Két kézzel szórták a pénzt. Az év elején vártnál jóval nagyobb lett az idei költségvetési hiány
Fotó: Borbély Fanni
Dagadó államadósság, mélyülő költségvetési hiány – két megkerülhetetlen kihívás, amellyel az alakuló román kormánynak szembe kell néznie, és – bármennyire fájdalmasnak is ígérkezik – megoldásokkal kell előrukkolnia. Miközben lehetnek próbálkozások a kiadások lefaragására, hogy ne kelljen adót emelni, vagy új adókat illetékeket kivetni, sok elemző szerint kizárt, hogy utóbbiak nélkül csökkenteni lehetne az óriási hiányt.
2024. december 18., 17:392024. december 18., 17:39
A legfrissebb rendelkezésre álló adatok szerint idén szeptemberben 916,758 milliárd lejre nőtt az államadósság az előző havi 886,983 milliárd lejről. A pénzügyminisztérium által kiközölt adatsorok azt mutatják, hogy GDP-arányosan az augusztus végi 52,7 százalékról szeptember végére 54,4 százalékra dagadt a román államadósság. Közben a szeptember végi 5,44 százalékról október végére 6,19 százalékra nőtt a GDP-arányos költségvetési hiány.
A pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint a költségvetés végrehajtása 2024 első tíz hónapjában a bruttó hazai termék (GDP) 6,19 százalékának megfelelő 109,42 milliárd lejes hiánnyal zárult. A múlt év azonos időszakában 62,81 milliárd lej, GDP-arányosan 3,91 százalék volt a deficit.
Az Agerpres hírügynökség által idézett adatsorok szerint a költségvetés bevételei az első tíz hónapban 473,53 milliárd lejt tettek ki, 13,1 százalékkal többet, mint 2023 azonos időszakában. A költségvetési kiadások éves összevetésben 21 százalékkal 582,94 milliárd lejre nőttek.
Mindez azt jelenti, hogy alaposan túlköltekezett a kormány az idei választási szuperévben. Így menet közben a Ciolacu-kabinet is kénytelen volt beismerni, hogy lehetetlenség tartani a 2024-es állami költségvetés sarokszámainál megjelölt 5 százalékos deficitcélt, és 6,94 százalékra emelte az értéket. Az Európai Bizottság becslései szerint azonban a deficit még ennél is magasabb lesz, 7 százalék körül alakul, és még pesszimistább a Költségvetési Tanács, amelynek előrejelzése szerint Románia valószínűleg 8 százalékos költségvetési hiánnyal fogja zárni ezt az évet.
aki október végén a Krónika megkeresésére úgy vélekedett, bár előre sejteni lehetett, hogy az idei választási szuperévben minden eddiginél nagyobb összegeket emészt fel a folyamatos kampányadakozás, a becsültnél is több pénzt költött el a bukaresti kormány.
„Egy ideális világban az első lépés az volna, hogy a kormányzat a kiadási oldalon megpróbál minél hatékonyabbnak lenni, azt hiszem, még mindig volna erre tér. Ezt követően a második lépcső az, hogy javítja a behajtás hatékonyságát – azt hiszem, hogy itt is van tér. Amikor a lehetőségek elfogynak, a harmadik és egyben utolsó lépésben nyúl csupán egy kormányzat az adóemeléshez.
– vetítette előre a nem túl kecsegtető forgatókönyvet a makrogazdasági elemző.
Igazán okosak azonban csak azt követően leszünk, hogy megalakul az új kormány, és elkezdenek dolgozni a jövő évi állami költségvetés sarokszámain, illetve amikor részleteibe menően ismertetik azt a deficitcsökkentő hétéves tervet, amelyet az Európai Bizottság kérésére készített a kormány.
Marcel Boloș pénzügyminiszter épp a múlt héten dicsekedett azzal, hogy Románia azon öt tagállam közé tartozik, amely négy év helyett hétéves költségvetési kiigazítási időszakot kapott.
„A valóság elferdítésére tett kísérletekkel szemben az igazság a következő: a 7 éves kiigazítás létfontosságú lehetőség Románia számára. Hogy miért? Mert lehetővé teszi:
Aláhúzta továbbá, hogy a terv továbbá azt is biztosítja, hogy Románia be tudja fejezni a kohéziós alapból, illetve az országos helyreállítási tervből (PNRR) származó magas társfinanszírozású projekteket befejezését, valamint „megvédi a fejlődést, mivel csak így lehet végrehajtani az emberek életét javító, az állami költségvetésből finanszírozott beruházásokat: Anghel Saligny, PNDL, CNI” – utalt a különböző állami beruházási programokra Marcel Boloș.
Ami a hétéves, a 2025–2031-es időszakra vonatkozó deficitcsökkentő tervet illeti, a kormány október végén bocsátotta közvitára. A dokumentum szerint
A kormány ugyanakkor a közalkalmazottak fizetésére fordított kiadások korlátozását tervezi a prémiumoknak az alapfizetés 20 százalékában történő maximalizálásával, a foglalkozási csoportok rangsorolási együtthatóinak felülvizsgálatával és a helyi közigazgatás bértábláinak újbóli bevezetésével.
„Az adózási szabályok aktualizálása/felülvizsgálata, beleértve az adóalapokat és az adókulcsokat az adók és illetékek fő kategóriáira, mint például: társasági adó, jövedelemadó/társadalmi járulékok, hozzáadottérték-adó, jövedéki és környezetvédelmi adók, helyi adók és illetékek, valamint az adórendszer vonatkozó adói és illetékei, valamint a nem adójellegű bevételek (beleértve a jogdíjrendszert)”.
Azt, hogy konkrétan hogyan lát neki jövőre a deficitcsökkentésnek az új kormány, tán még a kabinet leendő tagjai sem látják most át világosan. Kampányban viszont fűt-fát ígértek, és leginkább azt, hogy nem áll szándékukban adót emelni. Aztán azt, hogy a valóság rájuk kényszeríti-e mégis, meglátjuk.
Marcel Ciolacu kormányfő mindenesetre október végén ismételten megígérte, hogy nem emelik jövőre az általános forgalmi adó (áfa/TVA) szintjét. Akkor azt hangsúlyozta, a költségvetési kiadások további csökkentése és az adók sokkal hatékonyabb begyűjtése segíteni fogja az Európai Bizottsággal egyeztetett deficitcsökkentési tervbe foglalt vállalások teljesítését.
„Ez pedig fenntartható. Mert el lehet érni a költségek csökkentésével és az adóbevételek sokkal hatékonyabb begyűjtésével, szem előtt tartva, hogy közelítünk a digitalizáció megvalósításához, de a közpénzekkel való sokkal jobb gazdálkodáshoz is” – magyarázta a miniszterelnök.
Arra kérdésre, hogy eltörlik-e bizonyos termékkategóriák áfakedvezményeit, Ciolacu kijelentette: ennek azért nem látja értelmét, mert az intézkedés csak jelentéktelen bevételnövekedést eredményezne.
Ezzel szemben a miniszterelnök szerint a kis- és közepes bérjövedelmek esetében csökkenteni kell a munka adadóterheit, főként a 26 évvel fiatalabb munkavállalók körében, mert ezzel is mérséklődne a munkanélküliség. A választások után napirendre kell tűzni ennek az intézkedésnek a megvitatását is – mondta másfél hónappal ezelőtt Marcel Ciolacu, akinek a nevét sokan az alakuló (nagy)koalíciós kormány leendő miniszterelnökeként emlegetik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.
A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.
Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.
Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.
Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.
Erőltetett menetben látott neki a bukaresti kormány a védelmi képességek fejlesztését szolgáló európai SAFE-program végrehajtásának, amelynek keretében közel 17 milliárd euró áll Románia rendelkezésére.
Lépésről lépésre Isten igéjének a fényében próbál előre haladni a megalakulásának 30. évfordulóját idén ünneplő Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség, amelyben Rácz Ervin Lajos lelkipásztor szerint megpróbálják összehangolni a generációkat.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!