Hirdetés

Kolozsvári gazdabolt és kirakodóvásár – segítenek a kistermelők értékesítési gondjain

A házilag  feldolgozott élelmiszer biztos megélhetést jelent a gazdák számára •  Fotó: Aranyosszéki Gazdák Egyesülete

A házilag feldolgozott élelmiszer biztos megélhetést jelent a gazdák számára

Fotó: Aranyosszéki Gazdák Egyesülete

A kisgazdák termékeinek forgalmazására fontos alternatívát kínálnak a civilszervezetek által szervezett kirakodóvásárok és gazdaboltok. Fancsali Ernő aranyosszéki gazdaegyesületének sikertörténete bizonyítja: az önszerveződéssel támogatott értékesítés a kistermelők jövőjét biztosítja.

Makkay József

2021. október 22., 10:562021. október 22., 10:56

Kolozsvár belvárosának egyik udvarában, a Herman Oberth (egykori Minorita) utcában egymásnak adják a kilincset a vásárlók. A gazdaboltban friss zöldségtől, gyümölcstől kézműves termékként előállított lekvárokig, zakuszkáig és különböző tejtermékekig gyakorlatilag minden fontosabb élelmiszert meg lehet vásárolni. A gazdag árufelhozatal fő jellemzője, hogy a kistermelői és szövetkezeti választék jobb minőségű és egészségesebb, mint a nagyüzemekben előállított élelmiszerek. Az is fontos szempont, hogy

aki valódi gazdaboltban vásárol, az garantáltan a helyi gazdák, kistermelők termékeihez jut hozzá tisztességes áron.

Hirdetés

A kolozsvári gazdabolt menedzserét, Fancsali Ernőt elsősorban nem politikusként ismerik – az Erdélyi Magyar Néppárt friss tisztújításán az egyik országos alelnöki tisztségre választották –, hanem a gazdaönszerveződés Kolozs megyei motorjaként. Aki a 2013-ban alakult Aranyosszéki Gazdák Egyesületének égisze alatt mintegy negyven kistermelői vásárt hozott tető alá Kolozsvár belvárosában. A Bejön a vidék nevet viselő, havi rendszerességgel megszervezésre kerülő kirakodóvásáruk az Apáczai Csere János Elméleti Líceum udvarán 2016 őszén rendezett első vásáruk óta az utóbbi öt esztendőben sikertörténetté vált. Habár a koronavírus-járvány miatti megszorítások 2020-ban keményen közbeszóltak – tavaly mindössze négy vásárt tarthattak –, idén valamennyit sikerült behozni a kényszerű kimaradásból. A gazdavásárok iránt nő az érdeklődés: a portékáikat kínáló magyar kistermelők az elmúlt öt évben törzsvásárlói gárdát alakítottak ki a város magyar és román vásárlóközönségének soraiból.

Fancsali Ernő kolozsvári gazdaboltjában •  Fotó: Makkay József Galéria

Fancsali Ernő kolozsvári gazdaboltjában

Fotó: Makkay József

Megéri a hivatalos élelmiszer-feldolgozás

Nem könnyű beszélgetni Fancsali Ernővel az üzletben, mert személyesen és telefonon is keresik. A gazdaboltnak mintegy száz beszállítója van Erdélyből, a zöme azonban környékbeli gazda és élelmiszer-feldolgozó kisvállalkozó, aki számára a bolt nemcsak állandó jövedelemforrást jelent, hanem egyben ugródeszka is más üzletek felé. Miután sikeresen bemutatkoztak a Herman Oberth utcában, más kisboltok is rendelnek tőlük árut. Fancsali a gazdák számára az értékesítési lehetőségben látja a talpon maradás zálogát. „Amikor friss történelemtanári diplomával elszegődtem az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácshoz közösségszervezőnek, rögtön megakadt a szemem a kisgazdák gondjain. A kilencvenes években szervezett gazdakörök a kétezres évek elejére megszűntek, a kisgazdák gondjaira nem figyelt senki.

Idézet
Amikor Aranyosszéken, Kalotaszegen és a Mezőségen elkezdtem beszélgetni velük, kiderült, hogy a fő problémájuk az értékesítés. Világossá vált számunkra: ha segíteni akarunk a helyi gazdákon, ezt az értékesítés terén tehetjük meg leghatékonyabban”

– magyarázza az indulás körülményeit a kolozsvári menedzser.
Habár az öt évvel ezelőtt szervezett első gazdavásárt kísérleti jelleggel tartották meg, akkora volt az érdeklődés, hogy folytatni kellett, és ezt örömmel meg is tették. Az elején sem a kolozsvári polgármesteri hivatal, sem a Kolozs Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hivatal nem értette, mit is akar egy magyar gazdaszervezet Kolozsvár belvárosában, de végül rábólintottak az első kiadás megszervezésére. Amikor a vásárról készült fényképek eljutottak Emil Boc polgármesterhez, elcsodálkozott, mekkora az érdeklődés a magyar kezdeményezés iránt. Onnantól fogva Fancsali Ernő csapata gond nélkül rendezhette a következő vásárokat. Az állategészségügyi hatóság elvárása az volt, hogy a feldolgozott élelmiszert forgalmazó gazdák szerezzék be a szükséges engedélyeket. Ami az elején nehézkesen indult, de a legtöbb gazda rájött, mekkora lehetőség rejlik a gyümölcsök, zöldségek és a tej feldolgozásában, forgalmazásában. Azóta sok gazda kiváltotta a szükséges engedélyeket, közben folyamatosan gyarapszik azok tábora, akik már főállásban ebből élnek. Fancsali szerint a több hónapos utánajárás és a hatóság által előírt feldolgozóhelyiségbe történő befektetés azoknak éri meg, akik főállásban ebből szeretnének megélni. Egy családi vállalkozásnak pár év alatt a nagyobb befektetés is megtérül, hiszen folyamatosan gyarapszik a gazdatermékeket kereső vásárlók tábora.

Ne legyen kísértés a tömegtermelés

A farkaslaki születésű fiatalember – aki gyerekkorában is megízlelte a gazdálkodást – fontos elmozdulást lát a gazdák boldogulásában. Látszólag ugyan zsúfoltak a bevásárlóközpontok – a statisztikai adatok szerint a nagy multinacionális cégek uralják a romániai élelmiszerpiacot –, a valóságban egyre többen keresik a helyi gazdák termékeit. Ezt nem csupán a vásárok évről évre növekvő látogatottsága mutatja, hanem a két évvel ezelőtt, 2019-ben elindított gazdabolt forgalma is.

Bejön a vidék Kolozsvárra. A gazdaszervezet kirakodóvásárai népszerűek a kincses város lakói körében •  Fotó: Aranyosszéki Gazdák Egyesülete Galéria

Bejön a vidék Kolozsvárra. A gazdaszervezet kirakodóvásárai népszerűek a kincses város lakói körében

Fotó: Aranyosszéki Gazdák Egyesülete

Egy év alatt a duplájára nőtt az eladott árumennyiség, hetente kétszer házhoz is szállítják a megrendelt termékeket.

Annak a lehetőségét is fontolgatják, hogy a város egy másik részében indítsanak újabb gazdaboltot.
Román vállalkozók is fantáziát látnak a kistermelői áruk forgalmában. A magyar gazdabolt mintájára indult új vállalkozások azonban jóval drágább portékát kínálnak – a magyar gazdabolt maximum 30 százalékos kereskedelmi árréséhez képest ezekben a száz százalékot is eléri a kereskedő jutaléka. Másrészt nem veszik komolyan a kistermelői választék megtartását, és gyakran nagyüzemi termékeket is forgalmaznak, amivel a kereskedő eljátssza a hitelét. Az aranyosszéki gazdaegyesület vásárszervezői és a gazdabolt fenntartói ezt akarják elkerülni: kitartanak a kistermelők kis mennyiségű, de jó minőségű termékei mellett, és csak olyan ütemben fejlesztenek, amit a mintegy száz beszállítóból álló közösség lehetővé tesz. Fancsali szerint nagy a kísértés, hogy a kereslet növekedésével ne a minőségre, hanem a mennyiségre összpontosítson a kereskedő, de ez teljesen keresztül húzná kezdeti üzletpolitikájukat.

Gyarapodó szövetkezetek

„Jelentős előrelépésnek tartom, hogy a piacon megjelennek az új, működő szövetkezetek, amelyek egy-egy gazdaközösség termelését és a közös értékesítést próbálják összefogni. Örülünk e kezdeményezéseknek. Több szövetkezettel működünk együtt. Igaz, a gazdák szövetkezése még gyerekcipőben jár. Nagy a bizalmatlanság a közössel szemben, másrészt azok is gondban vannak, akik ezen az előítéleten túljutnak, mert hiányoznak a szövetkezet vezetésére alkalmas szakemberek.

Idézet
Ha nincs jó menedzser, a szövetkezet jövője megpecsételődik. A közösségi vállalkozás irányítását nem tudják felvállalni a gazdák, mert az ő dolguk a termelés, nem a marketing és az értékesítés.

Ha a román állam segíteni akar a szövetkezeti mozgalom előmozdításán, mindenekelőtt részletes felvilágosító kampánnyal teheti meg, ugyanakkor sürgősen el kell kezdeni a szakemberek szövetkezeti menedzsmentre történő felkészítését” – foglalja össze a hazai szövetkezeti mozgalom gondjait a kolozsvári szakember.   
Fancsali szerint a pozitív tapasztalatok más gazdaközösségeket is arra késztetnek, hogy összefogjanak, mert „ha a szomszédos faluban sikerül, akkor nekünk is meg kell próbálnunk”. Ez még inkább igaz az egyéni kistermelők boldogulásában. A gazdák figyelnek egymásra: ha azt látják, hogy a másik termelő valamilyen termékkel sikeres, ő is megpróbálja. Fancsali fontosnak tartja a gazdák és a gazdaközösségek közötti kommunikációt, hogy közösbe tegyék tapasztalataikat, hiszen ezen a területen is csak így lehet fejlődni. Törekvésüket az elmúlt években több gazdakonferencia is    támogatta: egésznapos kolozsvári gazdafórumok keretében mezőgazdászok, jogászok, pályázatírók és értékesítéssel foglalkozó szakemberek tartottak érdekes előadásokat a megye különböző térségeiből érkező gazdáknak.

Rendezni a gazdák és a kereskedők kapcsolatát

A kolozsvárihoz hasonló, sikeres kezdeményezést honosított meg az Érmelléki Gazdák Egyesülete is több érmelléki településen, illetve Nagyváradon. Jól működik a Szatmári termék nevű projekt is, amely a szatmárnémeti piacokon különbözteti meg az őstermelő gazdákat a viszonteladóktól. Az elmúlt években hasonló kezdeményezések születtek Székelyföldön is. Szerte Erdélyben számos gazdaszervezet küzd azért, hogy a helyi termelőket helyzetbe hozza. Azonban ezzel együtt sem rózsás a kisgazdák helyzete.

Fancsali Ernő a magyarországi őstermelői piacokat honosítaná meg Erdélyben, ahol ellenőrzött körülmények között csak a gazda árulhat, aki maga termeli meg piaci felhozatalát.

A romániai rendszert vakvágánynak tartja: a polgármesteri hivatalok túl könnyen osztogatják az őstermelői igazolványokat, utólag pedig nem ellenőrzik, hogy a gazda valóban azt termel, amit a piacon árul. Az önkormányzatok abban érdekeltek, hogy lehetőleg minden asztal után beérkezzen a város pénztárába a havi bérleti díj, így nem erőltetik, hogy a zöldség- és gyümölcsforgalmazók között ki a viszonteladó és ki az őstermelő. „Kereskedőkre, viszonteladókra is szükség van, hiszen egy gazdacsalád nem tudja folyamatosan vállalni a termelést és a piacolást egyszerre. De meg kell szabni a feltételeit, hogy a zöldségpiacon a kereskedő milyen feltételekkel árulhat. Romániában a helyi önkormányzatokat ez nem érdekli, így aki bírja, marja alapon történik a piaci kereskedelem. Ilyen körülmények között nehéz megmaradnia az őstermelőnek” – érvel Fancsali Ernő.
A néppárti politikus tisztában van azzal, hogy az erdélyi kisgazdák kiszolgáltatott helyzetben vannak. Az utóbbi években elkezdett alternatív értékesítési lehetőségek azonban remény keltenek a kistermelőkben is. A Kolozs megyei gazda-önszerveződés pozitív példája jó irányba mutat.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 15., vasárnap

Erdélyiség és egyetemesség egészséges összhangja: Balázs Ferenc életművét állítja a ma embere elé az unitárius egyház

Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.

Erdélyiség és egyetemesség egészséges összhangja: Balázs Ferenc életművét állítja a ma embere elé az unitárius egyház
Hirdetés
2026. február 14., szombat

A szegények hangszeréből hungarikum: újra hódít a citera Erdélyben

Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.

A szegények hangszeréből hungarikum: újra hódít a citera Erdélyben
2026. február 09., hétfő

Szolgálat a rácsok mögött: reményt visz a szamosújvári börtönbe Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor

A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.

Szolgálat a rácsok mögött: reményt visz a szamosújvári börtönbe Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor
2026. február 08., vasárnap

Egyház és közélet határán: Kolumbán Vilmos József erdélyi püspök a reformátusság kihívásairól itthon és a nagyvilágban

„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.

Egyház és közélet határán: Kolumbán Vilmos József erdélyi püspök a reformátusság kihívásairól itthon és a nagyvilágban
Hirdetés
2026. február 05., csütörtök

Nemzete és szülőföldje szeretete köszön vissza a munkáiban – Brittich Erzsébet, Simonyifalva sokoldalú művésze

Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.

Nemzete és szülőföldje szeretete köszön vissza a munkáiban – Brittich Erzsébet, Simonyifalva sokoldalú művésze
2026. február 03., kedd

Melegfronti hatásokkal érkezik az enyhébb, csapadékos időjárás

A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.

Melegfronti hatásokkal érkezik az enyhébb, csapadékos időjárás
2026. február 03., kedd

Miért az RMDSZ-t szorongatja leginkább az adóprés a kormánypártok közül?

Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.

Miért az RMDSZ-t szorongatja leginkább az adóprés a kormánypártok közül?
Hirdetés
2026. február 02., hétfő

Gyermekkorunk ízvilága elevenedett meg a házi készítésű hústermékek és pálinkák tordaszentlászlói ünnepén

Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.

Gyermekkorunk ízvilága elevenedett meg a házi készítésű hústermékek és pálinkák tordaszentlászlói ünnepén
2026. január 31., szombat

Lelki gazdagodás a reformáció bölcsőjében: erdélyi lelkipásztor Genfben

A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac

Lelki gazdagodás a reformáció bölcsőjében: erdélyi lelkipásztor Genfben
2026. január 30., péntek

A hiány képei: Apáczai Csere János a kortárs művészet tükrében

Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am

A hiány képei: Apáczai Csere János a kortárs művészet tükrében
Hirdetés
Hirdetés