Farmerképző a fóliasátorban: a gazdatanfolyamok elengedhetetlen része a gyakorlati oktatás
Fotó: RMGE Maros
Ilyenkor tél kezdetén idő jut arra, hogy a gazdák számvetést végezzenek az év folyamán végzett munkájukról. A tél ugyanakkor a szakképzés időszaka is. Annak néztünk utána, hogy ez Maros megyében hogyan működik.
2017. december 20., 22:082017. december 20., 22:08
2017. december 20., 22:232017. december 20., 22:23
Nem igaz, hogy téli időszakban a gazdaember pihen. Egy jó gazdánál a tél nem az édes semmittevést jelenti, hiszen elég, ha kilép az udvarra, s máris akad tennivalója. Arról nem is beszélve, hogy az állattartó gazdának – a magára valamit is adó termelő legalább két lábon áll, növényeket termeszt és állatokat nevel – a téli munkaprogramja szintén huszonnégy órás, mindössze valamivel lazább a három műszak, mint nyáridőben. Nagyapáink, dédapáink ilyenkor ültek össze egy kis beszélgetésre, pipafüstös borozgatásra, s ennek során hányták-vetették meg, milyen is volt a már csaknem lejárt esztendő. Amolyan számvetés, tapasztalatcsere volt ez, csak akkor ezt kvaterkázásnak tekintették. És így van ez a gazdaszervezeteknél is: áttekintik a lejárt esztendőt, leltározzák az eredményeket, keresik az esetleges sikertelenségek okait, s készülnek arra, hogy a következő évet jobban megszervezzék.
A marosvásárhelyi székhelyű Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros Szervezete (RMGE Maros) elmondhatja magáról, hogy jó évet zár. Zárszámadó közgyűlést ugyan még nem tartottak, de már körvonalazódik a beszámoló. Az már régebbi tapasztalat, hogy a szervezet legfontosabb tevékenysége a felnőttoktatás. Ez a típusú szakoktatás lényegében hiánypótló, amit a Maros Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezérigazgatója, Ileana Guşatu is elismert az év elején tartott gazdatalálkozón. A felnőttoktatás keretében szervezett tanfolyamokkal olyan űrt töltenek be, ami a szakigazgatóságnak nem sikerül. Szabó Árpád megyei tanácsos éppen egy ilyen rendezvényen fogalmazta meg, hogy a gazdaegyesületeknek és a megyei önkormányzatnak meg kell találniuk az értékesítési lánc kiépítésének lehetőségét is. Ennek keretében tudnák a gazdák termékeikkel ellátni a szupermarketeket, hiszen tetszik vagy sem, ma ez a tendencia, és hosszú távon csak ez biztosíthatja a megélhetést.
A Maros megyei gazdaegyesületnek sajtkészítő gépe is van
Fotó: Bakó Zoltán
A gazdaegyesület tevékenységére már régóta figyel az anyaországi szaktárca. Ezt bizonyítja, hogy a legutóbbi találkozón részt vett Hancsók Szabolcs is. A Kárpát-medencei együttműködési referens a magyarországi Földművelésügyi Minisztérium képviseletében kiemelte: a minisztérium évek óta aktív partnere az RMGE Maros szervezetnek. Nemcsak anyagilag és szakmailag támogatják tevékenységét, hanem tavaly közösen indították el a falugazdász programot, amelynek célja, hogy a gazdák közvetlenül kapjanak szakmai és pénzügyi információkat, amelyek révén eredményesebben gazdálkodhatnak. Ugyanakkor a Maros megyei gazdaszervezet közvetítésével a Sapientia EMTE marosvásárhelyi kar kertészmérnöki tanszékének három tehetséges tanulóját részesítik évente ösztöndíjban. A magyarországi szakember hangsúlyozta: fontos, hogy a gazdák belépjenek a szakmai szervezetbe, mert „nem lehet tudni, hogy 2020 után mit hoz a jövő”.
A szervezetnek a megyében eddig harmincöt gazdaköre volt, ebből huszonöt jogi személyiségű fiókszervezetté alakult, és az idén újabb négy település gazdálkodói jelentkeztek, hogy tagjai szeretnének lenni az RMGE Marosnak. Marosvásárhely, Kebele, Kibéd és Mezőpanit gazdálkodóinak kérését elfogadta a megyei szervezet, így ezek is a megyei gazdaközösséghez tartoznak.
Jó év volt a 2017-es. „Tele voltunk jelentős programokkal: a szervezet nemcsak itthon, hanem az anyaországban is nagy elismerésnek örvend” – mondja a szervezet elnöke, Csomós Attila (portrénkon). A legjelentősebb eseménynek az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon, az OMÉK-en való részvételt tartja, de kiemelkedő volt a szatymazi gazdanapok felhozatala is. „Az esemény érdekessége, hogy 102 évvel ezelőtt szintén Szatymaznak volt a vendége az akkori földművelésügyi miniszter, Darányi Ignác, aki akkoriban még az erdélyi gazdáknak is a minisztereként tevékenykedett. Ő szorgalmazta a régiónkban a Bekecs-tetői több száz hektáros legelő feljavítását, a vízvezetést és tejfeldolgozók létesítését. Idén kopjafát avattunk Szatymazon dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter jelenlétében, ami a Kárpát-medencei magyar gazdák összefogását jelképezi” – magyarázza Csomós Attila.
Fotó: RMGE Maros
Mezőgazdasági farmot gazdaemberként csak az tud hivatalosan létrehozni és működtetni, aki egy ilyen képesítéssel rendelkezik. Ehhez a képesítéshez kötődik a pályázás lehetősége is.
Csomós elmagyarázza, hogy egyre nehezebb eligazodni az értékesítés folyamatában, s aki nem ismeri legalább az alapokat – nincs tisztában a menedzsment és a marketing alapfogalmaival és nincs legalább alapfokon otthon a pénzügyi-könyvelési folyamatokban – az nem tud sikeresen gazdaságot működtetni.
A marosvásárhelyi gazdaszövetség vezetői az év folyamán több olyan tevékenységet is szerveztek, amelyek ráébresztették a termelőket egy alapigazságra: nem szabad megelégedniük a nyersanyagok előállításával. Az lehet sikeres gazda, aki a megtermelt nyersanyagokat félkész vagy akár késztermékké dolgozza fel, s azt próbálja értékesíteni természetesen a nyersanyagénál jóval magasabb áron. Másrészt nem elég a feldolgozott terméket előállítani, azt el is kell adni. Olyan minőséget kell termelni, ami nemcsak az élelmiszerpiacokon, de a kisebb vagy nagyobb üzlethálózatok polcain is megállja a helyét. Ehhez viszont tanulni kell, ismereteket szerezni, nem utolsósorban menedzsmenti ismereteket – állítja az elnök.
Egy évvel ezelőtt két tanyaprogramukat kedvezően bírálta el a Földművelésügyi Minisztérium, aminek eredményeként tejfeldolgozó gépsort vásároltak. A megyei szervezet székházában a tejfeldolgozásról eddig ötször tartottak gyakorlati bemutatót. „Magyarországi tejfeldolgozó partnerekkel közösen mutattuk be a tudnivalókat, amelyek során a résztvevők élőben láthatták, hogyan lehet az 50–60 vagy akár a 90 baniért felvásárolt tejért feldolgozva háromszor annyit kapni. A gyakorlati képzés résztvevői maguk fogyasztották el az előállított termékeket – a sajtot és túrót – így láthatták, hogy viszonylag rövid idő alatt miként lehet a tejből jó minőségű, ízletes és magasabb értékű árut előállítani” – fogalmaz a szakember.
Nem elhanyagolható az ízek, lekvárok, befőttek, üdítőitalok és szörpök kiállítása sem. Ezt már többször megszervezték. Részben azért, hogy teret biztosítsanak a termelők bemutatkozására, de főként azért, hogy a vidéki emberek lássák, mi mindent lehet előállítani a ház körül megtermő zöldségekből, gyümölcsökből. Ezért is szervezik a farmvezetőképző tanfolyamokat zöldség- és gyümölcstermesztő, mezei növények termesztése és az állattenyésztés területén. Az RMGE Maros megkapta a Munkaügyi Minisztérium helyi kirendeltségének jóváhagyását e tanfolyamokra, az így megszerzett oklevélnek tehát hivatalos jellege van. A három téli tanfolyam közül eddig a zöldség- és gyümölcstermesztő indult el decemberben tizenhét résztvevővel. A programokhoz mindenekelőtt személyzetre van szükség. A Földművelésügyi Minisztérium támogatásával már eddig is volt egy pályázatíró szakemberük (Timár Tímea) és egy falugazdászuk (Sikó László). A szervezet képviselői december 4–5-én részt vettek a Földművelésügyi Minisztérium VI. Kárpát-medencei Összefogás Fórumán, ahol a miniszter 20 külhoni civil szervezettel írt alá megállapodást a Kárpát-medencei Falugazdász Program kezdeményezésről. A húsz között ott volt az RMGE Maros is. A megállapodás értelmében a Kárpát-medencében öt évre 106 falugazdász működését támogatják, ebből több is jut az RMGE Maros szervezetnek.
A tél folyamán a megyei szervezet folytatja a gazdák szakmai felkészítését. Ismét szerveznek méhésztanfolyamot, amelyre folyamatosan van igény annak ellenére, hogy eddig tíznél is több ilyen képzés indult. De lesz állatgondozói, valamint traktor- és mezőgép-kezelői tanfolyam is. A falugazdászoknak, a főiskolai és egyetemi végzetteknek pedig továbbképző tanfolyam indul.
„Szervezetünk a felnőttképzést kötelességének tekinti. Erre azért van szükség, hogy minél több termelő naprakész információkhoz jusson, amelyek elősegítik az életképes, fejlődő és jövedelmező gazdaságok működtetését. Csak ez garantálhatja a szülőföldön való megmaradást és boldogulást” – állítja Csomós Attila.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.
Lehet-e egy évtizedekkel ezelőtt épült családi házból vagy tömbházból energiahatékony, passzívház-közeli otthon? Török Áron sepsiszentgyörgyi építésszel jártuk körül, milyen műszaki megoldásokkal és kompromisszumokkal valósítható meg a korszerűsítés.
Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.
A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.
Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.
A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!