Húsmarhák a ribizlifarmon

Feketeribizli-ültetvény és charolais húsmarhatartás: ez a társítás nem gyakori a székelyföldi kisgazdaságokban. Amikor Becze-Csillag Tihamér csíkszentmártoni gazdától arról érdeklődöm, hogyan jött létre a kertészkedésnek és az állattartásnak ez a fajta együttélése, kiderül, szervesen kiegészítik egymást. A hat üszőből álló charolais-állomány és a pirostarka fejőstehén trágyáját hígítva szállítja ki szippantós traktorral az 1,7 hektáros ribizliföldre. Elképzelései szerint gazdaságának mindkét ága a jövőben is kiegészíti majd egymást, amikor remélhetőleg már akkora lesz a bevétel, hogy a Becze család a gazdálkodásból is meg tud élni.

A család egyelőre egy Csíkszereda melletti fűrésztelepből tartja el magát, de a házigazda szerint ez nem hosszú távú megoldás. A faiparban ugyanis ma sokkal súlyosabb a helyzet, mint ami a sajtóból leszűrődik. A nyersanyagként felhasznált rönkfa ára olyan mértékben megnőtt, hogy a székelyföldi fűrészüzemek már nem tudnak lépést tartani a nyomott piaci árakkal, a kisebb vállalkozások sorra kerülnek a csőd szélére. A 38 éves csíki vállalkozó, Becze-Csillag Tihamér tisztán látja a váltás szükségességét, ezért abban bízik, hogy a bogyós gyümölcsűek termesztése a Székelyföldön is megélhetést biztosíthat családja számára. A környéken már vannak jó tapasztalatok, a fekete ribizli iránt helyben is szép kereslet mutatkozik.

Az első öt év tapasztalata

Az ültetvény első 30 áras parcelláját 2011-ben telepítették. Az ezer bokor első termése arról győzte meg a Becze-Csillag családot, hogy érdemes folytatni, így 2015 őszén újabb négyezer cserjét ültettek el Csíkszentmártonban. Ha termőre fordul, ekkora területről már jelentős mennyiségű ribizlit lehet szüretelni, amit a környéken könnyen tudnak majd értékesíteni, de Székelyföld-szerte is van rá kereslet. Nagybani forgalmazásra még nem gondolhatnak, de ha az elképzelés megvalósul, a területet újabb telepítésekkel lehet majd növelni. Mivel a ribizli legalább három év múlva hoz teljes termést, csak egy-két év múlva derül ki, jók voltak-e a számításaik. Vendéglátóm szerint az már most látszik, hogy a szakkönyvekben jegyzett 10–12 tonnás hektárhozam csalóka remény. Székelyföldi keretek között a Csíki-medencében 3–4 ezer kilóval számolnak, ami már profitot termel. Maguk is menet közben tanulják a kertészkedés csínját-bínját, így rájöttek, hogy az első telepítés nem a legjobb minőségű földbe került. Gondot okoznak a késői fagyok is, de úgy tűnik, az elültetett lengyel fajták egyaránt bírják a roppant hideg teleket és a huzatos nyarakat is. A 30 árnyi málnaültetvényt szintén az első hozamok fázisában tesztelik.

Vegyes takarmánytermesztés

A háromméteres, tágas sorközökben mulcs típusú fűkeveréket termesztenek a marhák takarmányozására. A kéthektáros kertészetben termelik meg a takarmány mintegy felét, miközben ez a fajta fűvetés jól takar, nem kell tehát gyomirtózni. A hígtrágyázás a fűnek is jót tesz, idén négyszer kaszáltak. A teljes takarmánymennyiséget azonban további másfél hektárnyi takarmányterületről lehet begyűjteni, aminek fele lucerna, a másik fele zabos bükköny. A gépesítés egy ötvenéves, svájci gyártmányú traktort jelent pár mezőgéppel, amit zömében a takarmánytermesztésben használnak. A bokrok gondozása és a szüret nagyrészt kézi munkát igényel, és ebben a legtöbbet a feleség segít.

A húsmarhatartás egyelőre csak hobbi

Amíg a ribizlire és málnára rövid és hosszabb távon is építeni lehet, az állattenyésztés hazájában, a Székelyföldön az állattartás egyelőre kérdőjeles foglalkozás. Becze-Csillag Tihamér úgy véli, nemcsak a tejtermelés került padlóra, hanem a húságazat is. A felvásárlók olyan alacsony árat kínálnak a húsborjakért, hogy nem éri meg értékesíteni. A kisgazdák számára elérhető pályázatok sem segítenek. A bukaresti mezőgazdasági minisztérium által meghirdetett minimis-támogatással megvásárolható tenyészállatok árát az állatkereskedők, a viszonteladók a pályázat idejére annyira feltornázták, hogy sok gazdának nem érte meg még állami támogatással sem új állatot venni. „Nevetséges, hogy Hargita megyében összesen 500 szarvasmarhát sikerült a gazdáknak állami támogatással vásárolniuk: ennyi állat egy közepes méretű állattelepen is elfér” – fogalmaz a csíkszentmártoni gazda. Szerinte normális felvásárlási árak híján az állattenyésztés nem fejlődhet, a gazdák nem ruháznak be. A húsmarhát egyelőre tehát a kertészet kiegészítőjének tekintik, abban a reményben, hogy a közeljövőben ezen a területen is jó irányba fordulhat a piaci kereslet.