Astra: biztosított bizonytalanság

Minden bizonnyal gyökerestől felforgatja majd az egész hazai biztosítási piacot az Astra körül kirobbant botrány, és az erőviszonyok akkor is átrendeződnek, ha a társaság élére kinevezett felügyeleti biztosnak sikerül rendet teremtenie a cégben, stabilizálni pénzügyi helyzetét. Az Astra fénye ugyanis addigra vélhetően oly mértékben megkopik, hogy nem lesz ügyfél, aki szerződést kötne a társasággal, még akkor sem, ha a konkurenciánál alacsonyabb áron kínálja termékeit. Ezért aztán nem teljesen alaptalanok azok az egyre erősödő felvetések, amelyek a háttérben politikai és gazdasági érdekütközéseket sejtenek. A társaság bukásán ugyanis sokan nyernek, de legalább ennyien veszítenek is, ami szintén jól jöhet bizonyos politikai érdekköröknek.

A pénzügyi felügyelet (ASF) mindenesetre igyekszik megnyugtatni az Astra ügyfeleit: nincs ok aggodalomra, hiszen a szerződések lejártukig érvényesek maradnak. Ez igaz is, ha a szerződőnek kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása (kgfb) van, hiszen ez esetben követelése sincs a társasággal szemben. De mi lesz azokkal a vétlen autósokkal, akiknek astrások okoztak kárt, és autójukat gyakorlatilag már egyetlen autószerviz sem hajlandó a fizetésképtelenség hírében álló biztosítótársaság terhére megjavítani.

A piaci versenytársak hamarosan több mint 4 millió potenciális ügyfélen osztozhatnak, a szerződések kifutása után ugyanis előreláthatóan kevesen maradnak majd hűek az Astrához, a többségük borítékolhatóan biztosítót vált. Elsősorban diszkontárainak köszönhetően a romániai kgfb- és a lakásbiztosítási piacon eddig az Astra diktálta a tempót, az alacsonyabb ügyfélszám miatt gyakorlatilag lehetetlen volt harcba szállni az óriással, így érthető, hogy sokak szemét szúrta a társaság sikere. Az AXA román leányvállalatának felvásárlása azonban végleg kiverte a biztosítékot a szakmában, a tranzakciót követően ugyanis az Astra az életbiztosítási piacot is „veszélyeztette”. De politikai síkon is sok a kérdőjel, a szálak ugyanis egyenesen Traian Băsescu államfőhöz vezetnek, akinek Dan Adamescu, az Astra tulajdonosa az egyik legnagyobb támogatója. Az összeesküvés-elmélet innen már önmagát gerjeszti: ismerve Victor Ponta kormányfő és Băsescu viszonyát, valamint az ASF politikai színezetét, nem nehéz kitalálni a motivációt sem.

Út a szakadékhoz

Az Astra Asigurări 1991-ben az állami ADAS biztosító vállalat privatizálása során jött létre, 2010-re pedig Románia piacvezető biztosítójává nőtte ki magát. Új piacok után kutatva 2010 végén
Astra Biztosító néven fióktelepet hozott létre Magyarországon, 2012-ben pedig megnyílt az Astra Poistova, a szlovákiai fiók is. Tavaly a latin-amerikai piacot is megcélozta a román társaság, első körben Ecuadorban nyitottak kirendeltséget, ahol ingatlanbiztosítási, légi és hajózási kockázatokat fedeznek. Iulius Alin Bucșa, az Astra igazgatótanácsának elnöke ekkor úgy nyilatkozott, hogy a következő két évben Peruban, Bolíviában és Kolumbiában is megvetik a lábukat. A latin-amerikai Pacific Credit Rating hitelminősítő 2013 év elején kiváló, AA+ osztályzatot adott az Astrának.

A sikersztorinak induló történetnek valóságos háború vetett véget tavaly, amelyet a romániai szakszervizek érdekképviselete azzal az indokkal indított, hogy az Astra módszeresen alábecsüli az autókban keletkezett károkat, így a kártérítés összege nem fedezi a javításokat. A balesetes autókat emellett csak a biztosító által kijelölt szervizekben lehetett javíttatni, ahol rendszerint várni kellett az alkatrészekre. Tény, hogy a biztosítók – köztük az Astra is – a költséghatékonyság jegyében a maguk kezébe vették az irányítást, a kárbecslést saját szakembereikkel végeztették, a javításokat pedig nem a márkaszervizek árlistája szerint, hanem független szervizek árainak átlaga alapján állapították meg. Egyes biztosítók kizárólagos szerződést kötöttek egy-két független autószervizzel, ott javíttatták ügyfeleik járműveit márkától függetlenül, mások az autó javításához szükséges alkatrészeket is maguk szerezték be a forgalmazóktól licit útján, így tartva alacsonyan a kiadásokat. Mindez érthető módon újabb csapást mért a válságtól meggyengülő márkakereskedőkre, az úgynevezett after sales üzletág padlóra került, miután a márkaképviseletekben a szervizmunkák volumene 50-60 százalékkal csökkent. Az ASF akkor is vizsgálódott az Astránál, de elmarasztaló ítélet nem született az ügyben, az Astra pedig azt állította, hogy a kártalanítások mindössze 5 százalékát vitatták az ügyfelek.

Az év vége felé aztán robbant a bomba: az Astra bejelentette, hogy megveszi a francia AXA biztosító romániai érdekeltségeit, azaz mintegy 38 ezer életbiztosítási szerződést. Az AXA 2013-as tervében 40 millió lejes forgalmat tervezett elérni, ami 20 százalékos növekedést jelentett volna az előző évi eredményhez képest. A Romániában 2011-ben megjelent, elsősorban életbiztosításokra építő franciák a piac 1,8-2 százalékát uralták, éves mérlegük azonban közel 44 millió lejes veszteséget mutatott. Az Astra piacot nyert volna a tranzakcióval, részesedése az életbiztosítási ágazatban meghaladta volna a 3 százalékot. Ennél fontosabb azonban, hogy a hosszú távú AXA életbiztosítási szerződések 20 millió eurót, éves szinten pedig további 7 millió eurós bevételt hoztak volna az Astrának, mindezt úgy, hogy piaci pletykák szerint ezért mindössze egy eurót fizetett a társaság. A tranzakciót a konkurenciahivatal jóváhagyta, már csak az ASF vizsgálatára várt.

Összekuszálódó szálak

Az eredmény meglepően hamar kiszivárgott, és hatalmas felbolydulást keltett a piacon. Az ASF szerint az Astra gyakorlatilag fizetésképtelenné vált. Egy természeti katasztrófa esetén a 2,5 millió ingatlanbiztosítási szerződéssel rendelkező társaságnak nem lenne fedezete a 278 millió euróra becsült károk kielégítéséhez, a cég képzett tartalékai pedig 40 százalékkal, azaz mintegy 100 millió lejjel alacsonyabbak. Aportfóliót katasztrófák esetére pedig egy a Kajmán-szigeteken bejegyzett ismeretlen offshore cég biztosítja.

Néhány nappal később az ASF le is csapott az társaságra, élére a KPMG-t rendelte ki felügyeleti biztosként azzal a feladattal, hogy felmérje, mekkora tőkeinfúzióra lesz szüksége a cégnek. A részvényesek és a menedzsment teljes jogkörét felfüggesztették a felügyelet idejére, valamennyi, a vállalatot érintő kérdésben a biztos dönt. Ezzel tulajdonképpen megpecsételték a biztosító sorsát, még akkor is, ha netán később kiderül a vádak alaptalansága.

Dan Adamescu maffiózótámadásnak nevezte az ASF két vezetője, Dan Radu Rușanu és Corneliu Moldoveanu intézkedéseit, miután azok esélyt sem adtak a társaságának, hogy eleget tegyen a követeléseknek. Az üzletember szerint nevetséges, hogy egy 4,6 millió szerződéssel rendelkező társaságot 100 millió lej miatt vonnak eljárás alá, ahelyett hogy például egyszerűen csak tőkeemelésre szólították volna fel a céget. Barátja megtámadásának láttán Băsescu az ASF teljes vezérkarának leváltását javasolta, akiket, mint mondta, politikai alapon neveztek ki, és szakmailag képtelenek egy ilyen intézmény vezetésére.

Rușanu szerint azonban ennél jóval nagyobb a baj: az Astra kétes kölcsönszerződéseket kötött cégcsoporton belül, az összegek soha nem kerültek vissza a kasszába. A cég 72,68 százalékos tulajdonosa a The Nova Group Investments Romania, kisebbségi részvényese az Epsilon Estate Provider 27,02 százalékarányban. A két cég Adamescu birtokában van, azok üzleteit pedig az Astra ügyfeleinek pénzéből finanszírozta. Egyik ilyen kétes ügylet során az Astra 23 millió euró kölcsönzött a Cotroceni-palota hírcsatornájává vált România Liberă lapnak, cserébe Băsescu állítólag zsíros állami szerződésekhez juttatta a biztosítót. Tény: az Astra olyan vállalatokat biztosított, mint a Tarom, a Romaero vagy a Posta, de több repülőtér, hajózási vállalat és nemzetbiztonsági cég is az ügyfelei közé tartozott.

Romániában...

A kgfb-piacon az ABC Asigurări-Reasigurări, az Allianz–Ţiriac, a Generali România, az Asirom, az Euroins România, az Omniasig VIG, a Carpatica, a Groupama, az UNIQUA és a City Insurance harcol az Astrával. Az ASF szerint 2013 első 11 hónapjában a gépjármű-biztosítások aránya a teljes, 5,93 milliárd lejes biztosítási piacon elérte a 65,11 százalékot.

 ... és Magyarországon

Az Astra alapvetően a kgfb területén van jelen a magyar piacon, részesedése mintegy 3 százalék. A Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) legfrissebb, 2013-as adatai szerint az Astra magyarországi fióktelepe 3,55 milliárd forintnyi díjbevételt ért el tavaly, ebből 2,76 milliárd forint származott a kgfb-díjakból, a teljes díjbevétel 16,5 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Majzik Ferenc Levente, a fióktelep jogi és szolgáltatási igazgatója az MTI-nek kijelentette: a magyarországi Astra működését egyelőre nem érintik a romániai események.