Aleksandar Vučić szerb államfő, Robert Fico szlovák miniszterelnök és Orbán Viktor magyar kormányfő egy tavalyi komáromi találkozón: Magyarország ellenében próbálják a szomszédait kijátszani
Fotó: Videófelvétel/Ma7
Számtalanszor halljuk Magyarországon azt az ellenzéki narratívát, hogy a szomszédos országoktól erőteljesen leszakadtunk. E mítosz alapján azt állítják, hogy elhúzott mellettünk Románia, sőt Bulgária is, Lengyelország, Csehország, de még Szlovákia is elérhetetlen messzeségbe került. Mindez természetesen az elmúlt 10-15 évben történt, amióta Orbán Viktor vezeti Magyarországot. Demagógiák helyett azonban érdemes objektíven – főleg adatok, számok és mutatók alapján – megnézni, mi a valóság, ami kiderül kétrészes írásunkból.
2025. április 27., 20:112025. április 27., 20:11
2025. április 27., 20:172025. április 27., 20:17
Magyarországnak hét szomszédja van: Szlovákia (Felvidék), Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia és Ausztria. Nézzük meg, hogy egyes országok milyen fejlődési görbét írtak le és Magyarországhoz képest hol állnak. A kiindulási alap legyen 2010, és a végső összehasonlítás 2024. Ugyanakkor több évtizedet is érdemes kielemezzük, ha ez szükséges.
Északi szomszédunktól, Szlovákiától való leszakadásunk eleve egy mítosz, aminek már a kiindulási alapja is téves. A mai magyarországi ellenzék idealizálni akarja a Kádár-korszakot, amely szerintük a legvidámabb barakként a legjobb életszínvonalat biztosította a magyaroknak a keleti blokkban. Ez azonban közel sincs így. Csehszlovákia életszínvonala előttünk járt, ugyanakkor az ország szlovák része gazdaságilag el volt maradva. 1990-ben a szlovákok egy főre eső GDP-je alacsonyabb volt, mint a magyar (2 437 USD vs 3 312 USD), de 2010-re ez az arány megfordult: 16 899 USD szlovák és 13 277 magyar GDP/fő mutatóval számolhatunk. Ez 2023-ra 24 491 vs 22 141-re módosult, ami a 2010-es adathoz képest kisebb különbséget jelent.
2010-ben a szlovák bruttó átlagjövedelem 16 383 euró volt, szemben a 12 089-es magyar átlagbérrel. 2023-ra ez a szám 18 925-re javult a szlovákoknál, nálunk pedig 20 253 euróra emelkedett. Íme a két mutató, ahol az egyik esetében mérséklődött a hátrányunk, a másikban pedig nagyot előztünk.
A szlovákok 2010 óta mintegy 500 km autópályát építettek, ami arányaiban a miénknél jobb eredmény, de ezen a téren is mi állunk előrébb. A szlovákok 2010-től 2023-ra 14,39 százalékról 5,83-ra mérsékelték a munkanélküliségi rátát, ami nagyobb javulás, mint a mi esetünkben a 11,17%-os értékről 4,13-ra történő csökkenés, ebben is mi teljesítünk jobban.
Vannak persze rossz hírek is: Szlovákiában 2010-ben 0,7% infláció volt, míg 2023-ban 10, 96%. Nálunk 4, illetve 17,6 százalék a különbség. Szemmel látható, hogy 2010-ben is nagyobb volt a magyarországi infláció, főleg a forint romlása miatt, ugyanakkor 2010-hez képest ebben sem történt egetrengető eltávolodás a két ország közt.
A szegénységi ráta tekintetében szintén felzárkóztunk, sőt, enyhén előztünk is: 2010-ben Szlovákiában ez az érték 3,4% volt, míg nálunk 5,4. A szlovákoknál 2021-re ez 2, 4 lett, míg nálunk 2, 2 százalék.
Biztonság tekintetében 2010-ben Szlovákia világviszonylatban a 21 helyen állt, de mára visszaesett a 27. helyre, Magyarország viszont 16-ról a 14. helyre erősödött, ami világszinten is bravúros teljesítmény.
A várható élettartam tekintetében Szlovákia 2010-ben 75,35 évvel számolt, ma ez az érték 78. Magyarország esetében 74,34-ről 77,31 évre emelkedett, ami a két ország közti csökkenő különbséget mutatja. Ennek megfelelően az egészségügyi rendszert valamennyi mérési index hasonló szintűre teszi, minimális előnyt mutatva a szlovákok javára, akárcsak a szociológusok által mért boldogság-index tekintetében. Kicsit a szlovákok javára billenti a mérleg nyelvét, hogy míg 2010 és 2023 közt náluk a lakosság 5,42 millióról 5,39-re csökkent, nálunk 10,1 millióról 9,6-ra fogytunk.
Akárcsak Magyarország, Szlovákia is 2010 óta jelentős javulást ért el. Ez nekünk jó hír, hisz Felvidék közel 10 százaléka magyar ajkú, a jelenlegi Szlovákia pedig ezer éven át országunk része volt, és a Visegrádi 4-ek révén jelenleg is szoros a kapcsolat a két ország között. Azt se feledjük, hogy jelentős szlovák/tót kisebbség él Magyarországon, a két nemzet szokásai, történelme (sőt, genetikája) hasonló és elválaszthatatlan. Az egyik leggyakoribb magyar családnév a Tót/Tóth.
A fenti adatok alapján elmondható, hogy a két ország nagyjából hasonló életszínvonalon él, egyes mutatókban Szlovákia, míg másokban Magyarország jobb. Ugyanakkor az teljes mértékben hamis és tarthatatlan narratíva, hogy 2010 óta leszakadtunk volna tőlük. Ezzel ellentétben az az igazság, hogy a két ország összehasonlításában Magyarország – ha nem is kiemelkedő mértékben –, de lefaragott a lemaradásából.
Horvátország esetében szintén mítosz a leszakadás. Szlovákiához hasonlóan természetesen Horvátország sikereinek is örülnünk kell. Ezer éven át voltunk perszonálunióban, és ha nem is túl szignifikáns, de magyar kisebbség él Horvátországban (és horvát kisebbség is Magyarországon). A két nép szintén közeli rokon egymással.
A délszláv háború előtt Horvátország összehasonlíthatatlanul jobb életszínvonalat produkált, mint Magyarország. Az állam viszonylagos nyitottsága miatt Jugoszlávia messze jobban állt, mint Magyarország. Ezt törte ketté a délszláv háború, mely sokáig éreztette hatását. 2010-re már hellyel-közzel mérséklődött ez az állapot, és Horvátország jó kiindulási alapot könyvelhetett el. Ne feledjük azonban, hogy a turisztika olyan húzó ágazat, mely az állam fejlődésének legjelentősebb támasza. A magyaroknak pedig Horvátország az egyik kedvenc üdülőhelyük.
No, de vegyük sorra a 2010 óta eltelt időszakot. Magyarország 2010 és 2023 között fél millió lakossal mutathat fel kevesebbet, Horvátországban ez az arány viszont sokkal rosszabb, hisz 2011 és 2021 között náluk fél millióval csökkent a lakosság. Mivel fele akkora népességű országról van szó, ez roppant nagy fogyás. Ehhez nyilván hozzá tartozik az is, hogy a horvátországi szerbek nagyobb eséllyel hagyják el az országot.
Jövedelem tekintetében Horvátországban az átlagos évi bruttó kereset 2010-ben 11 640 euró volt, ami 2023-ra felment 19 000-re. Mint láttuk, nálunk ez a két szám 12 089, illetve 20 253, itt tehát növekedett az előnyünk. Ez látható az egy főre eső GDP tekintetében is: Horvátországban 2010-ben 13 731 euró volt, 2023-ban pedig 21 865. Ez Magyarországon 13 277-ről 22 141-re nőtt.
A várható élettartam tekintetében Horvátország 76,31-ről javult 78,6-ra, Magyarország 74,34-ről 77,31-re, tehát Horvátország előnye csökkent.
A szegénységi mutatóban Horvátország teljesített jobban: míg mi 5,4-ről jöttünk le 2,2-re, Horvátország 6,6-ról 1,8-ra.
A lakosság vásárlóereje szempontjából 2010-ben Horvátország nagyobb előnyt mutatott: 2010-ben 50,7 vs 38,1 volt az előnyünk, ez 2021-re 80,4 vs 72,4 lett, azaz szignifikáns mértékben zárkóztunk fel.
A két ország biztonsági indexe nagyjából azonos, itt Horvátország mutatott fel erőteljesebb javulást, mint ahogy az egészségügy fejlődésében is. Az ingatlanárak Magyarországon emelkedtek kissé jobban a fizetésekhez viszonyítva.
Műveltségi, és oktatás mutatókban a két ország nagyjából egy szinten áll. GDP-arányos államadósság tekintetében Horvátország 62,50 százalékról 82,08-ra romlott, ezzel szemben Magyarország 81,25-ről 75,47%-ra javított.
Magyarország tehát bőven lefaragott lemaradásából Horvátországhoz képest. A két ország hasonló szintű, sok mutatóban Magyarország viszont jobban áll. Kijelenthető: nemhogy leszakadás, de 2010 óta erőteljes felzárkózás történt Horvátországhoz képest.
Kicsi szomszédunk szintén fontos számunkra, hiszen a Muravidék révén magyar kisebbség is él a szomszédunkban, illetve Magyarországon is található szlovén kisebbség. Az eddigi összehasonlítások közül Szlovénia a legnehezebb menet, hisz egy kis népességű, jó elhelyezkedésű államról van szó, mely a jugoszláv időkben is a legmagasabb életszínvonalat mutatta.
Lássuk azonban a 2010 óta eltelt időszakot. Az egy főre jutó GDP-ben Szlovénia 23 329 euróról 32 610-re nőtt, illetve az éves bruttó átlagkereset 24 303-ról 33 936-ra emelkedett. Bár mind a két mutatóban erősödtek, ebben a kettőben Magyarország messze jobb javulást ért el.
Az inflációban viszont 2010 óta Szlovénia szinte folyamatosan jobb adatokat ért el, noha 2020 után ott is bőven növekedett a pénzromlás mértéke. Az ország biztonságossága szempontjából a legtöbb kimutatás szintén nagyobb javulást mutat Szlovénia javára.
A GDP-arányos államadósság 2013-ban 70% volt, 2021-ben 68, 65%, ami Magyarország esetében
81,25-ről 75,47-re mérséklődött, tehát messze jobb eredményt értünk el. A várható élettartam Szlovéniában 2010 és 2024 között 79,19-ről nőtt 81,15 évre nőtt, itt is enyhén lefaragtunk a hátrányból.
Vásárlóerő tekintetében 2012 óta szintén jelentős felzárkózást könyvelhetünk el: míg 13 éve 57,2 vs 38,1 volt az arány a horvátok javára, 2024-ben ez 86,1 vs 72,4, ami komoly előrelépés Magyarország számára.
Szintén fontos, hogy Szlovénia egyedülálló módon tudta növelni a lakosság számát 2,07 millióról 2,11-re, ami kelet-európai viszonylatban is fantasztikus eredmény.
A megélhetési költségek tekintetében Szlovénia jobban teljesített, mi viszont erőteljesebben faragtuk le a munkanélküliségi rátát. Összességében elmondható, hogy Magyarország szignifikáns módon lefaragott lemaradásából Szlovéniához képest.
Déli szomszédunkban szintén népes magyar kisebbség él, így Szerbia sikere a mi sikerünk is, ugyanakkor fontos partnerünk, a két ország kapcsolata történelmi magaslatokban áll.
Lássuk Szerbia fejlődését 2010 óta. Déli szomszédunk egy főre eső GDP-je a 2010-es 5 970 euróról 2023-ra 12 281-re emelkedett, az évi átlagos kereset pedig 5 400 euróról 15 216 euróra. Ezek az adatok megelőzik a magyar növekedést.
Ingatlanárak tekintetében Magyarország többet drágult, mint ahogy az infláció tekintetében Szerbia mérsékeltebb számokat hozott.
Ezzel ellentétben Szerbia lakossága rohamosabb ütemben csökkent – 7,269 millióról 6,74-re –, és a szegénységi rátát is gyengébben tudta csökkenteni, 9,2-ről 7,5-re.
A munkanélküliségi ráta – bár jelentősebben csökkent, mint nálunk –, most is messze magasabb, mint ahogy az oktatás terén is őrizzük előnyünk.
Várható élettartamban és az államadósság mérséklésében hasonló eredményt ért el a két ország, mint ahogy az egészségügy tekintetében is megközelítő mértékű fejlődést könyvelhetünk el.
Elmondható tehát, hogy Szerbia esetében sem igaz az a félretájékoztató narratíva, hogy lehagytak vagy beértek minket, ugyanakkor a szerbek ügyesen teljesítettek az elmúlt 15 évben.
Czégényi Raymond
Befejező része következik
A gazdasági kérdések, az életszínvonal alakulása mindennél jobban foglalkoztatja az embereket, ezeknek van ugyanis fő kihatása az életünkre. Hegedűs Tamás Budapesten élő közgazdásszal, a Századvég makrogazdasági szenior elemzőjével beszélgettünk.
A gazdasági kérdések, az életszínvonal alakulása Romániában is mindennél jobban foglalkoztatja az embereket, ezeknek van ugyanis fő kihatása az életünkre. Erről beszélgettünk Hegedűs Tamás budapesti közgazdásszal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!