Autóvásárlás: csak szerviz után

Noha a téli időszak többnyire „áldatlan” a több tulajdonoson is keresztülment autókat adó-vevők számára, az ünnepek körül megélénkül a forgalom. Mintegy karácsonyi ajándékként gyakran ajándékozzák meg magukat az emberek. Gyors körséta a használtautó-piacon.

Pinti Attila

2014. december 13., 19:292014. december 13., 19:29

2014. december 13., 19:302014. december 13., 19:30

Vásárlóból négy-, eladóból kétféle létezik – rajzolja fel a székelyföldi használtautó-piac térképét Radu Drăgan maroshévízi autókereskedő. A négy „kategóriára” osztott – jobbára Hargita és Maros megyei – vásárlók között az adásvétel legkisebb hányadát teszik ki az 1500 eurós ár alatt járművet keresők. Ők többnyire gondos takarékoskodással összekuporgatott pénzzel érkeznek, elsősorban tíz-tizenöt éves kisautókat keresnek. Esetükben egyféle sablon a nagy odafigyelés és az állandó méltatlankodás, holott el kell fogadni: aprópénzért tökéletes gép nem létezik.

A második rétegnek 2000 és 5000 euró közötti értékű autóra fáj a foga. Ebben az ársávban az Opel, a Volkswagen, a BMW, a Ford és a Dacia hódít. Ezek az ügyfelek már többnyire örökölt pénzből, illetve még vállalható banki kölcsönből finanszírozzák a befektetést. A legtöbb érdeklődő azonban az 5000–10 000 eurós szakaszt célozza meg. „Bejáratott”, de korábbi tulajdonosok által négy-öt év után letett középkategóriás járgányokról van szó, de ide már be-becsúszik a prémiumkategória néhány régebbi példánya is – mondja Radu.

A „legpénzesebb” osztály szigorúan 10 000 euró fölötti autóban gondolkodik, esetükben a határ a csillagos ég. Számukra a gépkocsi hatalmi státusz, presztízskérdés, de vagy második-harmadik autóként veszik a kiszemeltet, vagy taktikai okokból nem foglalkoznak új autóval. Radu szerint egy-egy új, első szériás típus számtalan gyermekbetegséget hordozhat, befektetés szempontjából nagyon rizikós dologról van szó. A pénzes kuncsaftok tehát megvárják, míg kifut egy új széria, majd a visszajelzések alapján döntenek.

Az eladókra térve szakértőnk kifejti: bár ő nem vesz be eladásra autókat, sokan ezt a módszert alkalmazzák. Ha a tulajdonosnak nincs ideje bíbelődni hirdetésekkel, telefonokkal, találkozókkal, a nepperrel megegyeznek egy árban, a lefölözés százalékában, majd a gép beáll a kereskedés udvarára. Gyakran hónapokig, rosszabb esetben akár egy évig. Ez az eljárás azért kockázatos, mert rejtett hiba, eltitkolt sérülés esetén nem a tulajdonoson, hanem az eladón csattan az ostor, egy negatív élményekkel „gazdagodó” vásárló pedig hamar szétkürtöli tapasztalatait, ami rossz az üzletnek. Sokan húzták már le emiatt a rolót.

Az igazi kereskedő saját tőkéjét forgatja, maga hozza – jobbára Németországból – az autókat, szabja meg az árat, vállalja az esetleges bukást, árulja el Radu. Vásárlóinak mintegy felét olyanok teszik ki, akik kinéznek egy adott típust, majd az érték függvényében kifizetnek egy bizonyos felárat az autó hazajuttatásáért. Minden papírmunka a kereskedőt terheli, az ügyfél a folyamat végén csak beül a járműbe és elhajt.

Radu Drăgan figyelmeztet: bárhol is készülünk használt autót venni, tesztút és szervizlátogatás nélkül semmiképpen se döntsünk. A frissen mosott, szilikonozott gép fényezése alatt rohadhat a kaszni, szét lehet ütve a felfüggesztés, lestrapált lehet a motor. A tisztességes kereskedő szó nélkül vállalja, hogy megvizsgáltassuk az autót. Aki ellenkezik, attól azonnal vegyünk búcsút – hangzik a megfontolandó tanács.