Borúlátó gazdasági kilátások

Adósértékelési szempontból negatív, hogy Romániában hét hónapon belül a harmadik miniszterelnök lép hivatalba, mivel a gyakori váltások rontják a kormányzati munka hatékonyságát és hátráltatják a szerkezeti reformokat – kongatta meg a vészharangot globális helyzetértékelésében a Moody’s Investors Service nemzetközi hitelminősítő. A romániai fejleményekkel foglalkozó fejezet megállapította: jóllehet a román gazdaság növekedési üteme az utóbbi időszakban meghaladta a többi közép- és kelet-európai gazdaságét, a túlteljesítés fő tényezője az adócsökkentések és az ismétlődő béremelések által előidézett fogyasztás volt.

Lassuló növekedés, mélyülő hiány

A Moody’s szerint valószínűtlen, hogy e növekedési szerkezet hosszabb távon fenntartható lenne. A román gazdaság növekedési potenciálját ugyanis továbbra is korlátozza a szerkezeti reformok hiánya, valamint az intézményrendszer gyengesége, amely különösen az állami beruházások irányításában, az EU-folyósításoknak a térségi partnergazdaságokhoz képest is alacsony lehívási rátájában és a beruházások ösztönzési rendszerében mutatkozik. Az egyszerre növekvő államháztartási és folyómérleghiány egyre érzékenyebbé teszi a  gazdaságot a külföldi befektetők esetleges kockázat-átértékelésére. Az előrejelzés szerint az államháztartási hiány az idén eléri a hazai össztermék (GDP) 3,5 százalékát, jóllehet 2015-ben még csak 0,8 százalék volt. Ez visszafordítaná a költségvetési konszolidáció eddigi folyamatát, és az EU három százalékos maastrichti felső tűréshatára fölé emelné a költségvetési deficitet – hangsúlyozzák a Moody’s londoni elemzői. A cég ráadásul a folyómérleg-egyenlegben is 3,5 százalék körüli idei hiányt vár, kiemelve, hogy a román folyómérleg-deficit 2015-ben még csak a GDP-érték 1,2 százaléka volt.

A politikum tovább ront a helyzeten

A Moody’s várakozása szerint a megnövekedett politikai instabilitás és a szerkezeti reformok végrehajtásának hiánya valószínűleg nyomást gyakorol majd a Romániával szembeni befektetői hangulatra. Különös tekintettel arra, hogy a sűrű kormányváltások gyakran szakpolitikai irányváltást is eredményeztek. A hitelminősítő idéz egy nemrégiben elvégzett felmérést, amely szerint a gazdaságban aktív külföldi befektetők 90 százaléka mondta azt, hogy a jogszabályi környezet folyamatos változása hatással van az üzleti terveire. Egy évvel korábban a külföldi befektetőknek még csak a 25 százaléka nyilatkozott így.

Mások sem derűlátók

A kialakult politikai bizonytalanság kedvezőtlen befektetői reakcióira más nagy londoni házak is felhívták a figyelmet.  Az egyik legnagyobb londoni székhelyű globális pénzügyi-gazdasági elemzőközpont, a Capital Economics minap bemutatott új tanulmánya szerint a közép- és kelet-európai uniós gazdaságok valutái „meglepően erősen” teljesítettek a térség „politikai zűrjeiről” érkező legutóbbi hírfolyam közepette is, és ennek valószínű okai között szerepelnek az országok erőteljes gazdasági alapmutatói.

A ház kiemelte, a globális feltörekvő térség egészében a forint, a cseh korona és a lengyel zloty a legjobban teljesítő három valuta 2017 eleje óta.  A Capital Economics londoni elemzői is megjegyezték ugyanakkor, hogy a térségen belül az egyetlen kivétel Románia, amelynek fizetőeszközét megtépázták a legutóbbi időszak politikai fejleményei.  Ráadásul a közép- és kelet-európai térségben Románia pénzügyi mérlegadatai a leggyengébbek. A többévi laza monetáris és költségvetési politika gyors gazdasági növekedést eredményezett ugyan, de ennek ára a növekvő folyómérleghiány, a romló költségvetési pozíció és a gyorsuló infláció volt.  A ház grafikus kimutatása szerint a román folyómérleghiány a tavalyi negyedik negyedévben a GDP-érték 3 százaléka körül járt, miközben a magyar folyómérleg-egyenleg 4 százalékhoz közelítő többletben volt.

Elkerülhetetlen válság, újabb hitel?

A nemzetközi hitelminősítőknél és elemzőknél is borúlátóbban látja Románia gazdaságának az alakulását Florin Cîţu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alelnöke, aki arról beszélt, hogy az ország máris válságban van. Az ebből való kilábaláshoz pedig a szociálliberális kormány Románia történelmének második legnagyobb hitelét készül felvenni. A vészharangot megkongató ellenzéki politikus szerint a pénzügyminisztérium már dolgozik is a csapat összeállításán, amelynek feladata egy kölcsön igénylése lesz annak érdekében, hogy „az ország ne omoljon össze”. A PNL alelnöke ugyanakkor úgy tudja, az ország stratégiai partnerei háromdimenziós „román válságról” beszélnek: „politikai és intézményi válságról”, „mély gazdasági válságról, amit látható és könnyen előrejelezhető gazdasági egyensúlyvesztések generálnak”, illetve „a román társadalom erkölcsi válságáról. Azt mondja, azt még nem tudni, honnan jön majd a kölcsön, az alacsonyabb kamatokat biztosító, ám szigorú reformokat váró Nemzetközi Valutaalap (IMF)–Világbank–Európai Bizottság trojkától vagy „magánbankok egy csoportjától, amelyeknek köze van egy országhoz, ahová Liviu Dragnea nemrég ellátogatott”.

A minisztérium cáfol

A pénzügyminisztérium azonban közleményben sietett cáfolni az ellenzéki politikus nyilatkozatát. „A pénzügyminisztériumnak nem áll szándékában semmiféle hitelt igényelni nemzetközi pénzintézetektől vagy magánbankoktól, ahogyan ezt a nyilvános térben hangoztatták” – szögezte le a szaktárca. Mint fogalmaznak, már döntöttek arról, milyen értékben bocsátanak ki állampapírokat a költségvetési hiány és az államadósság újrafinanszírozására. Eszerint a belföldi piacról 50 milliárd lej értékben vesznek fel hitelt, ami nagyjából megegyezik a tavalyi szinttel, külföldről pedig 4–5 milliárd lej értékben igényelnek hitelt, ami meghaladja a 2017-es összeget.

Tíz éve kezdett süllyedni a hajó

Mint ismeretes, legutóbb éppen tíz évvel ezelőtt döntöttek rekordot Románia makrogazdasági mutatói. A választásokra készülő kormány azonban még 2008 őszén, amikor a világ tőzsdéi már szabadesésben voltak, a közgazdászok pedig globális recesszióról beszéltek, nyugalomra intettek, mondván, Romániába nem fog begyűrűzni a válság. Sőt épp fizetés- és nyugdíjemeléseket vittek át a parlamenten. A Lehman Brothers csődje és az egyesült államokbeli ingatlanszektor zuhanása után néhány hónappal, 2009 márciusában viszont a Nemzetközi Valutaalap küldöttsége már a román fővárosban tárgyalt, májusban pedig meg is ítélték az első, 13 milliárd eurós hitelt. Ehhez társult még további 5 milliárd euró az Európai Bizottságtól, 2 milliárd euró pedig a Világbanktól – a 20 milliárd eurós hitelkeret a 2009-es román gazdaság több mint 16 százalékát jelentette.

A megállapodásban Románia azt is vállalta, hogy véghez viszi a szerkezeti reformokat, és csökkenti az államháztartás hiányát. A deficitet sikerült is csökkenteni – igaz, ennek ára a közalkalmazotti fizetések 25 százalékos csökkentése és az általános forgalmi adó (áfa/TVA) 19 százalékról 24 százalékra történő emelése volt –, a reformok pedig azóta is késnek. 2009 után Románia még két megállapodást kötött az IMF-fel, ezek azonban készenléti jellegűek voltak, a rendelkezésre álló összegeket Bukarest nem hívta le. Az utolsó 2015 ősszel járt le, és nem övezte siker a lezárást, mivel a bukaresti kormány nem tett eleget a hitelezői trojka kéréseinek.