Silótakarmányt ropogtatnak a szabadtartásban élő tehenek a somosdi farmon
Fotó: Makkay József
A tej alacsony felvásárlási ára miatt egyre inkább a tejtermelő farmoknak éri meg tehenet tartani. Erdélyben elszaporodtak a nagyobb tehenészetek, miközben az utóbbi húsz évben a kisgazdaságok többsége abbahagyta a szarvasmarhatartást. A Maros megyei Somosdon Szőcs Imre tehenészetében jártunk.
2021. február 28., 20:182021. február 28., 20:18
2021. február 28., 20:202021. február 28., 20:20
Az 1989-es rendszerváltás óta eltelt három évtizedben gyökeresen átalakult az erdélyi tejtermelés. Míg a kilencvenes években a tejfeldolgozó nagyüzemekhez kerülő nyerstej főleg kisgazdáktól származott, napjainkra drasztikusan visszaesett az 1–2–3 tehenet tartó háztáji gazdaságok száma. Egész vidékekről tűntek el a legelésző marhacsordák, miután a kisgazdaságok tejtermelése felszámolódott.
így lemondtak róluk. Szerencsésebb helyzet, amikor a kieső kisgazdaságok tejhozamát helyi farmok pótolják. Valójában az történt, hogy a nagyobb tejfeldolgozó cégek Magyarországról, Szlovákiából vagy éppen Ausztriából importálnak nagy mennyiségű nyerstejet.
A Szőcs fiúk a mezőgépjavítás szakemberei is
Fotó: Makkay József
Maros megye ilyen szempontból jó helyzetben van, hiszen tejtermelő farmjai biztosítják a nyersanyagot a tejipari cégek számára. Sok faluban az történt, hogy a 20–30 évvel ezelőtti kisgazdaságok tehénállománya nagyobb tehenészetekben „köszön vissza”. Ahogyan az a Marosvásárhelytől tíz kilométerre fekvő Somosdon is történt. A Nyárád menti faluban a rendszerváltás előtt 500–600 tehenet hajtottak ki minden reggel a legelőre. Napjainkra a legtöbb kisgazdaságból eltűnt a tejelő jószág, viszont az egykori tehénállomány 2021-ben három helyi agrárvállalkozásban termel. Közülük az egyik a Szőcs-tehenészet, ahol a farmalapító Szőcs Imrével három fia – Imre, Áron és Péter – gazdálkodik vállvetve.
A reggeli fejést és a tej elszállítását már nem fogom ki, mire megérkezem a somosdi farmra. A hűtőtankból minden reggel a szovátai Hochland tejfeldolgozó üzem tartálykocsija szippantja ki az 1500 liternyi tejet. Ilyenkor, télidőben valamivel kevesebb gyűl, de ahogy megjelenik a legelők zöld takarmánya, a tejtermelés megugrik.
Szőcs Imrével végigjárjuk a farmot. A tehenek friss silót ropogtatnak, amit egy keverőgépben dúsítanak takarmányliszttel és jó minőségű szálas takarmánnyal. A siló erős illata belengi a környéket, de a falun kívüli farmon ez senkit nem zavar. Még a kilencvenes években kitelepedtek ide, miután az otthoni porta szűknek bizonyult 25 szarvasmarhának. Sokat osztották-szorozták, amíg önerőből belevágtak a beruházásba. Már akkor lehetett uniós SAPARD-támogatásra pályázni, de az önrész nagy volt. Mielőtt belevágtak volna, az történt, hogy az egyik falubelijük belebukott a bankhitelbe, az újdonsült agrárvállalkozónak pedig mindene elúszott. Ez olyan elrettentő példa volt számukra, hogy elhatározták, addig nyújtózkodnak, amíg a takarójuk ér.
amíg sikerült tető alá hozni a marhaistállót, és rendre megvásároltuk a szükséges mezőgépparkot. Igaz, hogy 15–30 év közötti idős traktoraink vannak, de ennyire futotta” – magyarázza a farmtulajdonos.
A gazda szeme hizlalja a jószágot. Szőcs Imre reggeltől estig a farmon tartózkodik
Fotó: Makkay József
A szülőfalujában autóbádogos műhellyel indult férfi a kilencvenes években váltott, amikor szülei és felesége szüleinek a földjeit kezdték el dolgozni. Egyre többet bevállaltak, végül úgy döntött, felhagy tanult szakmájával és a tehéntartás mellett kötelezi el magát.
Mialatt beszélgetünk, kisebbik fia jön az apjáért, hogy az egyik traktor javításához kérjen segítséget. Mostanra mind a négyen értenek a gépekhez: legtöbbször csak alkatrészeket vásárolnak, és az erőgépeket az állattelep műhelyében javítják meg. Télidőben ez a legfontosabb teendő, hogy mire elkezdődnek a tavaszi munkálatok, mindenik traktor és mezőgép munkaképes legyen.
és a tehenészetet folyamatosan frissítik előhasú üszőkkel. Tíz évnél többet nem érdemes tartani a teheneket, mert a törzskönyvezett jószágért addig igényelhető az évi háromszáz eurós támogatás. Vendéglátóm szerint a tehenek után járó fejpénz, a tejtámogatás és az üzemanyagtámogatás együttvéve szükséges ahhoz, hogy a tejtermelés jövedelmező legyen. Ezek nélkül be lehetne zárni a farmot, hiszen a literenkénti egy lej fölötti felvásárlási ár az önköltséget sem biztosítja. „Jobban örülnék, ha normális ára lenne a tejnek, az élőmarhának s a bikaborjúnak és nem kapnánk támogatást. Ez azonban a mostani körülmények között illúzió” – magyarázza a gazda.
A hűtőtankba kerül a frissen fejt tej
Fotó: Makkay József
Szőcsék a farm beindulása óta egyetlen mezőgazdasági pályázatot igényeltek: a magyar kormány által finanszírozott marosvásárhelyi Pro Economica Alapítványtól kaptak 15 ezer eurót mezőgépvásárlásra egy 20 ezer eurós pályázat keretében.
át kéne alakítani a gépparkot és új épületeket építeni, ami meghaladja a család erejét.
Szőcs Imre örül, hogy mindhárom fia az állattenyésztés mellett kötelezte el magát. Nélkülük nem mert volna ekkora fejlesztésbe belevágni. A két nagyobbik fiú megházasodott, és a farm keretében képzeli el családja jövőjét, de a kisebbik is itthon marad a líceum elvégzése után. A fiúk időnként panaszkodnak az apjuknak, hogy kevés a szabad idejük. Már megszokták, hogy a családból csak két ember tud egyszerre hiányozni a farmról, a másik kettőnek ott kell lennie.
„Ebbe csak úgy érdemes belefogni, ha az ember szereti a mezőgazdaságot. Elköteleződés nélkül az állattartás kínszenvedés lenne. Aki azonban szenvedélyként tekint a gazdálkodásra, az elégedett ember lehet” – magyarázza a somosdi gazda.
Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap hetente megjelenő gasztronómiai kiadványában, az Erdélyi Gasztróban látott napvilágot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Gyermekként még a nagymama kötényében prédikált, ma már református lelkipásztorként és teológiai tanárként szolgál. Éles Éva számára a hit nemcsak tan, hanem életforma: a szolgálat, az oktatás és a család szeretetében válik teljessé.
November 25-én, a legendás győzelem, az 1953-as angol-magyar évfordulóján 21:50-től mutatja be a Duna a Puskás Ausztráliában című dokumentumfilmet. A dokumentumfilmben megszólalnak egykori ausztráliai játékosok, barátok, sportvezetők.
Tényleg visszatükrözi a baba az anyja érzéseit? Számít, ha már a várandósság ideje alatt beszélünk a magzathoz? Miért lehet „virtuális köldökzsinór” a szoptatás? A Ridikül YouTube-csatorna népszerű soroza
III. Béla királyon kívül Macsói Béla az Árpád-ház egyetlen olyan tagja, akinek csaknem teljes csontváza fennmaradt. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem munkatársai genetikai, izotópos és antropológiai bizonyítékok alapján véglegesen azonosították.
A Hagyományok Háza és a Népművészeti Egyesületek Szövetsége idén is meghirdette országos pályázatát, amelyre külhoni jelentkezőket is várnak. A pályázat beadási határideje: 2025. december 1.
Mi tart életben egy ifjúsági konferenciát egy évszázadon át? Hogyan tud a hagyomány megújulni? A konferencia múltjáról, céljairól és különleges légköréről Magyari Zita Emese, az ODFIE elnöke, és Széles László teológus, a rendezvény főszervezője mesélt.
Talán ezen már az asszonyt, gyereket néha-néha jól elnáspángoló, gyepáló, agyabugyáló, puháló, döhölő „tisztességes” erdélyi magyar emberek sem röhögnek egy jót a kocsmában: tizenöt késszúrás a közös kisgyermeket karjaiban tartó fiatalasszonynak.
Amíg Donald Trump az Egyesült Államok elnöke és Orbán Viktor a magyar miniszterelnök, addig van az amerikai szankciók alóli mentességet biztosító megállapodás – erről beszélt Orbán Viktor kedden az ATV műsorában.
Változóan felhős, napos időre van kilátás az előttünk álló öt napban, hangsúlyosabb éjszakai lehűléssel. A jövő hét elejétől esőfront éri el térségünket, amely hétfőtől kiadós csapadékot ígér. Hajnalonként talajmenti fagyra kell számítani.
Fergeteges hangulat, tisztességteljes megemlékezés, őszinte egymásra hangolódás – leginkább így jellemezhető a 2025. november 9-én, Székelyszenterzsébeten megrendezett Kóré Géza-emléknap – a székelyföldi cigány tánccsoportok találkozója.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!