A hitelesített másolatok vége

A közintézmények bürokráciájának visszaszorítását célozza meg a román kormány által kidolgozott sürgősségi kormányrendelet-tervezet, amellyel megszüntetnének több hivatalos, egyelőre kötelező iratot, például a hitelesített másolatot és egyes helyzetekben a bélyegilletéket, ugyanakkor lehetővé tennék az adók és a különböző bírságok online kifizetését. A tervezetet a kormány által létrehozott, „papírvágó bizottságnak” is nevezett testület javaslatai nyomán dolgozták ki. A bizottságnak olyan intézkedéscsomagot kell összeállítania, amellyel a gyakorlatban csökkenteni lehet a bürokráciát. Amennyiben a sürgősségi rendelettervezet hatályba lép, valós esély van arra, hogy ténylegesen leegyszerűsödjön a Romániában hírhedten nehézkes hivatali ügyintézés. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy korszerűsítsék a közintézményekben használt informatikai programokat, az intézkedések gyakorlatba ültetése ugyanis modern, jól és gyorsan működő szoftvereket feltételez, hiszen a jelenlegi „papíralapú” ügyintézést tulajdonképpen elektronikusra cserélnék. Ezenkívül az egyes hivatalok adatbázisait is össze kell kapcsolni, így az intézmények közvetlenül egymástól igényelhetnének okiratokat, ezzel is megkönnyítve az állampolgárok dolgát. A kabinet tervezete nagy hangsúlyt fektet arra is, hogy a polgárok bankkártyával vagy online fizethessék ki a különféle illetékeket, ehhez ugyancsak szükséges az informatikai rendszerek modernizálása.

A helyi önkormányzatokban minden maradna a régiben

A kormány által kidolgozott dokumentum szépséghibája, hogy az előírások többsége csak a központi közigazgatási intézményekre vonatkozik, így az állampolgárok által sokszor fölöslegesnek tartott okiratok használata, benyújtása továbbra is kötelező lesz például a helyi önkormányzatokon és egyetemeken.

A javaslat szerint azokban a központi közigazgatási hivatalokban, ahol lehetőség van beszkennelni vagy elektronikus formában nyilvántartásba venni például a személyi igazolványt, eltörölnék a papírlapú másolat kötelező érvényű benyújtását. Az előírás szerint ugyanakkor a közintézményekben „csökkenteni kell azoknak a helyzeteknek a számát”, amikor a szolgáltatást igénylő állampolgárnak hitelesített másolatot kell benyújtania, ehelyett elég lesz, ha saját felelősségre megfogalmaz egy nyilatkozatot, vagy az egyszerű másolat mellett bemutatja az eredeti okiratot, a hivatalnok így megállapíthatja, hogy a két változat megegyezik, és nem lesz szükség további igazolásra. A központi közigazgatási hivataloknak ezenkívül 2018 végéig korszerűsíteniük kell technikai felszereltségüket, hogy az intézmények összekapcsolhassák elektronikus rendszereiket, megkönnyítve ezzel a nyilvántartások közötti átjárást.

Fejleszteni kell az informatikai rendszert

A tervezet egy másik előírása már a helyi közintézményekre is vonatkozik: ugyancsak 2018 végétől biztosítaniuk kell az állampolgárok számára, hogy bankkártyával vagy online fizethessék ki az adókat, illetékeket és bírságokat, ezért viszont nem számolhatnak fel pluszköltséget. A kormányrendelet hatályba lépése után a központi közigazgatási hivatalokat arra fogják kötelezni, hogy lehetőleg elektronikus formában, honlapjukon tartsák a kapcsolatot az állampolgárokkal, illetve e-mailben közöljék a tudnivalókat azokkal a kedvezményezettekkel, akik ebbe beleegyeznek. Az új kormányrendelet hatályba lépésétől számított 30 napon belül a hivataloknak fejlesztési tervet kell kidolgozniuk arra vonatkozóan, hogy ezt technikailag miként kívánják kivitelezni, a tervezet pedig arra is kitér, hogy az elektronikus tájékoztatást a hátrányos helyzetű, sérült személyek számára is hozzáférhetővé kell tenni. Kötelezően elérhetővé kell majd tenni az interneten a különböző űrla­pok és benyújtandó kérvények modelljét, amelyeket a polgárok letölthetnek, illetve számítógépen is kitölthetnek, szerkeszthetnek és visszaküldhetnek.

Több helyen is megszűnne a bélyegilleték

Egy másik kedvező előírás, hogy több eljárás kapcsán eltörölnék a bélyegilletéket: nem kellene kifizetniük a sarcot például az erkölcsi bizonylatot igénylőknek, valamint a jogosítvány megszerzését célzó autóvezetői vizsgára készülőknek. A hatályban maradt, 50 ezer lejnél kisebb bélyegilletéket ugyanakkor elektronikusan is ki lehetne majd fizetni. A kabinet azt is lehetővé tenné, hogy – a védelmi, közrendészeti és nemzetbiztonsági hivatalok kivételével – a közintézmények közvetlenül a belügyminisztériumtól igényelhessék az erkölcsi bizonylat másolatát, így megkímélnék ettől az ügyintézéstől az állampolgárt, akinek ehhez mindössze írásos beleegyezést kell adnia.

Könnyebb lesz a gyes igénylése is

A kormány a napokban úgy módosította, illetve egészítette ki a gyermeknevelési szabadságra és juttatásra vonatkozó jogszabály alkalmazási módszertanát is, hogy ezen a területen is leegyszerűsödjön az ügyintézés. A július elsejétől hatályba lépő előírások szerint a továbbiakban nem lesz szükség a különféle okiratok közjegyző által hitelesített másolatára a gyes igénylésekor. Ehelyett az iratcsomónak a kért dokumentumok egyszerű másolatát kell tartalmaznia, a hivataloknak pedig be kell mutatni az eredetit is. A külföldön született gyermekek esetében elég lesz egy engedéllyel rendelkező fordító által készített román nyelvű változat benyújtása. A módosítás szerint a polgármesteri hivataloknak elektronikus formában is el kell küldeniük a gyes kapcsán illetékes hatóságnak a kért dokumentumokat. A kormány a munkanélküli segély igényléséhez szükséges ügyintézést is leegyszerűsítené: az elképzelés szerint elég lenne elektronikus formában eljuttatni a megyei munkaerő-elhelyező ügynökséghez a kért dokumentumokat.

Februárban alakult meg a „papírvágó bizottság”
A Dacian Cioloș miniszterelnök vezette szakértői kormány februárban hozta létre a minisztériumokban az úgynevezett „papírvágó bizottságokat”, amelyek feladata a bürokrácia visszaszorítása. A kabinet azzal érvelt, hogy becslések szerint a bonyodalmas és hosszas ügyintézés évente 2 milliárd lejes költséget jelent országos szinten, ezért szükségesnek látták a különböző engedélyek, okiratok, hitelesített másolatok lefaragását. Dan Suciu kormányszóvivő akkor úgy nyilatkozott: szimbolikus megnevezése ez annak a stratégiának, amelynek keretében lépésről lépésre leépítik a fölösleges eljárásokat. A kormánykabinet azzal bízta meg a minisztériumokat, hogy egyrészt nevezzék meg azokat az okiratokat, amelyek eltörölhetők – anélkül, hogy ezzel befolyásolnák a döntéshozó eljárást –, ugyanakkor az intézkedések jogi hátterét is meg kell vizsgálniuk, vagyis ehhez szükség van-e törvénymódosításra. Dan Suciu úgy fogalmazott: az elsődleges cél csökkenteni azoknak az iratoknak a számát, amelyek „gazdát cserélnek” a jogi és magánszemélyek között – mindez lassú, de reményeik szerint eredményes folyamat lesz. A kormány a polgárok és a cégek javaslatait is várja az elképzelés minél hatékonyabb kivitelezéséhez: a papírvágó bizottsághoz mindössze tizenöt nap alatt mintegy háromezer ötlet érkezett a magánszemélyek és a vállalkozások részéről.