Későn jött az adósmentés

A nehéz anyagi helyzetbe jutott banki ügyfelek által régóta várt törvénytervezetet fogadott el múlt héten a parlament: a jogszabály a kliens kérésére a svájcifrank-alapú hitelek lejre való átváltására kötelezi a bankokat – rendkívül kedvező feltételek mellett. A kezdeményezés ténye mellett az is dicséretes, hogy a tervezetet összeállító képviselőknek és szenátoroknak a kereskedelmi pénzintézetek, sőt a Román Nemzeti Bank (BNR) részéről érkező heves bírálatok ellenére is sikerült átvinniük a parlament mindkét házán a törvénytervezetet. Az ügy szépséghibája az, hogy a segítség megkésett, az elmúlt hónapokban ugyanis a nagyobb bankok nekiláttak átváltani bajba jutott ügyfeleik hitelét, illetve a törlesztőrészletek átcsoportosítását lehetővé tevő megoldáscsomagot kínáltak ügyfeleiknek, így a devizahitelesek száma mára drasztikusan visszaesett. Mivel az ügyfelek nem bízhattak abban, hogy a parlament a banklobbi ellenére valaha is elfogadja a felkarolásukat célzó tervezetet, belementek a pénzintézetek által kezdeményezett egyéni alkudozásba, így a jogszabálynak már kevesen örülhetnek. A törvényt egyébként már csak Klaus Johannis államfőnek kell kihirdetnie, a jogszabály ezt követően lép hatályba.

Átváltás történelmi árfolyamon

A 2014/345-ös számú jogszabálytervezet – amely a hitelszerződésekre vonatkozó 2010/50-es számú sürgősségi kormányrendeletet módosítja – egyik legfontosabb előírása, hogy a svájci frankban felvett hiteleket a hitelszerződés megkötésekor érvényes árfolyamon kell átváltani. A kitételt a tervezet egyik kezdeményezője, Daniel Zamfir nemzeti liberális (PNL) képviselő javasolta, aki az elmúlt hónapokban többször is kiállt a bajba jutott adósok érdekeiért. Ő javasolta az úgynevezett hitelcsere törvényt is, amely lehetővé teszi, hogy az ügyfél kiegyenlítse összes tartozását, ha ingatlanát átadja a banknak. A bankokat átváltásra kötelező tervezet cikkelyei kapcsán a honatya Gheorghe Piperea bukaresti ügyvéddel konzultált, aki számos ügyfél nevében nyújtott már be keresetet pénzintézetek ellen.

Az MTI a múlt heti szavazás kapcsán arról számolt be: a decemberi parlamenti választásokra készülő pártok képviselői felszólalásaikban egymásra licitálva igyekeztek a – mindenki által támogatott – törvény szerzői jogát kisajátítani.

Egyénileg kialkudott kezelési költségek

A végső változatban szereplő módosítás szerint az átváltással járó különböző költségekről – illetve arról, hogy ezek kit illetnek, az ügyfelek és a bankok közvetlenül fognak tárgyalni – „a jóhiszeműség elvét szem előtt tartva” döntenek. Az indoklás szerint az egyéni alkudozásra azért van szükség, hogy a kezelési költségek ne egyedül a klienst terheljék, az előírást viszont hevesen ellenezte Gheorghe Piperea. A jogász a Bursa.ro gazdasági hírportálnak úgy nyilatkozott: az előírás rendkívül veszélyes, hiszen lehetőséget teremt a pénzintézeteknek a kamatok jelentős emelésére. A szakbizottságok által elfogadott változatban még az szerepelt, hogy a szerződés megkötésekor érvényben lévő költségekkel kell számolni, ha pedig ezek magasabbak az aktuális díjszabásoknál, akkor az átváltáskor érvényes illetékeket kell figyelembe venni. Egy másik lényeges előírás, hogy a konvertálást azok az ügyfelek is kérhetik, akik hitelét egyszer már átváltották – az érintettek így élhetnek a kedvezőbb feltételek adta lehetőségekkel. Gheorghe Piperea ezzel a módosítással sem ért egyet, szerinte ugyanis ezzel a jogszabály lényege változik, hiszen a tervezet eredeti célja az volt, hogy jóvátegye a bankok hibáját, de az intézkedést már végrehajtó pénzintézetek „nem verték át ügyfeleiket”.

A tervezet elfogadása azonnal kiverte a biztosítékot a bankok képviselőinél. Sergiu Oprescu, a romániai pénzintézeteket tömörítő egyesület (ARB) elnöke, az Alpha Bank vezetője úgy nyilatkozott: az intézkedés tetemes pluszköltséget ró a bankokra, amelyeknek emiatt óriási veszteséggel kell számolniuk. „Az árfolyambeli különbségek miatt a veszteség azonnali lesz. A legrosszabb forgatókönyvvel számolunk, és az is elképzelhető, hogy az okozott kár pótolhatatlan” – panaszolta Oprescu. Andreea Paul PNL-es képviselő korábban úgy nyilatkozott: becslések szerint a törvény hatályba lépésének mintegy 1,8 milliárd lejes (400 millió euró) költségvetési hatása lesz a bankrendszerben. Ehhez képest Eugen Rădulescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) pénzügyi stabilitásért felelős igazgatója nemrég 2,4 milliárd lejre becsülte a pluszkiadásokat. A szakértő szerint ezt a terhet még elbírja a pénzügyi szektor, de két olyan bank van, amelynek fizetőképességi mutatói a megengedett határ alá csökkenhetnek az intézkedés nyomán. Rădulescu hangsúlyozta: a BNR a pénzintézet és az ügyfél közötti közvetlen egyeztetést, illetve a személyre szabott megoldást támogatja.

Már több ezer hitelt konvertáltak

A központi jegybank legutóbbi, márciusi adatai szerint a svájcifrank-alapú folyóhitelek száma 54 ezerre csökkent a novemberi 62 ezerről. Országos szinten összesen 46 ezren kérték frankhitelük átváltását vagy a részletek átcsoportosítását, ezek közül már 17 ezer esetben megtörtént az átváltás, 11 ezer ügyfél számára pedig átszervezték a részletfizetési ütemtervet.

Volt már példa egyébként arra, hogy egy bankot arra köteleztek: a hitelszerződés megkötésekor érvényben lévő árfolyamon váltsa át egy magánszemély által felvett svájcifrank-alapú hitelt. A bukaresti törvényszék idén júliusban hozott jogerős döntést, miszerint egy közel 86 ezer frankos kölcsön hátramaradt részleteit lejben fizetheti ki a kliens a 2007 decemberében érvényben lévő árfolyamon, amikor egy svájci frank 2,1 lejbe került. Ehhez képest tavaly januárban – miután a svájci jegybank (SNB) váratlanul eltörölte a devizának az euróval szembeni árfolyamküszöbét – az árfolyam napokon belül 4,6 lejre ugrott. Az árfolyam jelenleg 4,15 lej körül mozog.

Magyarország megelőzte a bajt
Romániával ellentétben Magyarország már a svájci frank 2015-ös drasztikus drágulása előtt lépéseket tett az esetleges kockázatok kivédése érdekében, a magyar Országgyűlés ugyanis 2014 novemberében elfogadta az erre vonatkozó 2014. évi LXXVII. törvényt. A jogszabály szerint a svájcifrank-hiteleket 256,5 forinton, az eurósokat 309, a jeneseket pedig 2,16 forinton váltották át magyar pénzre. Az ügyfelek tehát pénzt kaptak vissza a banktól, miközben a devizahiteleket gyakorlatilag eltörölték. Így amikor a svájci jegybank mintegy másfél évvel ezelőtt eltörölte az árfolyamküszöböt, a térség országaiban – Románia mellett Lengyelországban és Ausztriában – hosszabb-rövidebb ideig pánik lett úrrá az adósokon, Magyarországon azonban már hatályban volt a devizahiteleseket mentő csomag. A Portfolio.hu gazdasági portál adatai szerint Magyarországon és Romániában nagyjából azonos a devizahitellel rendelkező ügyfelek száma, csakhogy míg Romániában mindig inkább euró alapú kölcsönt vettek fel a kliensek, Magyarországon a svájci frank volt a népszerűbb, így különösen jó lépésnek bizonyult a 2014 novemberében elfogadott törvény. A Portfolio.hu szerint, noha Románia merészebbet lépett azzal, hogy a hitelszerződés megkötésekor érvényben lévő árfolyamon kötelezte az átváltást, itthon mindez jóval kevesebb személyt, kizárólag a svájci frank alapú hitellel rendelkező ügyfeleket érinti. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból kiderül: a magyar jogszabályban elrendelt elszámolások 1,866 millió devizaalapú és 1,724 forinthitel szerződést érintettek, 91 ezer megállapodást pedig maguk az elszámolások szüntettek meg azáltal, hogy nagyobb volt az elszámolási összeg a fennálló tartozásnál.