
Vízzel locsolják meg a mérai juhméréskor a felvonulókat és a juhokat
Fotó: Folkotthon/Sándor Lóránd
Egyre csökken a kereslet a bárányhús iránt Romániában, ugyanis nagyon magas lett az ára, immár luxuscikknek számít. A gazdák ezért értelemszerűen inkább az arab országokba adják el a bárányt. Horváth Csaba, a Kolozs megyei Mérában lakó állatorvos, a kalotaszegi falvak falugazdásza megkeresésünkre elmondta, ugyanakkor lehetetlen embert találni legeltetni, a híres mérai juhmérést is már csak azért tartják meg, hogy életben maradjon a régi hagyomány.
2024. április 25., 09:202024. április 25., 09:20
Erősödik az a tendencia, hogy Románia egyre több bárányhúst ad el az arab országoknak, és egyre kevesebbet értékesít itthon. Jó példa erre, hogy Buzău megyéből a tavasszal több mint 45 000 bárányt adtak el és exportáltak arab országokba, 7000-rel többet, mint az előző év azonos időszakában, miközben kevesebb állatot vágtak le a megyében. Mindennek az az oka, hogy a gazdák azt tapasztalják, a bárányhús iránti kereslet visszaesett más termékek, például a pulykahús javára. A Buzău Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság (DSVSA) adatai szerint tavaly tavasszal mintegy 10 000 bárányt vágtak le a megyében, míg az idei év eleje óta 2000-et. A vágások számának csökkenését a húsvét környékén bárányhúst értékesítő kereskedelmi cégek kisebb keresletének tulajdonítják – írta az Agerpres.
– mondta Iulian Moca, az Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság ( DSVSA) szóvivője. Az exportszerződések száma azonban nőtt.
A hagyomány szerint gazdák megfejik saját juhaikat és a tejmennyiség alapján határozzák meg, hogy milyen sorrendben kapja egy-egy gazda a nyár folyamán az összes juh tejét
Fotó: Folkotthon/Sándor Lóránd
A bárányhús iránti alacsony keresletet az állattenyésztők azzal is magyarázzák, hogy a bérek, adók és a takarmányárak emelkedése által generált kiadások közepette magasabbak az árak, és a vásárlók egy része az utóbbi években inkább pulykahúst vásárolt.
Ha a gazdák megkapják az élősúlyért a 23 lejt, nem fognak a levágással és nyúzással kínlódni
Horváth Csaba, a Kolozs megyei Mérában lakó állatorvos, a kalotaszegi falvak falugazdásza megkeresésünkre azt mondta, nem csodálkozik a jelenségen, hiszen annyira megdrágult a bárányhús, hogy egyre kevesebben engedhetik meg maguknak.
A fiatal generáció is bekapcsolódik a juhmérési mulatságba
Fotó: Folkotthon/Sándor Lóránd
A rusztikus, curkán fajta bárányból az élősúly fele marad levágva, tehát a 20 kilós bárányból 10 kiló marad. Ha a gazdák megkapják élősúly-kilogrammonként a 23 lejt, akkor nem fognak kínlódni a levágással, nyúzással és az értékesítéssel ” – fogalmazott az Erdélyi Naplónak Horváth Csaba. Az állatorvos-falugazdász arról is beszélt portálunknak, hogy a vásárlók szempontjából gond a magas ár, a gazdáknak viszont jól jön, hogy jó a felvásárlási ár.
Énekszó, zeneszó is kíséri a juhmérés eseményét
Fotó: Folkotthon/Sándor Lóránd
„Ezért fogyasztanak egyre kevesebben bárányt. Egyébként a pulykahús Kalotaszegen nem annyira népszerű, talán karácsony környékén valamivel kelendőbb. A Méra környéki magyar falvakban dolgozom, és itt húsvét környékén még akadnak, akik számára fontos, hogy bárányt egyenek” – fejtette ki Horváth Csaba. Hozzátette, annyira magas lett a bárányhús ára, hogy a közösségi médiában egyik ismerőse azzal viccelődött, hogy felajánl egy bárányt, hogy az emberek tudjanak fényképezkedni vele húsvétkor.
Juhmérés a Kolozs megyei Mérában április
Fotó: Folkotthon/Sándor Lóránd
Mára már csak a hagyomány életben tartása miatt vállalják a híres mérai juhmérést
Szent György napja környékén tartják egyébként a híres mérai juhmérést, a mára inkább csak mókának, hagyományőrzésnek tekintett eseményt a múlt hétvégén tartották.
miközben a kapukban tele vizes vedrekkel várják őket és meglocsolják a juhot, a pásztort, a gazdákat és a zenészeket is. A juhmérés tulajdonképpen a tej bemérése. A hagyomány szerint gazdák megfejik saját juhaikat és a tejmennyiség alapján határozzák meg, hogy milyen sorrendben kapja egy-egy gazda a nyár folyamán az összes juh tejét.
A mérai kapukban tele vizes vedrekkel várják a felvonulókat, meglocsolják a juhot, a pásztort, a gazdákat és a zenészeket is
Fotó: Folkotthon/Sándor Lóránd
A mérés előtt a fiatal gazdák kinn a legelőn őrzik a nyájat, ezt nevezik Mérában kihálásnak. Eredetileg azért mentek ki a juhokkal, hogy elejét vegyék az esetleges csalásoknak, például nehogy valaki megfejje a más juhát, s így az másnap, a mérésben kevesebb tejet adjon. A juhokat beterelik az egyik gazda udvarára és egy elkerített részen fejik meg őket. A méréskor fejt tej azt illeti, aki megvásárolta. Ilyenkor a mérést követően „elkísérték”: ekkor mentek végig zeneszóval a falun és időnként megálltak táncolni.
Horváth Csaba mérai állatorvos, a kalotaszegi falvak falugazdásza
Fotó: Makkay József
Horváth Csaba arról is beszélt, hogy mára a juhmérésnek nincsen igazi tétje, ezért csak hagyományápolássá, látványos mókává vált, a mulatság kedvéért tartják meg, valamint azért, hogy megmaradjon a tradíció.
Nekem is voltak hagyományos juhaim, március 6-án túladtam rajtuk, mert nem került ember, aki gondozza, óriási a munkaerőhiány. Most átálltam a francia tejelőfajtára, a lacaune juh tartására: ezt a fajtát benn tartani télen-nyáron, száraz takarmánnyal lehet etetni, és sokat tejel. Mindez azért alakul így, mert nincs ember, aki legeltessen” – fejtette ki a kalotaszegi falugazdász.
Szent György napja környékén tartják a híres mérai juhmérést, amely mára hagyományt életető rendezvénnyé vált, hiszen nincs közös nyája a falunak
Fotó: Folkotthon/Sándor Lóránd
Fotó: Folkotthon/Sándor Lóránd
Fotó: Folkotthon/Sándor Lóránd

A nyugati kereszténység március végére eső húsvétja miatt az üzletek „aranyárban” kínálják a bárányhúst Erdélyben. A magas ár fő oka a megélénkülő közel-keleti exportpiac, amely immár két éve ,,kiszippantja” az országból a hizlalt bárányokat.
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
szóljon hozzá!