Hirdetés

Honnan származik a tehéntej? – látogatóban a nyárádmenti Somosdon

Silótakarmányt ropogtatnak a szabadtartásban élő tehenek a somosdi farmon •  Fotó: Makkay József

Silótakarmányt ropogtatnak a szabadtartásban élő tehenek a somosdi farmon

Fotó: Makkay József

A tej alacsony felvásárlási ára miatt egyre inkább a tejtermelő farmoknak éri meg tehenet tartani. Erdélyben elszaporodtak a nagyobb tehenészetek, miközben az utóbbi húsz évben a kisgazdaságok többsége abbahagyta a szarvasmarhatartást. A Maros megyei Somosdon Szőcs Imre tehenészetében jártunk.

Makkay József

2021. február 28., 20:182021. február 28., 20:18

2021. február 28., 20:202021. február 28., 20:20

Az 1989-es rendszerváltás óta eltelt három évtizedben gyökeresen átalakult az erdélyi tejtermelés. Míg a kilencvenes években a tejfeldolgozó nagyüzemekhez kerülő nyerstej főleg kisgazdáktól származott, napjainkra drasztikusan visszaesett az 1–2–3 tehenet tartó háztáji gazdaságok száma. Egész vidékekről tűntek el a legelésző marhacsordák, miután a kisgazdaságok tejtermelése felszámolódott.

A falusi tejcsarnokok bezártak, fenntartójuk nem vásárolt hűtőtankot a gazdák számára. A tejfeldolgozó vállalatoknak nem érte meg sok ezer kistermelővel dolgozni,

Hirdetés

így lemondtak róluk. Szerencsésebb helyzet, amikor a kieső kisgazdaságok tejhozamát helyi farmok pótolják. Valójában az történt, hogy a nagyobb tejfeldolgozó cégek Magyarországról, Szlovákiából vagy éppen Ausztriából importálnak nagy mennyiségű nyerstejet.

A Szőcs fiúk a mezőgépjavítás szakemberei is •  Fotó: Makkay József Galéria

A Szőcs fiúk a mezőgépjavítás szakemberei is

Fotó: Makkay József

Maros megye ilyen szempontból jó helyzetben van, hiszen tejtermelő farmjai biztosítják a nyersanyagot a tejipari cégek számára. Sok faluban az történt, hogy a 20–30 évvel ezelőtti kisgazdaságok tehénállománya nagyobb tehenészetekben „köszön vissza”. Ahogyan az a Marosvásárhelytől tíz kilométerre fekvő Somosdon is történt. A Nyárád menti faluban a rendszerváltás előtt 500–600 tehenet hajtottak ki minden reggel a legelőre. Napjainkra a legtöbb kisgazdaságból eltűnt a tejelő jószág, viszont az egykori tehénállomány 2021-ben három helyi agrárvállalkozásban termel. Közülük az egyik a Szőcs-tehenészet, ahol a farmalapító Szőcs Imrével három fia – Imre, Áron és Péter – gazdálkodik vállvetve.

Önerőből épített farm

A reggeli fejést és a tej elszállítását már nem fogom ki, mire megérkezem a somosdi farmra. A hűtőtankból minden reggel a szovátai Hochland tejfeldolgozó üzem tartálykocsija szippantja ki az 1500 liternyi tejet. Ilyenkor, télidőben valamivel kevesebb gyűl, de ahogy megjelenik a legelők zöld takarmánya, a tejtermelés megugrik.

Szőcs Imrével végigjárjuk a farmot. A tehenek friss silót ropogtatnak, amit egy keverőgépben dúsítanak takarmányliszttel és jó minőségű szálas takarmánnyal. A siló erős illata belengi a környéket, de a falun kívüli farmon ez senkit nem zavar. Még a kilencvenes években kitelepedtek ide, miután az otthoni porta szűknek bizonyult 25 szarvasmarhának. Sokat osztották-szorozták, amíg önerőből belevágtak a beruházásba. Már akkor lehetett uniós SAPARD-támogatásra pályázni, de az önrész nagy volt. Mielőtt belevágtak volna, az történt, hogy az egyik falubelijük belebukott a bankhitelbe, az újdonsült agrárvállalkozónak pedig mindene elúszott. Ez olyan elrettentő példa volt számukra, hogy elhatározták, addig nyújtózkodnak, amíg a takarójuk ér.

Idézet
Amit ezen a nyolcvan áras állattelepen lát, mind saját bevételeinkből építettük. A tejtermelésből és a bikaborjak értékesítéséből származó pénzt visszaforgattuk,

 

amíg sikerült tető alá hozni a marhaistállót, és rendre megvásároltuk a szükséges mezőgépparkot. Igaz, hogy 15–30 év közötti idős traktoraink vannak, de ennyire futotta” – magyarázza a farmtulajdonos.

A gazda szeme hizlalja a jószágot. Szőcs Imre reggeltől estig a farmon tartózkodik •  Fotó: Makkay József Galéria

A gazda szeme hizlalja a jószágot. Szőcs Imre reggeltől estig a farmon tartózkodik

Fotó: Makkay József

A szülőfalujában autóbádogos műhellyel indult férfi a kilencvenes években váltott, amikor szülei és felesége szüleinek a földjeit kezdték el dolgozni. Egyre többet bevállaltak, végül úgy döntött, felhagy tanult szakmájával és a tehéntartás mellett kötelezi el magát.

Szenvedélyből érdemes gazdálkodni

Mialatt beszélgetünk, kisebbik fia jön az apjáért, hogy az egyik traktor javításához kérjen segítséget. Mostanra mind a négyen értenek a gépekhez: legtöbbször csak alkatrészeket vásárolnak, és az erőgépeket az állattelep műhelyében javítják meg. Télidőben ez a legfontosabb teendő, hogy mire elkezdődnek a tavaszi munkálatok, mindenik traktor és mezőgép munkaképes legyen.

Összesen 120 hektár szántóföldet művelnek, ahol megtermelik 150 szarvasmarha eleségét. A zömében pirostarka állományban 90 fejőstehenet tartanak,

és a tehenészetet folyamatosan frissítik előhasú üszőkkel. Tíz évnél többet nem érdemes tartani a teheneket, mert a törzskönyvezett jószágért addig igényelhető az évi háromszáz eurós támogatás. Vendéglátóm szerint a tehenek után járó fejpénz, a tejtámogatás és az üzemanyagtámogatás együttvéve szükséges ahhoz, hogy a tejtermelés jövedelmező legyen. Ezek nélkül be lehetne zárni a farmot, hiszen a literenkénti egy lej fölötti felvásárlási ár az önköltséget sem biztosítja. „Jobban örülnék, ha normális ára lenne a tejnek, az élőmarhának s a bikaborjúnak és nem kapnánk támogatást. Ez azonban a mostani körülmények között illúzió” – magyarázza a gazda.

A hűtőtankba kerül a frissen fejt tej •  Fotó: Makkay József Galéria

A hűtőtankba kerül a frissen fejt tej

Fotó: Makkay József

Szőcsék a farm beindulása óta egyetlen mezőgazdasági pályázatot igényeltek: a magyar kormány által finanszírozott marosvásárhelyi Pro Economica Alapítványtól kaptak 15 ezer eurót mezőgépvásárlásra egy 20 ezer eurós pályázat keretében.

Nagyobb összegű uniós pályázatba most sem mernek belevágni, mert az önrész kitermeléséhez jelentősen meg kéne növelni a tejelőmarha-állományt,

át kéne alakítani a gépparkot és új épületeket építeni, ami meghaladja a család erejét.

Szőcs Imre örül, hogy mindhárom fia az állattenyésztés mellett kötelezte el magát. Nélkülük nem mert volna ekkora fejlesztésbe belevágni. A két nagyobbik fiú megházasodott, és a farm keretében képzeli el családja jövőjét, de a kisebbik is itthon marad a líceum elvégzése után. A fiúk időnként panaszkodnak az apjuknak, hogy kevés a szabad idejük. Már megszokták, hogy a családból csak két ember tud egyszerre hiányozni a farmról, a másik kettőnek ott kell lennie.

Az állattenyésztésben nincs vasárnap és ünnepnap, sőt sokszor éjszaka sem, hiszen az ellős tehenek segítségre szorulnak.

„Ebbe csak úgy érdemes belefogni, ha az ember szereti a mezőgazdaságot. Elköteleződés nélkül az állattartás kínszenvedés lenne. Aki azonban szenvedélyként tekint a gazdálkodásra, az elégedett ember lehet” – magyarázza a somosdi gazda.

Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap hetente megjelenő gasztronómiai kiadványában, az Erdélyi Gasztróban látott napvilágot.

 

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 15., vasárnap

Erdélyiség és egyetemesség egészséges összhangja: Balázs Ferenc életművét állítja a ma embere elé az unitárius egyház

Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.

Erdélyiség és egyetemesség egészséges összhangja: Balázs Ferenc életművét állítja a ma embere elé az unitárius egyház
Hirdetés
2026. február 14., szombat

A szegények hangszeréből hungarikum: újra hódít a citera Erdélyben

Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.

A szegények hangszeréből hungarikum: újra hódít a citera Erdélyben
2026. február 09., hétfő

Szolgálat a rácsok mögött: reményt visz a szamosújvári börtönbe Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor

A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.

Szolgálat a rácsok mögött: reményt visz a szamosújvári börtönbe Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor
2026. február 08., vasárnap

Egyház és közélet határán: Kolumbán Vilmos József erdélyi püspök a reformátusság kihívásairól itthon és a nagyvilágban

„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.

Egyház és közélet határán: Kolumbán Vilmos József erdélyi püspök a reformátusság kihívásairól itthon és a nagyvilágban
Hirdetés
2026. február 05., csütörtök

Nemzete és szülőföldje szeretete köszön vissza a munkáiban – Brittich Erzsébet, Simonyifalva sokoldalú művésze

Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.

Nemzete és szülőföldje szeretete köszön vissza a munkáiban – Brittich Erzsébet, Simonyifalva sokoldalú művésze
2026. február 03., kedd

Melegfronti hatásokkal érkezik az enyhébb, csapadékos időjárás

A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.

Melegfronti hatásokkal érkezik az enyhébb, csapadékos időjárás
2026. február 03., kedd

Miért az RMDSZ-t szorongatja leginkább az adóprés a kormánypártok közül?

Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.

Miért az RMDSZ-t szorongatja leginkább az adóprés a kormánypártok közül?
Hirdetés
2026. február 02., hétfő

Gyermekkorunk ízvilága elevenedett meg a házi készítésű hústermékek és pálinkák tordaszentlászlói ünnepén

Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.

Gyermekkorunk ízvilága elevenedett meg a házi készítésű hústermékek és pálinkák tordaszentlászlói ünnepén
2026. január 31., szombat

Lelki gazdagodás a reformáció bölcsőjében: erdélyi lelkipásztor Genfben

A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac

Lelki gazdagodás a reformáció bölcsőjében: erdélyi lelkipásztor Genfben
2026. január 30., péntek

A hiány képei: Apáczai Csere János a kortárs művészet tükrében

Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am

A hiány képei: Apáczai Csere János a kortárs művészet tükrében
Hirdetés
Hirdetés