A Modern House cég asztalosműhelyében készülnek az építkezésekhez szükséges famunkák
Fotó: Jakab Mónika
A súlyos járványidőszak lecsengésével egyre nagyobbak az építőiparral szembeni elvárások. A növekvő megrendeléseknek elsősorban a cégek kis száma, és a szakképzett munkaerő hiánya szab határt. A sepsiszentgyörgyi Modern House cég tulajdonosával, Bálint József építőmérnökkel vettük számba a vállalkozókra nehezedő gondokat.
2021. június 27., 17:282021. június 27., 17:28
A járvány gazdasági következményei az élet minden területén jelentkeznek. Az egyéves leállást vagy a normális munkamenet töredékét jelentő gazdasági tevékenység következményeit a társadalom most érzi meg. Gyártási tartalékok híján robbanásszerűen megnövekedett az építőanyagok ára – egyes nyersanyagok a duplájára drágultak –, de az üzemanyagok, az élelmiszer és sok más termék drágulásával a bajok minden más területre kiterjednek. Az erdélyi vállalkozóknak emellett szembe kell nézniük a munkaerőpiaci gondokkal is, hiszen az újrainduló gazdasági tevékenységhez nincs elegendő munkavállaló. Ahogyan azt Sepsiszentgyörgyön is megtapasztaltuk.
Az egyik külvárosi utcában működő asztalosműhelyben bőven lenne munka, hiszen a Bálint József (portrénkon) cége által felvállalt építkezésekhez itt készítik a nyílászárókat és egyéb famunkákat. A Bálint-féle építkezési cég nagy előnye, hogy 26 éves múltja révén sokan ismerik, így az elmúlt években mindig volt megrendelése. Egy ideje elsősorban magánházakat és társasházakat épít. Korábban megtörtént, hogy a polgármesteri hivatalok által támogatott munkálatok ellenértékét hosszú hónapokkal vagy évekkel később kapta meg, így a hasznot elvitte az infláció. Ma már csak a biztosan fizető ügyfelek megrendeléseit vállalja, de így sincs könnyű helyzetben, hiszen a temérdek munkához hozzáértő szakmunkásokból kevés van.
Napjainkban nemcsak a magánembereknek és a tehetősebb vállalkozóknak van pénzük építkezésre, hanem az uniós projektek révén az önkormányzatoknak is. A járvány lecsengésével jelentkező egyre több megrendeléshez azonban kevés az építőipari cég és még kevesebb az erre alkalmas szakmunkás.
– panaszolja a háromszéki vállalkozó. A Modern House évek óta komolyan gondolja a szakmunkásképzést, ezért duális rendszerben egy-egy építészeti szakosztályt vállalt be. Jelenleg kilencen készülnek záróvizsgára a szakiskolai képzés harmadik évfolyamáról, de ők az utolsó évfolyam, mert sem tavaly, sem 2019-ben nem indult újabb osztály. A gyors lemorzsolódást a szakember azzal magyarázza, hogy az építőipari szakmunkásképzést Sepsiszentgyörgyön meggondolatlanul hozzácsapták egy más profilú középiskolához, ami púppá vált a líceum hátán, így szabadulni akarnak tőle.
Bálint József válallkozó szerint nehéz helyzetben van az építőipar
Fotó: Jakab Mónika
De nem csak ezért van egyre nagyobb szakmunkáshiány Háromszéken és Székelyföld más régióiban. Bálint József felidézi az előző évek tapasztalatát: akik 2019-ben a cégénél végezték a szakmai gyakorlatot, kivétel nélkül külföldre távoztak. Olyan is akadt, akinek nem volt türelme kivárni a szakmunkásdiploma átvételét, hanem azonnal nekivágott a Nyugat-Európába vezető útnak.
Az egyre súlyosbodó szakmunkáshiány nem most kezdődött. Első jeleit a 2008-as gazdasági válság utáni évekre vezeti vissza a szentgyörgyi mérnök. A 15–20 éven át nála nevelkedett kőművesek, ácsok, asztalosok és egyéb szakmunkások a megrendelések visszaesése okozta kisebb fizetések miatt távoztak, pedig a vállalat pénzügyi tartalékainak a felemésztése árán is meg akarta őrizni jól teljesítő munkavállalóit. Tapasztalata szerint
munkatársak hiányában nem tudnak nagyobb megrendeléseket elvállalni, így elmarad a fejlődésük.
A 2008-as gazdasági válság óta sok háromszéki építőipari vállalkozás dőlt be: vagy csődbe ment és felszámolódott, vagy tovább vonszolja pénzügyi gondjait. Amit az RMDSZ-es városvezetés tovább súlyosbít, hiszen Bálint József szerint Sepsiszentgyörgyön róják ki országos viszonylatban a legmagasabb ingatlanadót, ami elsősorban a kisvállalkozók életét keseríti meg. „Az ingatlanadót az épület reális értékének 1 százalékáról a városháza felemelte 1,8 százalékra. Sok cég székháza vagy műhelye hiába van leromlott állapotban – a legtöbbet pénzhiány miatt évtizedek óta nem tudják feljavítani –, az elmúlt 12 évben ezeknek az épületeknek a könyvelési értéke megháromszorozódott. Igaz ugyan, hogy de minimis program keretében a helyi vállalkozások vissza tudnák igényelni az ingatlanadó egy részét, de csak úgy, ha nincs tartozásuk az önkormányzat felé. Sokuknak az előző évi adókat sem sikerült törleszteni” – ecseteli a kisvállalkozókat sújtó megszorításokat Bálint József.
Sepsiszentgyörgyi városkép. Sok fi atal más erdélyi nagyvárosban keresi a boldogulását
Fotó: Jakab Mónika
Székelyföld régióban az erdélyi nagyvárosokhoz képest kisebbek a fizetések, ami elsősorban a fiatalok elvándorlását okozza.
Bálint szerint ahol a munkaerő számára vonzó a környezet, mert tőkeerős, nagy cégek működnek, ott a szakmunkások többsége jobban keres. Ez akkor is így van, ha 200–300 kilométerrel odébb nemcsak a bérek, hanem a lakbérek és a megélhetés költségei is magasabbak, mint a székely kisvárosokban. „Ugyanaz a jelenség, mint Nyugat-Európában: hiába jóval magasabb a vendégmunkás házbére és egyéb kiadása, mert ezeket a hazainál jóval nagyobb fizetésekből tudja fedezni, és jelentős összeget megtakarít” – fogalmaz az üzletember.
Bálint József ugyanakkor azt látja, hogy az építőipari cégekhez érkező egyre több megrendelés magasabb béreket fog előidézni. Ez az egyetlen módja annak, hogy a székelyföldi építőipari vállalatok is megőrizhessék embereiket, illetve fejlődni tudjanak. A helyi munkaerőpiac gyors változására példa a Dedeman barkácsáruházlánc új sepsiszentgyörgyi üzlete, amely a helyi fizetéseknél magasabb bérekkel csábította el alkalmazotti gárdáját a helyi cégektől.
Aki saját embereit szeretné megtartani, annak fizetést kell emelnie, és profi cégvezetéssel kell kigazdálkodnia az egyéb anyagi terhek mellett jelentkező bértöbbletet is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!