Építőipar: nyersanyagdrágulás, munkaerőhiány és bedőlt szakmunkásképzés

– panaszolja a háromszéki vállalkozó. A Modern House évek óta komolyan gondolja a szakmunkásképzést, ezért duális rendszerben egy-egy építészeti szakosztályt vállalt be. Jelenleg kilencen készülnek záróvizsgára a szakiskolai képzés harmadik évfolyamáról, de ők az utolsó évfolyam, mert sem tavaly, sem 2019-ben nem indult újabb osztály. A gyors lemorzsolódást a szakember azzal magyarázza, hogy az építőipari szakmunkásképzést Sepsiszentgyörgyön meggondolatlanul hozzácsapták egy más profilú középiskolához, ami púppá vált a líceum hátán, így szabadulni akarnak tőle.

munkatársak hiányában nem tudnak nagyobb megrendeléseket elvállalni, így elmarad a fejlődésük.
A 2008-as gazdasági válság óta sok háromszéki építőipari vállalkozás dőlt be: vagy csődbe ment és felszámolódott, vagy tovább vonszolja pénzügyi gondjait. Amit az RMDSZ-es városvezetés tovább súlyosbít, hiszen Bálint József szerint Sepsiszentgyörgyön róják ki országos viszonylatban a legmagasabb ingatlanadót, ami elsősorban a kisvállalkozók életét keseríti meg. „Az ingatlanadót az épület reális értékének 1 százalékáról a városháza felemelte 1,8 százalékra. Sok cég székháza vagy műhelye hiába van leromlott állapotban – a legtöbbet pénzhiány miatt évtizedek óta nem tudják feljavítani –, az elmúlt 12 évben ezeknek az épületeknek a könyvelési értéke megháromszorozódott. Igaz ugyan, hogy de minimis program keretében a helyi vállalkozások vissza tudnák igényelni az ingatlanadó egy részét, de csak úgy, ha nincs tartozásuk az önkormányzat felé. Sokuknak az előző évi adókat sem sikerült törleszteni” – ecseteli a kisvállalkozókat sújtó megszorításokat Bálint József.

Mindenhol fizetésemelést várnak

Székelyföld régióban az erdélyi nagyvárosokhoz képest kisebbek a fizetések, ami elsősorban a fiatalok elvándorlását okozza.

Bálint szerint ahol a munkaerő számára vonzó a környezet, mert tőkeerős, nagy cégek működnek, ott a szakmunkások többsége jobban keres. Ez akkor is így van, ha 200–300 kilométerrel odébb nemcsak a bérek, hanem a lakbérek és a megélhetés költségei is magasabbak, mint a székely kisvárosokban. „Ugyanaz a jelenség, mint Nyugat-Európában: hiába jóval magasabb a vendégmunkás házbére és egyéb kiadása, mert ezeket a hazainál jóval nagyobb fizetésekből tudja fedezni, és jelentős összeget megtakarít” – fogalmaz az üzletember.
Bálint József ugyanakkor azt látja, hogy az építőipari cégekhez érkező egyre több megrendelés magasabb béreket fog előidézni. Ez az egyetlen módja annak, hogy a székelyföldi építőipari vállalatok is megőrizhessék embereiket, illetve fejlődni tudjanak. A helyi munkaerőpiac gyors változására példa a Dedeman barkácsáruházlánc új sepsiszentgyörgyi üzlete, amely a helyi fizetéseknél magasabb bérekkel csábította el alkalmazotti gárdáját a helyi cégektől.
Aki saját embereit szeretné megtartani, annak fizetést kell emelnie, és profi cégvezetéssel kell kigazdálkodnia az egyéb anyagi terhek mellett jelentkező bértöbbletet is.