
A házilag feldolgozott élelmiszer biztos megélhetést jelent a gazdák számára
Fotó: Aranyosszéki Gazdák Egyesülete
A kisgazdák termékeinek forgalmazására fontos alternatívát kínálnak a civilszervezetek által szervezett kirakodóvásárok és gazdaboltok. Fancsali Ernő aranyosszéki gazdaegyesületének sikertörténete bizonyítja: az önszerveződéssel támogatott értékesítés a kistermelők jövőjét biztosítja.
2021. október 22., 10:562021. október 22., 10:56
Kolozsvár belvárosának egyik udvarában, a Herman Oberth (egykori Minorita) utcában egymásnak adják a kilincset a vásárlók. A gazdaboltban friss zöldségtől, gyümölcstől kézműves termékként előállított lekvárokig, zakuszkáig és különböző tejtermékekig gyakorlatilag minden fontosabb élelmiszert meg lehet vásárolni. A gazdag árufelhozatal fő jellemzője, hogy a kistermelői és szövetkezeti választék jobb minőségű és egészségesebb, mint a nagyüzemekben előállított élelmiszerek. Az is fontos szempont, hogy
A kolozsvári gazdabolt menedzserét, Fancsali Ernőt elsősorban nem politikusként ismerik – az Erdélyi Magyar Néppárt friss tisztújításán az egyik országos alelnöki tisztségre választották –, hanem a gazdaönszerveződés Kolozs megyei motorjaként. Aki a 2013-ban alakult Aranyosszéki Gazdák Egyesületének égisze alatt mintegy negyven kistermelői vásárt hozott tető alá Kolozsvár belvárosában. A Bejön a vidék nevet viselő, havi rendszerességgel megszervezésre kerülő kirakodóvásáruk az Apáczai Csere János Elméleti Líceum udvarán 2016 őszén rendezett első vásáruk óta az utóbbi öt esztendőben sikertörténetté vált. Habár a koronavírus-járvány miatti megszorítások 2020-ban keményen közbeszóltak – tavaly mindössze négy vásárt tarthattak –, idén valamennyit sikerült behozni a kényszerű kimaradásból. A gazdavásárok iránt nő az érdeklődés: a portékáikat kínáló magyar kistermelők az elmúlt öt évben törzsvásárlói gárdát alakítottak ki a város magyar és román vásárlóközönségének soraiból.
Fancsali Ernő kolozsvári gazdaboltjában
Fotó: Makkay József
Nem könnyű beszélgetni Fancsali Ernővel az üzletben, mert személyesen és telefonon is keresik. A gazdaboltnak mintegy száz beszállítója van Erdélyből, a zöme azonban környékbeli gazda és élelmiszer-feldolgozó kisvállalkozó, aki számára a bolt nemcsak állandó jövedelemforrást jelent, hanem egyben ugródeszka is más üzletek felé. Miután sikeresen bemutatkoztak a Herman Oberth utcában, más kisboltok is rendelnek tőlük árut. Fancsali a gazdák számára az értékesítési lehetőségben látja a talpon maradás zálogát. „Amikor friss történelemtanári diplomával elszegődtem az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácshoz közösségszervezőnek, rögtön megakadt a szemem a kisgazdák gondjain. A kilencvenes években szervezett gazdakörök a kétezres évek elejére megszűntek, a kisgazdák gondjaira nem figyelt senki.
– magyarázza az indulás körülményeit a kolozsvári menedzser.
Habár az öt évvel ezelőtt szervezett első gazdavásárt kísérleti jelleggel tartották meg, akkora volt az érdeklődés, hogy folytatni kellett, és ezt örömmel meg is tették. Az elején sem a kolozsvári polgármesteri hivatal, sem a Kolozs Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hivatal nem értette, mit is akar egy magyar gazdaszervezet Kolozsvár belvárosában, de végül rábólintottak az első kiadás megszervezésére. Amikor a vásárról készült fényképek eljutottak Emil Boc polgármesterhez, elcsodálkozott, mekkora az érdeklődés a magyar kezdeményezés iránt. Onnantól fogva Fancsali Ernő csapata gond nélkül rendezhette a következő vásárokat. Az állategészségügyi hatóság elvárása az volt, hogy a feldolgozott élelmiszert forgalmazó gazdák szerezzék be a szükséges engedélyeket. Ami az elején nehézkesen indult, de a legtöbb gazda rájött, mekkora lehetőség rejlik a gyümölcsök, zöldségek és a tej feldolgozásában, forgalmazásában. Azóta sok gazda kiváltotta a szükséges engedélyeket, közben folyamatosan gyarapszik azok tábora, akik már főállásban ebből élnek. Fancsali szerint a több hónapos utánajárás és a hatóság által előírt feldolgozóhelyiségbe történő befektetés azoknak éri meg, akik főállásban ebből szeretnének megélni. Egy családi vállalkozásnak pár év alatt a nagyobb befektetés is megtérül, hiszen folyamatosan gyarapszik a gazdatermékeket kereső vásárlók tábora.
A farkaslaki születésű fiatalember – aki gyerekkorában is megízlelte a gazdálkodást – fontos elmozdulást lát a gazdák boldogulásában. Látszólag ugyan zsúfoltak a bevásárlóközpontok – a statisztikai adatok szerint a nagy multinacionális cégek uralják a romániai élelmiszerpiacot –, a valóságban egyre többen keresik a helyi gazdák termékeit. Ezt nem csupán a vásárok évről évre növekvő látogatottsága mutatja, hanem a két évvel ezelőtt, 2019-ben elindított gazdabolt forgalma is.
Bejön a vidék Kolozsvárra. A gazdaszervezet kirakodóvásárai népszerűek a kincses város lakói körében
Fotó: Aranyosszéki Gazdák Egyesülete
Annak a lehetőségét is fontolgatják, hogy a város egy másik részében indítsanak újabb gazdaboltot.
Román vállalkozók is fantáziát látnak a kistermelői áruk forgalmában. A magyar gazdabolt mintájára indult új vállalkozások azonban jóval drágább portékát kínálnak – a magyar gazdabolt maximum 30 százalékos kereskedelmi árréséhez képest ezekben a száz százalékot is eléri a kereskedő jutaléka. Másrészt nem veszik komolyan a kistermelői választék megtartását, és gyakran nagyüzemi termékeket is forgalmaznak, amivel a kereskedő eljátssza a hitelét. Az aranyosszéki gazdaegyesület vásárszervezői és a gazdabolt fenntartói ezt akarják elkerülni: kitartanak a kistermelők kis mennyiségű, de jó minőségű termékei mellett, és csak olyan ütemben fejlesztenek, amit a mintegy száz beszállítóból álló közösség lehetővé tesz. Fancsali szerint nagy a kísértés, hogy a kereslet növekedésével ne a minőségre, hanem a mennyiségre összpontosítson a kereskedő, de ez teljesen keresztül húzná kezdeti üzletpolitikájukat.
„Jelentős előrelépésnek tartom, hogy a piacon megjelennek az új, működő szövetkezetek, amelyek egy-egy gazdaközösség termelését és a közös értékesítést próbálják összefogni. Örülünk e kezdeményezéseknek. Több szövetkezettel működünk együtt. Igaz, a gazdák szövetkezése még gyerekcipőben jár. Nagy a bizalmatlanság a közössel szemben, másrészt azok is gondban vannak, akik ezen az előítéleten túljutnak, mert hiányoznak a szövetkezet vezetésére alkalmas szakemberek.
Ha a román állam segíteni akar a szövetkezeti mozgalom előmozdításán, mindenekelőtt részletes felvilágosító kampánnyal teheti meg, ugyanakkor sürgősen el kell kezdeni a szakemberek szövetkezeti menedzsmentre történő felkészítését” – foglalja össze a hazai szövetkezeti mozgalom gondjait a kolozsvári szakember.
Fancsali szerint a pozitív tapasztalatok más gazdaközösségeket is arra késztetnek, hogy összefogjanak, mert „ha a szomszédos faluban sikerül, akkor nekünk is meg kell próbálnunk”. Ez még inkább igaz az egyéni kistermelők boldogulásában. A gazdák figyelnek egymásra: ha azt látják, hogy a másik termelő valamilyen termékkel sikeres, ő is megpróbálja. Fancsali fontosnak tartja a gazdák és a gazdaközösségek közötti kommunikációt, hogy közösbe tegyék tapasztalataikat, hiszen ezen a területen is csak így lehet fejlődni. Törekvésüket az elmúlt években több gazdakonferencia is támogatta: egésznapos kolozsvári gazdafórumok keretében mezőgazdászok, jogászok, pályázatírók és értékesítéssel foglalkozó szakemberek tartottak érdekes előadásokat a megye különböző térségeiből érkező gazdáknak.
A kolozsvárihoz hasonló, sikeres kezdeményezést honosított meg az Érmelléki Gazdák Egyesülete is több érmelléki településen, illetve Nagyváradon. Jól működik a Szatmári termék nevű projekt is, amely a szatmárnémeti piacokon különbözteti meg az őstermelő gazdákat a viszonteladóktól. Az elmúlt években hasonló kezdeményezések születtek Székelyföldön is. Szerte Erdélyben számos gazdaszervezet küzd azért, hogy a helyi termelőket helyzetbe hozza. Azonban ezzel együtt sem rózsás a kisgazdák helyzete.
A romániai rendszert vakvágánynak tartja: a polgármesteri hivatalok túl könnyen osztogatják az őstermelői igazolványokat, utólag pedig nem ellenőrzik, hogy a gazda valóban azt termel, amit a piacon árul. Az önkormányzatok abban érdekeltek, hogy lehetőleg minden asztal után beérkezzen a város pénztárába a havi bérleti díj, így nem erőltetik, hogy a zöldség- és gyümölcsforgalmazók között ki a viszonteladó és ki az őstermelő. „Kereskedőkre, viszonteladókra is szükség van, hiszen egy gazdacsalád nem tudja folyamatosan vállalni a termelést és a piacolást egyszerre. De meg kell szabni a feltételeit, hogy a zöldségpiacon a kereskedő milyen feltételekkel árulhat. Romániában a helyi önkormányzatokat ez nem érdekli, így aki bírja, marja alapon történik a piaci kereskedelem. Ilyen körülmények között nehéz megmaradnia az őstermelőnek” – érvel Fancsali Ernő.
A néppárti politikus tisztában van azzal, hogy az erdélyi kisgazdák kiszolgáltatott helyzetben vannak. Az utóbbi években elkezdett alternatív értékesítési lehetőségek azonban remény keltenek a kistermelőkben is. A Kolozs megyei gazda-önszerveződés pozitív példája jó irányba mutat.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
szóljon hozzá!