Ki is tartja el Erdélyt?

Nagy felháborodást keltő elemzést tett közzé nemrég a Ziarul Financiar című gazdasági napilap, amely a romániai megyék gazdasági állapotát mutatja be a 2012-es végleges mérlegadatok alapján. Az összeállításban a magánszféra cégeinek összforgalma alapján – nem vették figyelembe a bankok, biztosítók, egyéb pénzügyi intézetek forgalmát – Kovászna megye a 42-es lista 38., Hargita pedig a 27. helyén landolt, mindketten 2 milliárd euró alatti forgalommal: előbbi 1,1, utóbbi 1,9 milliárd eurós összforgalommal.

Zavaros szempontok

„Torz adatokat közölnek a háromszéki gazdaság állapotáról, Háromszék valós gazdasági ereje az országos középmezőnyhöz sorolja a megyét, nagyobb megyéket is magunk mögé utasítunk” – jelentette ki a Székely Hírmondónak Ambrus Attila, a Kovászna Megyei Közpénzügyi Igazgatóság vezetője. A szakember szerint ennek az az oka, hogy több fontos gazdaságbefolyásoló tényezőt is figyelmen kívül hagynak. Például hogy a nagy vállalatok, bankok, pénzügyi intézmények Bukarestben adóznak – a megye gazdasági teljesítményének több mint felét jelentik –, másrészt a megyék pénzügyi igazgatóságait régiós központokba összpontosították, ami ugyancsak nem segít az amúgy is zavaros kép letisztulásában.

Másik toplistatorzító tényező, hogy nem veszik figyelembe az egyes megyék lakosságának létszámát. A 210 ezres lélekszámú Háromszéken 1,1 milliárd lejes volt az összforgalom, ugyanakkora, mint a közel 400 ezres, 42. helyezett Botoșani megyében, míg a 809 ezernyi lakosú Prahova megye 7,5 milliárdos összforgalmat regisztrált. Ambrus szerint Háromszék hét nagyobb megyét is maga mögé utasít adóbevételek tekintetében.

A Ziarul Financiar összeállításának egyik szerzője, Dana Ciriperu elárulta a listaállítás paramétereit: kikérték a cégbíróságtól a cégek forgalmi adatait, az alkalmazottak számát, nettó profitot. A cégek számát, a nettó átlagbért és a munkanélküliségi rátát tették egymás mellé, így alakult ki a táblázatuk, amely szerint a román magánszféra 2012-ben évi 230 milliárd eurós összforgalmat bonyolított le Bukarestben és további 41 megyében. Táblázatukból már első rápillantásra is kiderül, mennyire veszélyesen polarizálódott a román gazdaság, hiszen Bukarestnek 81,9 milliárdos forgalma volt – a teljes forgalom egyharmada –, az első tíz pedig a teljes forgalom 70 százalékát bonyolítja le, ők foglalkoztatják az alkalmazottak 80 százalékát. Közel fél ország pedig „bukásra” áll, hiszen 17 megye még a 2 milliárd eurós forgalmat sem éri el.

A listában szereplő adatok tartalmazzák a nagy adófizetők forgalmát is, de Dana Ciriperu szerint annyira kicsi Kovászna megye forgalma, hogy már ez is ráosztja a sereghajtó szerepét. „Alegnagyobb Kovászna megyei cég a görög Olympus által létrehozott Brassó Tejgyár, amelynek 169 millió lejes volt a forgalma, de a többi megye forgalmával összehasonlítva nagyon kicsi” – fogalmazott a bukaresti újságíró. ők ugyan nem nézték a bevételeket, de lehetségesnek tartják, hogy a 12 nagy adófizető a megye forgalmának 40 százalékát jelentse.

Kiválasztás és státus

A nagy adófizetők Bukarestbe költöztetése tízéves találmány, az azokat adminisztráló főigazgatóság létrejötténél a Világbank és az IMF bábáskodtak – legalábbis rájuk hivatkozott a román kormány, amikor találmányával előállt. Az indoklásban az szerepelt, hogy a cégek globalizálódására való tekintettel ezeket külön kell kezelni, és 2004 óta egyetlen kormány sem akadt, amelyben felmerült volna a főigazgatóság decentralizálása, vagy legalább az általa megvalósított eredmények népszerűsítése. Mi több, néhány hónapja még a jelenleg ellenzékben lévő pénzügyér Gheorghe Ialomițianu is vészharangokat kongatott: ha „a nagy adófizetők a megyékhez kerülnek, a helyi bárók erőteljes nyomást gyakorolhatnának rájuk, ami nem tenne jót a költségvetésnek.” A bukaresti költségvetésnek valószínűleg nem tenne jót, de a megyei költségvetéseknek kifejezetten jól jönne – állítják egyhangúan a megyei pénzügyi igazgatóságok és az önkormányzatok vezetői. A nagy cégektől származó adóbevételek fele a nagy adófizetőktől származott, de csak becsült értéket mondhattak, ugyanis egyetlen megyei pénzügyi hivatalnak sincs rálátása azokra a bevételekre, amelyeket a megyéjükben tevékenykedő nagy adófizetőtől bevételez az állam.

Ezek közül tavaly Fehér megyében 22, Brassó megyében 64, Kovászna megyében 11, Hargita megyében 12, Maros megyében 42, Szeben megyében 50 működött, vagyis összesen 195 nagy cég, négyszer kevesebb, mint Bukarestben. Hasonló, megkülönböztetett státusban volt 2013-ban Bukarestben 799 nagy cég, Ilfov megyében pedig 141. A DGAMC által adminisztrált nagy cégek száma 2014. január elsején 2500 volt.

Székelyföld nagy adófizetői

Az Országos Adóügyi és Pénzügyi Hivatal honlapján található nagy adófizetők listája alapján a 12 háromszéki „nagy” összforgalma 1 850 776 245 lej volt – azaz a 4,89 milliárdos teljes megyei forgalom 37 százaléka. És hol vannak a bankok, pénzügyi intézetek, biztosítók? Ez a 12 cég 4019 alkalmazottat foglalkoztatott. Az alapul használt honlapon a Domo Kft.-nek csak a 2011-es mérlege hozzáférhető. A Ziarul Financiar listáján 27. helyen áll Hargita megye, ugyancsak alacsony összforgalommal, 1,9milliárd euróval. Hargita megye 13 nagy adófizetője 2 287 579 969 lejnyi forgalmat bonyolított, szemben a megye 8,4 milliárd lejes forgalmával, ami 27 százalék körüli értéket ad 7898 alkalmazott foglalkoztatásával. A 11. helyen áll 4,9 milliárd eurós forgalommal Maros megye, ahol a 42nagy adófizető cég összforgalma 11 973 930 715 lej (2,69 milliárd euró), valamivel több mint a megye forgalmának fele, 19 418 alkalmazott foglalkoztatása mellett.

A középrégió tíz legnagyobb cégének: E.On, Azomureș (Maros) Romgaz, Continental, Polisano (Szeben), Selgros, Autoliv, Schaeffler, Europharm (Brassó) és Holzindustrie Schweighofer (Fehér) összforgalma 2012-ben 5,2 milliárd euró volt, ami Bukarest-Ilfov, a déli régió és a délkeleti régió után a tisztességes negyedik helyet jelenti az országos összevetésben. A középrégióban az egyfőre eső GDP 6018 euró, az alkalmazottak átlagos száma 556 ezer, a nettó átlagbér 299 euró volt 2012-ben. Bukarest-Ilfovban 14 772 euró volt az egy főre eső GDP, 959 ezer alkalmazottat foglalkoztattak 491 eurós nettó átlagbérért.

Néhány hete a Kolozs Megyei Tanács elnökénél is elszakadt a cérna, Horea Uioreanu úgy nyilatkozott a Look Tv-nek, hogy „1919-ben az erdélyiek pénze Románia bruttó nemzeti össztermékének 85 százalékát tette ki, jelenleg pedig 20-szor kevesebb pénz jön vissza Bukarestből, mint amennyi az erdélyi megyék hozzájárulása.” No comment.