
Udvarfalvi virágözön. A viszonteladók helyből szállítják el a kelendő árut
Fotó: Kiss Gábor
Marosszéken élnek Erdély híres virágtermesztői. Udvarfalván jártunk, ahol sok portán a virágkertészet jelenti a biztos megélhetését.
2023. augusztus 16., 08:452023. augusztus 16., 08:45
2023. augusztus 16., 19:202023. augusztus 16., 19:20
Aki Marosvásárhelyről a nyolc kilométerre fekvő Udvarfalvára tart, annak a székely nagyvárossal összenőtt községközpont, Marosszentanna virágkertészetei jelzik, hogy jó úton jár. A következő helység Udvarfalva, a virágosok központja, ahol a legtöbb ablakban és erkélyen futómuskátli virágzik. A házak között fóliaházak sorakoznak.
Májusban is megfordultam a településen, hogy meglátogassam a 21. Udvarfalvi Virágkiállítást, amely országos viszonylatban az egyik legszebb fóruma a virágtermesztőknek.
Ráduly Szabolcs sok mindent kipróbált a virágtermesztés elkőtt
Fotó: Kiss Gábor
A virágkiállítás a Marosvásárhelyről érkező vásárlók kedvence, de az egész országból jönnek viszonteladók is. A kereskedőket azonban nem mindenki szereti, mert nagy tételben a kiskeresdelemi ár 50-60 százalékáért vásárolják fel az udvarfalvi, marosszentannai és a községhez tartozó harmadik falu, Várhegy virágtermesztőinek áruját. A haszonjárművek rakományai Dél-Erdély, a Partium és a Kárpátokon túli nagyvárosok – Bukarest, Krajova, Konstanca, Jászvásár vagy Foksány – piacain kötnek ki. A virágtermesztők egy része a több pénzt hozó piacolást választja, ami viszont költséggel, fáradtsággal és kockázattal jár.
A piacolás egyelőre népszerű az udvarfalviak körében. Amikor a faluba indultam, több termelőt hívtam telefonon, de kiderült, vagy piacon vannak, vagy oda készültek. Elismerték, hogy nem könnyű munka a szállítás, cipekedés, árulás, ráadásul legalább száz kilométeres távolságra kell elmenni Marosvásárhelytől, mert a környéken túlkínálat van. A falubeliek hozzászoktak a piacoláshoz: úgy osztják be a családi gazdaság teendőit, hogy mindig legyen otthon valaki a virágok mellett.
Ráduly Csaba a télire beszerzett farakás előtt. A fűtés költségei ma már kiszámíthatatlanok
Fotó: Kiss Gábor
Azokkal tudok találkozni, akik virágkereskedőknek értékesítik árujukat, így jórészt otthon vannak. Mint a Ráduly-testvérek a Tégla utcában. A kétezres években mindhárman virágkertészkedésbe fogtak, mára azonban Csaba és Szabolcs tartott ki, kisebbik testvérük megmaradt ipari szakmája mellett, a kettőt ugyanis párhuzamosan nem tudta végezni. Korábban mindhárman másodállásban kezdték el a gazdálkodást a közös családi portán, amihez a szomszédoktól vásároltak telkeket, így mindeniküknek jutott hely fóliaházra. A szülők háztáji jelleggel termeltek szabadföldben kardvirágot, ma mindenben besegítenek a gyerekeknek.
Közösen vágtunk bele a feleségemmel. Amikor a délutáni és hétvégi kertészkedés mellett egyre nagyobb teherré vált a városi munkahely, eldöntöttünk, hogy itthon maradunk” – magyarázza Ráduly Szabolcs, akinek a bátyja is hasonló vargabetűkkel kötelezte el magát a mezőgazdaság mellett.
Udvarfalva madártávlatból. Jól látszanak a virágtermesztők fóliasátrai
Fotó: Kiss Gábor
Bejárjuk a testvérek családi vállalkozásának helyszíneit. A fóliaházakban lecsengett az áprilistól június végéig tartó virágszezon, amikor a teraszok, kertek, ablakpárkányok díszítésére alkalmas muskátlik és petúniák iránt nagy a kereslet. Nők napjára a fagyos téli hónapokban történik a felkészülés, hogy primulát, játszintot és cikláment kínáljanak. A cserepes virágokra egész évben van kereslet, de jóval kisebb tételben, mint a tavaszi, kora nyári időszakban.
Vetőmagokból és palántákból Hollandia és Olaszország az erdélyi virágkertészek beszállítója. Kis- és nagycserepes krizantémból családonként mintegy tizenötezret termelnek Rádulyék, ami el is fogy. Ez jelenti virágkertészetük fontos bevételi forrását.
A cserepes virágokra van a legnagyobb kereslet
Fotó: Kiss Gábor
A fóliasátrak között üresen hagyott területen tárolják a tűzifát. Két-két fóliasátrat lát el télen egy fáskazán. Ráduly Csaba ingatja a fejét, amikor rákérdezek, hogy a temérdek tűzifa elfogy-e tavaszig? Csak legyen elég, válaszolja. Egyre nehezebb tűzifát beszerezni: piaci ára idén a duplájára nőtt, de így is nehéz hozzájutni, mert a hatóságok országosan visszafogták a fakitermelést. Van földgáz is a településen, de vendéglátóim nem mernek arra gondolni, hogy mai gázárak mellett ezzel fűtsenek.
,,Nem tudjuk, mit hoz a jövő. Eddig kijöttek a számításaink, de az idei 50-60 százalékos inputanyagár-drágulásnak csupán a felét tudtuk ráterhelni a vásárlókra. Ha nagyobb mértékben drágítunk, nem lehet eladni a virágot, ami nem létszükségleti cikk, mint az élelmiszer…” – magyarázza az idősebb testvér.
Készülődés a késő őszi szezonra. Kis- és nagycserepes krizantémra egyaránt nagy a kereslet
Fotó: Kiss Gábor
A 20. század elején a lelkiipásztor üvegházából indult
Az 1909-ben Udvarfalvára kerülő Farkas Jenő református lelkipásztor építette fel az első üvegházat a faluban. A hagyomány szerint Trianon előtt ő honosította meg a virágtermesztést az addig zöldségtermesztéssel foglalkozó gyülekezetben. A virágkertészet a kommunizmus éveiben kapott lendületet a háztáji gazdaságokban. A falu népe az 1989-es rendszerváltás után állt rá nagyobb méretekben a virágkertészetre, amint földjeiket visszakapták.
A hogyan tovább kérdésére sokan tanácstalanok: mindenki a téli fűtésszezontól és az elszabaduló áraktól fél. A sokasodó gondok ellenére az udvarfalviak mégis bizakodóak. Meggyőződésük, hogy a virág elválaszthatatlan a mai ember szépérzékétől és életformájától.
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
szóljon hozzá!