
A magyarországi GDP mintegy 10 százalékát kitevő tavalyi rekord összegű idegenforgalmi bevételből az erdélyi turisták is kivették részüket. A magyar turizmus külföldi népszerűsítése céljából létrehozott Magyar Turizmus Zrt. romániai külképviseletének vezetőjével, Soós Júliával beszélgettünk.
2015. május 29., 20:412015. május 29., 20:41
– Statisztikai adatok szerint az elmúlt időszakban látványosan nőtt a Romániából Magyarországra utazó turisták száma. Milyen összetételű ez a több százezres tömeg?
– A magyarországi vendéglátók tapasztalatai és a romániai statisztikák szerint is elsősorban Erdélyből, a Bánságból és a Partiumból érkezik a romániai turisták zöme. Ez mindenekelőtt a földrajzi közelségnek tulajdonítható. Magyarországon nagyon sok a román ajkú vendég, ami arra készteti a határ menti városok és üdülőövezetek szállodáinak és panzióinak tulajdonosait, hogy a román nyelvet ismerő alkalmazottja is legyen. De ugyanez érvényes a lengyel, az orosz vagy más ajkú, tömegesen érkező turisták esetében is.
– Versenyképes a magyarországi turizmus a tengerparti üdülőövezettel rendelkező országok kínálatával szemben?
– Nem vitás, hogy Romániában a nyári vakáció fő célpontja valamilyen tengerpart. A válság utáni években az emberek többsége lemondott a második-harmadik vakációról, így ma Magyarország csak a második vagy a harmadik célország. Elsősorban a különböző ünnepekhez kapcsolódó, néhány napos hosszú hétvégék a vonzók a zömében Erdélyből érkező turisták számára. A hasonló nyaralásokról a család gyorsan dönt, autóba ülve két-három éjszakára átruccannak a határ túloldalára. A legerősebb vonzerő a fürdő: az aquaparkok, az élményfürdők vagy a gyógyfürdők az elsődleges célpontok, ebből pedig Kelet-Magyarországon bőven akad. Sokan keresik a fesztiválokat is: a közismert, bulizós nagy nyári fesztiválok mellett egyre több a gasztronómiai esemény. A Dél-Alföldi Régió egyben Magyarország éléskamrája is, így nem véletlen, hogy egymást érik a települések gasztronómiai felhozatalai. Akik ezekre a fesztiválokra érkeznek, szinte kivétel nélkül felkeresnek valamilyen fürdőt is.
– Régi korok emléke a csoportos utazás. Mi maradt meg ebből napjainkra?
– Nagyon kevés csoportos utazás indul innen Magyarországra: a romániai turisták mintegy 80 százaléka egyéni utazás végén érkezik valamelyik magyarországi üdülőövezetbe. Főleg Moldva távolabbi régióiból érkezik egy-egy busznyi ember a magyar fürdővárosokba, illetve diákutaztatással foglalkozók visznek erdélyi diákokat Magyarországra kulturális vagy tudományos programok keretében.
– Aki Hajdúszoboszlón jár, esetenként az az érzése, mintha a román tengerpartra érkezett volna. A Magyar Turizmus Zrt. legutóbbi kampányakciójában Gyulát és környékét igyekezett népszerűsíteni Erdélyben. Mekkora ezeknek a kampányoknak a hatása?
– Magyarországon rengeteg termálvizes, gyógyvizes vagy egyszerű meleg vizes fürdő vagy strand van. Hajdúszoboszló nagy előnye abban rejlik, hogy már régebb átadtak mintegy tízezer ember befogadására alkalmas strandot gyönyörű aquapalotával és minden járulékos beruházással, amely mágnesként vonzza évek óta a környező országok gyerekes családjait. Ezzel szemben Gyula kulturális programokat kínáló gyöngyszem. Itt is régóta adott a gyógyvíz, 2013, az aquapalota átadása óta azonban komplex szolgáltatásokkal várja a gyerekes családokat. A gyerekeknek ugyanis a csúszdák nyújtotta strandélmény az ideális. Ez hozott gyökeres fordulatot a gyulai Várfüdő látogatottságában, a helyet a romániai turisták is egyre inkább felfedezik.
– Milyen a magyarországi turisztikai szolgáltatások árszínvonala? Drágább vagy olcsóbb a kínálat, mint a környező országokban?
– A minőség és az ár összehasonlításában Magyarország dobogós helyen van. Leginkább az osztrák turisták hangoztatják, hogy ezt a minőséget ilyen áron nem lehet a környéken megtalálni. Erre alapozzuk a nyugat-európai reklámkampányainkat is, amelyek egyre több német, egyesült királyságbeli vagy olasz turistát vonzanak. A mi nagy előnyünk leginkább abban rejlik, hogy a magyarországi turizmus gyakorlatilag mindenféle zsebű turista számára kínál szolgáltatásokat. A négy vagy ötcsillagos szállodákat kedvelők rendelkezésére épp úgy nagy választék áll, mint aki kevesebb pénzzel, olcsóbb szállodát, panziót vagy a legolcsóbb, egy éjszakára mintegy 2500 forintba kerülő magánszálláshelyeket keres. Az aquapalotákban előnyös családi belépők állnak a turisták rendelkezésére, de a 2000 forint körüli jegyár is megfizethető.
– Mit ajánl a Magyarországra utazó turistáknak? Mi a legelőnyösebb foglalási mód?
– Érdemes megkeresni utazási irodákat, mert ők közvetlen szerződéses kapcsolatban állnak a magyarországi szállókkal, így gyakran olyan ajánlatot adnak, amely olcsóbb, mintha mi magunk választunk szállodát. Az online foglalásokat kedvelőknek érdemes felmenni a vendéglátó cégek honlapjára, és direktben náluk foglalni, vagy ha kisebb panziókról, egyéni szálláshelyekről van szó, hívjuk fel a tulajdonost telefonon, mert egy személyes beszélgetés nyomán akár kedvezőbb árakat is kaphatunk. Magyarországon óriási a konkurencia, így a szállásadók mindent elkövetnek a vendégek becsábításáért és megtartásáért. A legapróbb részletekre is figyelnek.
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.
Tóth László kézdivásárhelyi újságíró halk szavú ember: székely lévén akkor szólal meg, ha van mondanivalója. Úgy tűnik, ez kissé zavarja is, s ha nem kívánja verbálisan közkinccsé tenni gondolatait, azokat papírra veti.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Feleségként biztosították a hátteret, ápolóként segítettek, fegyvert ragadva csatlakoztak a harcokhoz. Az 1848–49-es szabadságharc asszonyait a korabeli lapokból, a visszaemlékezésekből ismerhetjük. A Teleki Tékában kiállítással tisztelegnek előttük.
Az elmúlt napok kellemesen meleg tavaszias időjárását az előttünk álló egy hétben néhány fokos lehűlés váltja fel, a nappali csúcsértékek nem haladják meg a 11–13 fokot. Erőteljes felhőképződésre, elszórtan esőre, záporokra kell számítani.
Miközben Traian Băsescu volt államfő reálisnak tartja, hogy Irán beváltja fenyegetését, és megtámadja Romániát az amerikai katonai eszközök befogadása miatt, szakértők óvatosságra intenek a kérdésben.
szóljon hozzá!