
Fotó: Makkay József
2015. június 06., 11:322015. június 06., 11:32
2015. június 06., 11:552015. június 06., 11:55
Hogyan lesz jó tanulmányi eredménnyel végzett, majd egyetem után rangos francia, állatgyógyászati termékeket forgalmazó multinacionális cég erdélyi képviselőjéből kolozsvári csárda tulajdonosa? A kérdésre Sípos József állatorvos (portrénkon) tud választ adni. Ő vásárolt ugyanis Kolozsvár pihenőövezetében, a Bükkben, 2010-ben egy kocsmát nyári kerttel, amiből öt évvel később a környék egyik legfelkapottabb és leglátogatottabb panziója, a Kerék Csárda nőtte ki magát. Az elegáns éttermekkel, nyári kerttel, 11 duplaágyas szobával és egy apartmannal felszerelt háromcsillagos panzió tulajdonosa nemcsak állatorvosi és gyógyszerforgalmazói szakmájával hagyott fel, hanem a konyhaművészet megszállottjaként gyakran szerepel tévéadók gasztronómiai műsoraiban.
Főzni sok férfi szeret, mégis csak kevésből lesz „óraadó” szakács, és még kevesebből hétvégeken zsúfolásig megtelő vendéglő tulajdonosa. Sípos József egyetemi diákévei alatt, a nyári szünidőkben a kaliforniai éttermekben eltöltött konyhai munkával, segédszakácsi szakosodásával magyarázza megszállottságának gyökereit. Az amerikai vendéglátásba belekóstolva jött rá: valami hasonlót szülővárosában, Kolozsváron is meg kellene teremteni, ha majd pénze lesz rá. A válság előtti évek elszabadult ingatlanárai neki kedveztek: az amerikai diákmunkából félretett pénzét olcsón megvásárolt tömbházlakásokba fektette. Az értékesítésükből kapott bevételen meg tudta vásárolni a mai csárda elődjét, amelynek átépítéséhez uniós pályázat és bankhitel biztosított továbblépési letetőséget. A telket is bővíteni kellett, így a régi mellé új földdarabot vásárolt.
Csárdaavató lakodalom
Ma így emlékezik vissza a 2013 nyarán befejeződött építkezésre: „Azon az augusztusi napon tartottuk a csárdában az első esküvőt. A magyarországi pár még akkor szerződött velünk, amikor csak az alapok voltak meg. Szüleik kétségbe voltak esve, hogy ennél rosszabb üzletet nem is köthettek volna. Végül is minden jó, ha a vége jó: az esküvő délutánján fejeztük be a beltéri munkálatok simításait, akkor kötöttük be a csapokat.” A két évvel ezelőtti kezdet óta aligha volt hétvége, hogy a szálló és az étterem üresen állt volna. Vendéglátóm azt meséli, a szilveszteri bulira háromszor annyian jelentkeztek, mint amennyi hely volt, ebből okulva magyar farsangi bálból egymás után hármat tartottak. De volt fergeteges húsvéti bál is, és legközelebb szüreti bálra várják a zömében kolozsvári magyar közönséget. „Kérdezik tőlem, hogyhogy ennyi vendégünk van, amikor Kolozsváron rengeteg az étterem? Erre azt szoktam válaszolni: egy titkom van, a minőség. Függetlenül attól, ki mennyit fizet, mennyit rendel, milyen csomagot igényel, egyformán figyelünk mindenkire. Számomra nincs szegényebb vagy gazdagabb vendég” – fogalmazza meg vendéglátói ars poeticáját.
A vállalkozó már az alapanyagok beszerzésénél sem enged a minőségből. Azt tartja, minden ott kezdődik, honnan szerzi be a húst, a zöldséget, a borokat, és minden egyéb élelmiszert. Hogy elkerülje a későbbi kellemetlenségeket, maga foglalkozik beszerzéssel a cégnél, cserkészi be a legjobb minőségű marha-, disznó- vagy szárnyashúst, tojást kínáló erdélyi farmokat, Székelyföldről hozza a krumplit, a Nyárád-mentéről a hagymát és egyéb zöldséget. Nagyáruházakban ritkán vásárol, mert az ottani áruk származását és minőségét nem ismeri.
Szabad tűzön
Beszélgetésünk alatt a gyönyörű koranyári napfényben a kerthelyiségben egyetlen üres asztal sincs. Egy zsúfolt hétvégi nap alatt akár ezer ember is megfordul itt, többségében miccsre, flekkenre, és egyéb, szabad tűzön készült ételre, gulyásra, hideg sörre vagy egy jó fröccsre. A gyerekeket játszótér, külön foglalkozás várja. Miközben a benti termekben konferenciák, lakodalmak, keresztelők vagy a most szokásos ballagási, évzárási, osztálytalálkozós bulik mennek, kinn az „utca emberének” nyitott a tér. Panziós nagyüzem ez mintegy harminc alkalmazottal.
Közgazdász és jogász végzettségű feleségével közösen vezetett cégükben az igényesség alapfogalom – nemcsak a szolgáltatások, hanem a személyzet tekintetében is. Nem véletlen, hogy Síposéknak sokat kellett keresgélniük, amíg sikerült megfelelő pincéreket és szakácsokat találni. A személyzet egy részével így sem elégedettek, megfelelő szakmai oktatás híján a munkahelyen kellene elsajátítani a csárda nívójához igazított színvonalat, és erre nem mindenki képes. Ezért tartja nagy eredménynek, hogy végre sikerült négy-öt, az elvárt színvonalon teljesítő szakácsot verbuválni. „Minden étel esetében egy dolog a fontos: legyen finom, ízletes! Mi nem használunk mesterséges ételízesítőket, az ízt megfelelő mennyiségű zöldséggel, gyümölccsel és természetes fűszernövényekkel biztosítjuk. Ha jó az étel, nem az számít, hogy milyen konyha szerint készül: lehet erdélyi, amerikai, magyarországi vagy francia recept. Ha a vendég szereti, elégedett, máskor is rendel” – fogalmaz Sípos József.
A három kisgyereket nevelő Sípos házaspár családi vállalkozása egyféle magyar szigetként áll a Bükkben. Nem csak magyaroknak.
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
szóljon hozzá!