása (itt én is nagyon szenvedek), ez a 2016-os kulcshoz tér vissza. Összességében a bruttó nyereség kb. 30%-os adóteher alá esik (16% társasági adó + 16% x 0,84 osztalékadó), ami kb. 50%-kal alacsonyabb, mint az európai átlag (ahol az összes adóteher 48%), és kb. 30%-kal alacsonyabb, mint a munkabérek adóterhe (a bruttó bér 42%-a adózott).
Ez szükséges az alkalmazotti és vállalati adózás közötti különbség csökkentéséhez, így mérsékelve a társadalmi polarizációt. Ez közvetve a nyereség visszaforgatását ösztönzi (még ha rövid távon sok osztalékot is fognak kivenni). Szerintem ide szükséges lenne pozitív kompenzációs intézkedések bevezetése, például a társasági adó csökkentése a visszaforgatott nyereség után.
10 százalékos egészségügyi hozzájárulás (CASS) a havi 4000 lej nettó nyugdíjat meghaladó részre. A világ legtöbb országában a nyugdíjasok is fizetnek egészségügyi járulékot, hiszen ők veszik igénybe leginkább ezeket a szolgáltatásokat.
Csak a magas nyugdíjakat adóztatják (pl. 5000 lejes nyugdíj esetén: 5000 - 4000 = 1000 lej × 10% = 100 lej járulék). Így a nagy (gyakran speciális) nyugdíjak is magasabb terhet viselnek.
Iancu Guda
Elismert román közgazdász, pénzügyi elemző és egyetemi oktató, aki több mint 13 éves tapasztalattal rendelkezik a hitelkockázat-kezelés területén. 2013 óta a Román Banki Intézet (Institutul Bancar Român) társult oktatója, ahol fejlett pénzügyi elemzést és vállalati pénzügyeket tanít a CEFA program keretében.
Guda aktívan részt vesz a közgazdasági és pénzügyi közéletben, gyakori szereplője a romániai gazdasági vitáknak, valamint ismert a román gazdasági reformokról és a költségvetési politikáról szóló elemzéseiről. Véleménye szerint a gazdasági átláthatóság, a hatékony adóbeszedés és a közszféra racionalizálása kulcsfontosságú Románia fenntartható fejlődése szempontjából.
Munkásságában Guda számos, a vállalatok pénzügyi helyzetét és teljesítményét elemző tanulmányt publikált, és gyakran hangoztatja az üzleti környezet átláthatóságának, a befektetések ösztönzésének és a gazdasági versenyképesség növelésének fontosságát. Kritikus, de építő szellemben közelít a gazdaságpolitikai intézkedésekhez, miközben saját tapasztalatait és adatalapú elemzéseit használja fel véleménye alátámasztására.
Fordította Kisréti Zsombor
A Declic civil szervezet országos petíciót indított az áfaemelés ellen, amelyben azt kérik a frissen kinevezett miniszterelnök-jelölttől, Ilie Bolojantól, hogy ne emelje meg az áfát addig, amíg Románia nem éri el az Európai Unió áfabehajtási szintjét. korábban írtuk
Az adócsalást kell visszafogni – Országos aláírásgyűjtést indítottak az áfaemelés ellen
Túl optimistának bizonyult Nicuşor Dan államfő múlt heti bejelentése, amely szerint hétfőn elkészül az óriásira duzzadt román költségvetési deficit lefaragását célzó intézkedéscsomag: nem hogy a hét első napján, de még a kedden sem született megegyezés. korábban írtuk
Áfaemelés, nyugdíjak megsarcolása, progresszív adózás? Forgatókönyvek deficitcsökkentésre
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!