Közös fénykép Bukarestben. A vegyes bizottság társelnökei, Kalmár Ferenc és Daniela Gîtman 11 év szünet után kezdték újra az érdemi tárgyalásokat
Fotó: MAE/Román Külügyminisztérium
Bukarestben tárgyalt a hét elején Kalmár Ferenc, a budapesti külügyminiszter megbízottja, a magyar–román kisebbségi vegyes bizottság magyar társelnöke. Az 1996-ban aláírt alapszerződés nyomán létrejött testületnek évente legalább egyszer össze kell ülnie, hogy megoldásokat javasoljon a felmerülő gondokra. Ezzel szemben az utóbbi 11 évben a bizottságnak nem volt érdemi munkája. A brassói születésű Kalmár Ferenccel az újrakezdésről beszélgettünk.
2022. október 13., 08:182022. október 13., 08:18
2022. október 13., 08:492022. október 13., 08:49
– Hosszú kimaradás után hogyan zajlott az első megbeszélés a bizottság román társelnökével?
– A vegyes bizottság román társelnökévé történő kinevezését követően Daniela Gîtman államtitkár meghívott Bukarestbe, hogy tartsunk egy társelnöki találkozót, és indítsuk el a bizottság 9. ülésszakát. Magyar részről a bizottság titkárával, Tóth-Ferenczi Adriennel jöttem: Gîtman államtitkárral és a vegyes bizottság román titkárával, Alina Orosannal folytattunk megbeszéléseket. A találkozón kiderült, a jegyzőkönyv összeállításával kapcsolatban a román fél új struktúrában gondolkodik. A felvetésre azt mondtuk,
Ha az új jegyzőkönyvi struktúra nem fedi le az összes megtárgyalandó kérdést, javaslatot fogunk tenni ennek kibővítésére.
A vegyes bizottság tanácskozása a bukaresti külügyminisztériumban
Fotó: MAE/Román Külügyminisztérium
– A 2011-ben tartott bizottsági ülésszak jegyzőkönyvét a magyar fél már nem volt hajlandó aláírni, mivel 18, általa felvetett kérdést a testület nem tárgyalt. Ezekről most szó esett?
– Szóvá tettük többek között a restitúció kérdését, a Battyháneum és a sepsiszentgyörgyi Mikó-kollégium ügyét, a marosvásárhelyi 2. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Líceum helyzetét, illetve a korábbi időkből megoldatlanul maradt magyar orvosképzést. Felhoztuk a nemzeti szimbólumok használatát, a stadionokban elharapodzó gyűlöletbeszédet vagy a kisebbségi törvény ügyét, amelyről a román társelnök azt mondta, a parlamenti bizottság már tárgyalja a törvénytervezetet. Azt ígérték, december elejére elküldik az új struktúra alapján kialakított szöveges jegyzőkönyvet, amely már konkrét dolgokat fog tartalmazni.
– Mennyire lát nyitást a bizottsági munka érdemi elindítására?
2011-ben volt még egy plenáris ülés, ami a jegyzőkönyv aláírása nélkül végződött. Ezt követően 11 éven keresztül néhány titkári és társelnöki találkozóra került sor, de érdemi munka nem folyt, a különböző témákban megerősítettük a pozíciókat. Ezen a helyzeten változtatott Szíjjártó Péter magyar és Bogdan Aurescu román külügyminiszter tavalyi, gyulai találkozója, amikor abban egyeztek meg, hogy a bizottsági munka folytatására aláírjuk a 8. ülésszakot lezáró jegyzőkönyvet, és a megoldatlan 18 pont átkerül az új találkozó napirendjére. Azt látom, a román fél közreműködő a közös dolgaink megtárgyalásához. Amikor konkrét ügyek kerülnek napirendre, meglátjuk, hogyan tudunk egyezségre jutni.
Kalmár Ferenc miniszteri különmegbízott szerint ha nincs párbeszéd,akkor esély sincs arra, hogy pozitív dolog történhessen
Fotó: MTI
– Román részről milyen kérések hangzottak el?
– A felvetett témák közül kiemelném a magyarországi román nyelvoktatás körüli gondokat, a magyarországi román ortodox egyház által visszaigényelt ingatlanok ügyét, illetve a Gozsdu-vagyon helyzetét is.
– A jegyzőkönyveknek mi a további útjuk? A magyar, illetve a a román fél által felvetett kérdések milyen megoldásra találhatnak?
– Hat szomszédos állam kisebbségi vegyes bizottságainak munkáját felügyelem, a forgatókönyvnek ugyanazon alapelvek alapján kell működnie. A felek beírják a jegyzőkönyv-tervezetbe a megoldásra váró problémákat és a megoldási javaslatukat egyaránt.
A magyarországi gyakorlat szerint – a vegyes bizottságok magyar társelnökeként az elmúlt hét év alatt tizenvalahány jegyzőkönyvet írtam alá – a benne foglaltakról kormányrendelet születik, ami megjelenik a Hivatalos Közlönyben.
– A többi öt országgal hogyan alakul a bizottsági munka?
– A horvát–magyar és a szlovén–magyar együttműködés különösebb problémáktól mentes. Szerbiával szintén jók a kapcsolatok, ott inkább szervezési problémák adódnak. Várjuk az új kormány felállását és az új államtitkár kinevezését, akivel fel kell vennem a kapcsolatot.
Aláírtunk már közös jegyzőkönyveket, az újabb éppen most van terítéken. Nagyobb probléma az ukrán–magyar viszonyban áll fenn, amely a háború miatt még inkább gondot jelent. Tavaly szeptemberben jártunk Kijevben, hogy próbáljuk kifagyasztani a szintén 11 esztendeje nem működő bizottsági munkát. A folyamat elindult, de a háború miatt újra leállt minden.
– A román–magyar vegyes bizottság következő plenáris ülésén a román küldöttségben lesznek-e erdélyi magyarok is?
– Számítok az RMDSZ segítségére: szeretném, ha egyeztetnénk a jegyzőkönyv-tervezetet, ami a magyaországi fél részéről természetes igény. A bizottságnak van magyar és román tagozata, ők közösen vesznek részt a plenáris ülésen.
Ez megszokott jelenség a vegyes bizottságok munkájában.
– Az üléseken felvetett kérdések többsége több évtizede megoldásra váró ügy. 2022-ben vajon megérett az idő arra, hogy az erdélyi magyarság problémáira valóban megoldás szülessen?
– Abból kell kiindulni, hogy ha nincs párbeszéd, akkor esély sincs arra, hogy pozitív dolog történhessen. Most elkezdünk egy párbeszédet, amelyben a kényes témákról is szó esik.
A két fél most egyaránt párbeszédet akar: abban reménykedünk, hogy eredményeket tudunk felmutatni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben az éjszakák még jó ideig hűvösek maradnak, fagyra már nem kell számítani, a nappali csúcsértékek pedig elérik a 19–20 Celsius-fokot. Hétvégére azonban mérséklődik a nappali felmelegedés.
A második világháborút követően Csehszlovákia vezetése súlyos jogfosztással, deportálásokkal, asszimilációval és kitelepítéssel sújtotta a felvidéki magyarokat. 1947 és 1949 között 76 ezer magyart köteleztek arra, hogy elhagyja szülőföldjét.
A másfél évtizede indult Dribli focisuli ma már több száz gyereket mozgat meg Kolozsváron, miközben a tömegsport és a tehetséggondozás egyszerre határozza meg a működését. Könczei Soma szerint a foci nemcsak a pályán elért eredményekről szól.
Retteg az erdélyi szavazatoktól a magyarországi választók egy része. Teljesen alaptalanul – tenném hozzá gyorsan. Ha minden szavazatra jogosult személy elmenne és a Fideszre szavazna, akkor sem tudnánk jelentősen befolyásolni a választás végeredményét.
A több napos, húsvétot idéző enyhe idő után rossz hír, hogy hirtelen lehűlés várható: a hétvégén éjszakánként akár mínusz 4 fokig is csökkenhet a hőmérséklet, ami megfelelő védekezés nélkül súlyos károkat okozhat a gyümölcsösökben.
Átalakulóban van a húsvéti locsolás hagyománya, viszont a városi vagy zártabb falusi közösségek más-más mértékben és intenzitással érintettek – mondta a Krónikának Miklós Zoltán-István néprajzkutató, akivel a húsvéti locsolás hagyományáról beszéltünk.
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!