
Udvarfalvi virágözön. A viszonteladók helyből szállítják el a kelendő árut
Fotó: Kiss Gábor
Marosszéken élnek Erdély híres virágtermesztői. Udvarfalván jártunk, ahol sok portán a virágkertészet jelenti a biztos megélhetését.
2023. augusztus 16., 08:452023. augusztus 16., 08:45
2023. augusztus 16., 19:202023. augusztus 16., 19:20
Aki Marosvásárhelyről a nyolc kilométerre fekvő Udvarfalvára tart, annak a székely nagyvárossal összenőtt községközpont, Marosszentanna virágkertészetei jelzik, hogy jó úton jár. A következő helység Udvarfalva, a virágosok központja, ahol a legtöbb ablakban és erkélyen futómuskátli virágzik. A házak között fóliaházak sorakoznak.
Májusban is megfordultam a településen, hogy meglátogassam a 21. Udvarfalvi Virágkiállítást, amely országos viszonylatban az egyik legszebb fóruma a virágtermesztőknek.
Ráduly Szabolcs sok mindent kipróbált a virágtermesztés elkőtt
Fotó: Kiss Gábor
A virágkiállítás a Marosvásárhelyről érkező vásárlók kedvence, de az egész országból jönnek viszonteladók is. A kereskedőket azonban nem mindenki szereti, mert nagy tételben a kiskeresdelemi ár 50-60 százalékáért vásárolják fel az udvarfalvi, marosszentannai és a községhez tartozó harmadik falu, Várhegy virágtermesztőinek áruját. A haszonjárművek rakományai Dél-Erdély, a Partium és a Kárpátokon túli nagyvárosok – Bukarest, Krajova, Konstanca, Jászvásár vagy Foksány – piacain kötnek ki. A virágtermesztők egy része a több pénzt hozó piacolást választja, ami viszont költséggel, fáradtsággal és kockázattal jár.
A piacolás egyelőre népszerű az udvarfalviak körében. Amikor a faluba indultam, több termelőt hívtam telefonon, de kiderült, vagy piacon vannak, vagy oda készültek. Elismerték, hogy nem könnyű munka a szállítás, cipekedés, árulás, ráadásul legalább száz kilométeres távolságra kell elmenni Marosvásárhelytől, mert a környéken túlkínálat van. A falubeliek hozzászoktak a piacoláshoz: úgy osztják be a családi gazdaság teendőit, hogy mindig legyen otthon valaki a virágok mellett.
Ráduly Csaba a télire beszerzett farakás előtt. A fűtés költségei ma már kiszámíthatatlanok
Fotó: Kiss Gábor
Azokkal tudok találkozni, akik virágkereskedőknek értékesítik árujukat, így jórészt otthon vannak. Mint a Ráduly-testvérek a Tégla utcában. A kétezres években mindhárman virágkertészkedésbe fogtak, mára azonban Csaba és Szabolcs tartott ki, kisebbik testvérük megmaradt ipari szakmája mellett, a kettőt ugyanis párhuzamosan nem tudta végezni. Korábban mindhárman másodállásban kezdték el a gazdálkodást a közös családi portán, amihez a szomszédoktól vásároltak telkeket, így mindeniküknek jutott hely fóliaházra. A szülők háztáji jelleggel termeltek szabadföldben kardvirágot, ma mindenben besegítenek a gyerekeknek.
Közösen vágtunk bele a feleségemmel. Amikor a délutáni és hétvégi kertészkedés mellett egyre nagyobb teherré vált a városi munkahely, eldöntöttünk, hogy itthon maradunk” – magyarázza Ráduly Szabolcs, akinek a bátyja is hasonló vargabetűkkel kötelezte el magát a mezőgazdaság mellett.
Udvarfalva madártávlatból. Jól látszanak a virágtermesztők fóliasátrai
Fotó: Kiss Gábor
Bejárjuk a testvérek családi vállalkozásának helyszíneit. A fóliaházakban lecsengett az áprilistól június végéig tartó virágszezon, amikor a teraszok, kertek, ablakpárkányok díszítésére alkalmas muskátlik és petúniák iránt nagy a kereslet. Nők napjára a fagyos téli hónapokban történik a felkészülés, hogy primulát, játszintot és cikláment kínáljanak. A cserepes virágokra egész évben van kereslet, de jóval kisebb tételben, mint a tavaszi, kora nyári időszakban.
Vetőmagokból és palántákból Hollandia és Olaszország az erdélyi virágkertészek beszállítója. Kis- és nagycserepes krizantémból családonként mintegy tizenötezret termelnek Rádulyék, ami el is fogy. Ez jelenti virágkertészetük fontos bevételi forrását.
A cserepes virágokra van a legnagyobb kereslet
Fotó: Kiss Gábor
A fóliasátrak között üresen hagyott területen tárolják a tűzifát. Két-két fóliasátrat lát el télen egy fáskazán. Ráduly Csaba ingatja a fejét, amikor rákérdezek, hogy a temérdek tűzifa elfogy-e tavaszig? Csak legyen elég, válaszolja. Egyre nehezebb tűzifát beszerezni: piaci ára idén a duplájára nőtt, de így is nehéz hozzájutni, mert a hatóságok országosan visszafogták a fakitermelést. Van földgáz is a településen, de vendéglátóim nem mernek arra gondolni, hogy mai gázárak mellett ezzel fűtsenek.
,,Nem tudjuk, mit hoz a jövő. Eddig kijöttek a számításaink, de az idei 50-60 százalékos inputanyagár-drágulásnak csupán a felét tudtuk ráterhelni a vásárlókra. Ha nagyobb mértékben drágítunk, nem lehet eladni a virágot, ami nem létszükségleti cikk, mint az élelmiszer…” – magyarázza az idősebb testvér.
Készülődés a késő őszi szezonra. Kis- és nagycserepes krizantémra egyaránt nagy a kereslet
Fotó: Kiss Gábor
A 20. század elején a lelkiipásztor üvegházából indult
Az 1909-ben Udvarfalvára kerülő Farkas Jenő református lelkipásztor építette fel az első üvegházat a faluban. A hagyomány szerint Trianon előtt ő honosította meg a virágtermesztést az addig zöldségtermesztéssel foglalkozó gyülekezetben. A virágkertészet a kommunizmus éveiben kapott lendületet a háztáji gazdaságokban. A falu népe az 1989-es rendszerváltás után állt rá nagyobb méretekben a virágkertészetre, amint földjeiket visszakapták.
A hogyan tovább kérdésére sokan tanácstalanok: mindenki a téli fűtésszezontól és az elszabaduló áraktól fél. A sokasodó gondok ellenére az udvarfalviak mégis bizakodóak. Meggyőződésük, hogy a virág elválaszthatatlan a mai ember szépérzékétől és életformájától.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
szóljon hozzá!