Román–magyar–ukrán hármashatár Szatmár megyében: Magyarország ma is igazodási pont
Fotó: Orbán Orsolya
Számtalanszor halljuk Magyarországon azt az ellenzéki narratívát, hogy a szomszédos országoktól erőteljesen leszakadtunk. E mítosz alapján azt állítják, hogy elhúzott mellettünk Románia, sőt Bulgária is, Lengyelország, Csehország, de még Szlovákia is elérhetetlen messzeségbe került. Mindez természetesen az elmúlt 10-15 évben történt, amióta Orbán Viktor vezeti Magyarországot. Demagógiák helyett azonban érdemes objektíven – adatok, számok és mutatók alapján – megnézni, mi a valóság. Kétrészes írásunk befejező részében Románia, Ukrajna és Ausztria mutatóit vesszük számba.
2025. május 02., 22:232025. május 02., 22:23
2025. május 03., 12:302025. május 03., 12:30
Románia a ,,bezzeg-ország”, mely valamennyi narratíva esetében mintául szolgál a magyarországi ellenzék számára. Hogy előre lelőjük a csattanót, a további hat szomszédunk esetében kiálltuk a próbát és tönkre vágtuk az ellenzéki narratívát. Románia esetében ez nem igazán fog menni, ugyanis keleti szomszédunk most éli az aranykorszakát, amely egy bonyolult és sok tényezős történet. Nem tagadhatjuk elismerésünket, azonban objektívnek kell maradnunk, ugyanis bizonyos mutatók csalókák lehetnek. Vegyük tehát sorba Románia valamennyi fontosabb gazdasági adatát.
Az egy főre eső GDP esetében Románia 2010 és 2023 közt nagyot fejlődött: 8 399-ről felugrott 18 404 USD-re, amely a magyarországinál gyorsabb ütemű gyarapodás. Ugyanez a bérekre is igaz: ez idő alatt Magyarország duplázott, ám Románia közel triplázott (7 202 USD-ről az éves bruttó átlagbér elérte a 19 033 amerikai dollárt). Mind a két mutató jobb a magyarnál.
A román lej sokkal jobban megőrizte erejét, mint a magyar forint. A megélhetési költségek és a rezsi tekintetében a románok árai jobban növekedtek, cserébe viszont nálunk az ingatlanárak lettek arányaiban magasabbak. A két ország biztonságindexe egymáshoz viszonyítva nem igazán változott.
A GDP-arányos államadósság mértéke Romániában 2010 óta szinte állandó, mi azonban javítottunk. Ennek ellenére Románia az államadósság tekintetében akkor, és most is előttünk jár.
2010-ben a szegénységi ráta Romániában eszméletlen magas volt (29,6), ebben jelentősebb csökkenést értek el, mint mi (jelenleg 7,1 ) de így is messze elmarad a mi 2,2-es számunktól.
A várható élettartam 2010 óta 73,5 évről 76,5-re emelkedett, ami nagyjából megegyezik a magyar ütemmel. Az infláció kezelésében szintén valamivel jobban teljesítettek a románok.
2025-re már hivatalosan is 18 millió alá becsülik az ország lakosságát, de olyan feltételezések is vannak, melyek szerint Románia reális lakossága 17 millió lehet. Ugyanakkor Magyarország előrébb lépett a női termékenységi ráta, illetve a környezetvédelmi intézkedések terén.
Számtalanszor halljuk Magyarországon azt a narratívát, hogy a szomszédos országoktól erőteljesen leszakadtunk. Azt állítják, hogy elhúzott mellettünk Románia és Bulgária is, és Lengyelország, Csehország, de Szlovákia is elérhetetlen messzeségbe került.
E pár röpke adatból is látszik, hogy Románia gazdasági fejlődése külön fejezetet is megérne. Elmondható, hogy az ország gazdasági és szociális helyzete igen bonyolult, több tényezős történet. Ukrajna kivételével Romániából vándorolt ki a legtöbb ember, ennélfogva a külföldön keresők sok pénzt küldenek haza, ami feltolja az ország gazdaságát és GDP-jét. Ehhez hozzájárul az is, hogy Magyarországtól sok uniós forrást megvonnak, Romániába ellenben ömlik az uniós pénz. Elmondható, hogy számos előrejelzés szerint a román gazdasági fejlődés előbb utóbb kipukkan, sokáig ugyanis nem tartható a mostani trend.
Románia számos területen most is le van maradva Magyarországhoz képest: rengeteg falusi háztartásban nincs angol WC, a falvak jelentős részében nincs járda, kevés az autópálya, az ország lakossága kevésbe tanult és művelt, illetve messze magasabb a szegények aránya. A GDP-ben és a fizetésekben még mindig mögöttünk állnak, viszont az is egyértelmű, hogy szinte minden mutatóban jelentősen felzárkóztak, míg egy-két mutatóban meg is előztek bennünket.
Ukrajna esetében fel kell rúgni néhány szabályt. Amikor azt írtam, hogy igyekszünk a legfrissebb adatokkal szolgálni, az itt szó szerint katasztrófát mutatna. 2022 óta Ukrajna hadban áll Oroszországgal, ennél fogva az életszínvonal valamennyi mutatója drasztikusan zuhant. Itt akár ezt a részt le is zárhatjuk. Azért is, mert 2010 és 2022 között Oroszország visszacsatolta Ukrajnától a Krím-félszigetet és a Luhanszki, illetve Donyecki Népköztársaságok is részlegesen kiszakadtak.
Azonban mégsem érdektelen végigmenni Ukrajna 2010 és 2022 közötti főbb mutatóin. Ez idő alatt Ukrajna sajnos nem lett sem jobb, sem élhetőbb hely, annak ellenére, hogy bizonyos mutatói javultak. A sajnos szó fontos és hangsúlyozandó, hisz több, mint 150 ezer magyar ajkú honfitársunk él Kárpátalján – amely ősi magyar terület –, ennél fogva nem örülhetünk a rossz fejleményeknek.
Az egy főre eső GDP tekintetében Ukrajna a 2010-es 3 039 euróról 2022-re 5 069-re nőtt, az éves átlagbérben 2 340 euróról 5400-ra emelkedett. Mind a két mutató jelentős javulás, az arányok nagyjából megegyeznek a magyar növekedéssel, azonban még mindig jócskán alulmúlják a magyar számokat. Ukrajna részéről itt történt egy leheletnyi felzárkózás.
A várható élettartam 69,1 esztendőről 72,36-ra emelkedett, amely a magyarhoz hasonló ütem.
Míg Magyarországon a munkanélküliségi ráta 11,17 százalékról lecsökkent 4, 13-ra, ez a mutató Ukrajnában 8,1-ről 9,1-re emelkedett.
Infláció tekintetében Ukrajna széles skálát járt be: a Krím-félsziget megszállása idején 40% felett állt, 2020 és 2023 közt viszont a magyar adatokhoz hasonló eredményeket mutatott, igaz más kilengésekkel.
Elmondható, hogy a vásárlóerő tekintetében is Magyarország jobban erősödött, míg Ukrajna az egészségügyi rendszer és ingatlanárak terén mutatott erőteljesebb felzárkózást.
Érdemes azonban kiemelni, hogy Ukrajna egy korrupt ország, ahol a demokráciának rengeteg deficitje van, sok statisztikai adat nem teljesen egyezik a valósággal. Bár hivatalosan az ország biztonsága növekedett, ez nem állja meg a helyét. 2014-től boszorkányüldözés folyt a nemzeti kisebbségek ellen, a kárpátaljai magyarokat is sújtotta a nyelvtörvény. Ez önmagában is óriási visszalépés, nem beszélve arról, hogy 2010 és 2022 közt – nem számítom ide a Krím elcsatolását és a dombászi régiókat –, több millióan hagyták el az országot.
Bár a külföldi tőke, a modern technológia térnyerése és az ukrajnai állampolgárok erőfeszítéseinek köszönhetően 2010 és 2022 között néhány mutatóban javult az ország, Magyarországhoz képest a legtöbb területen nőtt a szakadék. Mint állam, Ukrajna a megsemmisülés szélére került.
Ausztria a sógorok országa, akikhez mindig szerettek volna felzárkózni a magyarok. Ők azok, akik a vasfüggöny szerencsésebb oldalára kerültek. Érdemes azonban megnéznünk, hogy 2010 óta milyen mértékű előrelépés vagy leszakadás történt osztrák szomszédunkhoz viszonyítva, ahol az Őrvidéken szintén őshonos magyar kisebbség él.
Vegyük tehát sorra a mutatókat. A magyarországi ellenzék itt is tévúton jár, mikor Ausztria olyan szintű távolodását vázolja fel, ami 2010 óta eget rengető mértékű lett. A valóság ennél jóval összetettebb.
Ez az egy főre jutó GDP esetében is jól látszik: Ausztriában 2010-ben ez a mutató 52 171 USD volt, jelenleg 64 820.
Bár első látásra szép emelkedés, a magyar növekedési ütem ennél jóval gyorsabb. A bérek tekintetében is ez a helyzet: 2010-ben Ausztriában az éves átlagjövedelem 52 171 euró volt, jelenleg pedig 53 242.
Ez alig változott, nálunk azonban szinte megduplázódott.
A GDP-arányos államadósság tekintetében Ausztria hozzánk képest szintén kevesebb javulást ért el, a munkanélküliségi ráta viszont 4,4-ről 5,5-re nőtt. A várható élettartam javult, de a magyar javulás itt is enyhén erőteljesebb – míg Ausztria 80-ról 82,1 évre nőtt, nálunk 74,34-ről 77,31-re javult a mutató.
Az egészségügyi szférában és a közoktatásban nagyjából hasonló arányú fejlődés történt a két országban. Ausztria esetében valamivel nagyobb mértékű volt a növekedés, akárcsak az ország biztonsági indexe terén. Az osztrákok mellett szól, hogy az ország lakossága 800 ezer fővel növekedett, míg Magyarországé 600 ezerrel csökkent. Az inflációt is jobban kezelték, viszont számunkra jó hír, hogy az autópályahossz tekintetében beelőztük a sógorokat.
De mindenképp megsüvegelendő, hogy az amúgy is nagyon fejlett és élhető Ausztria sok mutatóban tudott jelentős javulást elérni, míg Magyarország több mutatóban ért el jelentős felzárkózást. Összegzésképpen tehát azt mondhatjuk, hogyha nem is extrém mértékben, de felzárkóztunk Ausztriához.
Kétrészes cikkünk adataiból is jól látható: nem igaz az az ellenzéki narratíva, miszerint Magyarország leszakadt a szomszédos országokhoz képest. Mi több, egyesek azt állítják, hogy beelőztek, és lehagytak minket.
Nem mintha nem kellene örülnünk szomszédaink sikerének. Trianon óta tudjuk, hogy Magyarország saját magával szomszédos (sőt, egy piciny területünk még Lengyelországban is lenne), ennélfogva akármilyen irányba indulunk el, találkozunk határon túli magyarokkal. Erdélyben még mindig 1 millió feletti a magyarság létszáma. Kárpátalján a nemzetpolitikai katasztrófa ellenére – amit a háború idézett elő –, több tízezer magyar él, akik a beregszászi járásban többségben vannak. Szerbiában – ahol a Vajdaság kulturális autonómiát élvez –, szintén több mint százezer magyar él, és tízezer körüli a horvátországi magyarok száma. Felvidéken –, azaz Szlovákiában –, közel félmillióan vagyunk és pár ezren Muraközben (Szlovéniában) és Őrvidéken is (Ausztriában).
Másrészt nem csak az elcsatolt területeken élnek magyarok. Ausztriában több tízezren lehetnek olyanok, akik akár véglegesen, akár ingázva, Bécsben vagy Ausztria más részein dolgoznak és élnek. Romániában találkozunk magyarokkal (csángókkal) Moldvában, de Bukarestben is, mint ahogy Belgrádban vagy Kijevben és Lembergben is élnek magyarok.
Nincs olyan utódállam, amelyben a magyar kisebbség bármilyen téren leszakadó kisebbség lenne. Lehet, hogy nem jutnak megfelelő forrásokhoz, és helyenként másodrendű állampolgárokként kezelik őket, de életszínvonaluk, boldogulásuk és kitartó munkájuk mindegyik utódállamban a társadalom megbecsült tagjai közé emeli őket. Ennélfogva minden szomszédos ország sikerének, minden elszakadt területünk fejlődésének örülnünk kell.
Ugyanakkor a tények tények maradnak: Magyarországnak 7 szomszédja közül – Ausztria, Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország és Szlovénia – egyik sem előzött meg.
Ezzel szemben Magyarország hét szomszédja közül Ukrajna esetében elhúztunk – ami a háború óta csak fokozódott –, míg Horvátország esetében jelentős mértékben lefaragtunk a hátrányunkon.
Szlovákia, Szlovénia és Ausztria esetében enyhe mértékben, de szintén lefaragtunk a lemaradásunkból –, Szlovákia és Magyarország mára szinte azonos szinten mozog életszínvonalban –, és mindössze Románia esetében történt egy erőteljesebb felzárkózás Magyarországhoz képest, de a románok sem előzték meg semmi szín alatt Magyarországot.
Vége
Czégényi Raymond
A szerző a nagyváradi Szent László Kulturális Műhely Alapítvány elnöke
A gazdasági kérdések, az életszínvonal alakulása mindennél jobban foglalkoztatja az embereket, ezeknek van ugyanis fő kihatása az életünkre. Hegedűs Tamás Budapesten élő közgazdásszal, a Századvég makrogazdasági szenior elemzőjével beszélgettünk. korábban írtuk
Nem az az ország fejlett, ahol nagy a fogyasztás aránya: Hegedűs Tamás közgazdász a román gazdaság teljesítményéről – 2. rész
A gazdasági kérdések, az életszínvonal alakulása Romániában is mindennél jobban foglalkoztatja az embereket, ezeknek van ugyanis fő kihatása az életünkre. Erről beszélgettünk Hegedűs Tamás budapesti közgazdásszal. korábban írtuk
Nem az az ország fejlett, ahol nagy a fogyasztás aránya: Hegedűs Tamás közgazdász a román gazdaság teljesítményéről – 1. rész
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!