Kultúrbisztró az egykori nyilvánosházban

Önmagában nem újdonság Kolozsváron a Bulgakov irodalmi kávéház, hisz több mint tíz éve meghatározó helyszín a kávéra, sörre, irodalomra vagy szórakozásra vágyók számára. Nóvum viszont, hogy az időközben Macskaházzal bővült intézmény – mert talán nem túlzás ezt a főnevet alkalmazni – magja, az orosz író nevét viselő irodalmi kávéház és kultúrbisztró új külsőt és új koncepciót kapott. A decemberben újranyitott Bulgakovot a tulajdonos-üzletember Nagy Elek és a szintén régi-új üzletvezető Kovács Ferenc mutatták be.

Kolozsvár egykori kuplerájutcája, az eufemisztikusan Virág utcának nevezett macskaköves út ma egészen más képet fest, mint a 19. század végén, 20. század elején. A nyilvánosházakat az 1940-es évek végén zárták be. Hunyadi Sándor Gerendás házának szomszédsága ma éttermek, kávézók és kocsmák színhelye, itt lelt otthonra a Bulgakov is. „Úgy is hallhattak rólam, mint Méhes György fia, ez tehát már alapja az irodalomhoz való kötődésének. Bár jómagam üzletember vagyok, édesapám viszont író, édesanyám irodalomtanárnő volt – kezdte a viszszaemlékezést Nagy Elek. Úgy gondoltam, ez a kávéház remek lehetőség, hogy üzletemberi mivoltomat az irodalomhoz kössem. Jó tíz éve kezdődött mindez, amikor Szőcs Géza barátom rám bízta a házat és vele együtt az Erdélyi Híradó Kiadót, mert úgy gondolta, hogy stabil anyagi háttérrel hosszú távon tudom működtetni. Ez nekem érzelmi kérdést is jelentett, hisz az Erdélyi Híradót – az első erdélyi magyar nyelvű napilapot Kolozsváron – az 1820-as években Méhes Sámuel szerkesztette, annak a Méhes György matematikusnak a fia, kinek édesapám nevét felvette. Az elképzelés az volt, hogy a Bulgakov irodalmi kávéház lesz, bevételéből pedig irodalmat támogat. Ez a misszió az Erdélyi Híradón keresztül egész sikeres volt, az elmúlt tíz esztendőben nem egy ifjú költőnek-írónak jelent meg első műve az Erdélyi Híradónál. Utána a kávéház kacskaringós utat járt be, míg végül az intézmény átkerült a tulajdonomba” – vázolta röviden az elmúlt évek történéseit Nagy Elek.

A Bulgakov alapítása óta akkorára nőtt, hogy nem volt nehéz elképzelni, amint hamarosan egészen a Házsongárdig ér majd, viszont egyre inkább a fiatalabb – középiskolás, egyetemista – korosztály kezdte kisajátítani a bulihelyszínné terebélyesedett kávéházat. A felújítás célja, hogy a „középkorúbbak” is otthon érezzék magukat a jócskán átlényegült egykori nyilvánosházban. „A koncepció lényege, hogy a Macskaház maradhasson továbbra is a diákok törzshelye, de szeretnénk, hogy Kolozsvár magyar polgársága is megtalálja itt a helyét. Nem véletlenül alakították a teraszt télikertté, ami a régi képekkel az egykori Kolozsvár hangulatát igyekszik idézni. A nem dohányzó részben az első világégés utáni erdélyi irodalmi panteont alakítottunk ki. Az átalakítás érdekessége, hogy emléket állít a hely egykori madámjának, Stróba Józsefnének. Ő volt az utolsó ismert madám. Két házzal odébb van az ominózus Gerendás ház, amiben Hunyadi Sándor A vöröslámpás háza játszódik. Ezért kicsit áthatja a fülledt erotika az emeletet” – mutatta be a helységeket Nagy Elek. Érthető tehát az emelet fekete-fehér-piros képeinek háttere, ám nem kell megijedni, az alkotások nem szeméremsértőek.

Az átalakuláson túl a Bulgakov továbbra is támogatni tervezi az irodalmat. Helyet ad az Erdélyi Magyar Írók Ligája különböző rendezvényeinek, elősegíti a fiatal tehetségek érvényesülését. Tavaly december közepén már ki is osztották a kávéházban a Méhes György-díjakat: Nagy Koppány Zsolt kapta a Méhes György-nagydíjat, a debütdíjat pedig Dimény H. Árpád érdemelte ki.