Közös fénykép Bukarestben. A vegyes bizottság társelnökei, Kalmár Ferenc és Daniela Gîtman 11 év szünet után kezdték újra az érdemi tárgyalásokat
Fotó: MAE/Román Külügyminisztérium
Bukarestben tárgyalt a hét elején Kalmár Ferenc, a budapesti külügyminiszter megbízottja, a magyar–román kisebbségi vegyes bizottság magyar társelnöke. Az 1996-ban aláírt alapszerződés nyomán létrejött testületnek évente legalább egyszer össze kell ülnie, hogy megoldásokat javasoljon a felmerülő gondokra. Ezzel szemben az utóbbi 11 évben a bizottságnak nem volt érdemi munkája. A brassói születésű Kalmár Ferenccel az újrakezdésről beszélgettünk.
2022. október 13., 08:182022. október 13., 08:18
2022. október 13., 08:492022. október 13., 08:49
– Hosszú kimaradás után hogyan zajlott az első megbeszélés a bizottság román társelnökével?
– A vegyes bizottság román társelnökévé történő kinevezését követően Daniela Gîtman államtitkár meghívott Bukarestbe, hogy tartsunk egy társelnöki találkozót, és indítsuk el a bizottság 9. ülésszakát. Magyar részről a bizottság titkárával, Tóth-Ferenczi Adriennel jöttem: Gîtman államtitkárral és a vegyes bizottság román titkárával, Alina Orosannal folytattunk megbeszéléseket. A találkozón kiderült, a jegyzőkönyv összeállításával kapcsolatban a román fél új struktúrában gondolkodik. A felvetésre azt mondtuk,
Ha az új jegyzőkönyvi struktúra nem fedi le az összes megtárgyalandó kérdést, javaslatot fogunk tenni ennek kibővítésére.
A vegyes bizottság tanácskozása a bukaresti külügyminisztériumban
Fotó: MAE/Román Külügyminisztérium
– A 2011-ben tartott bizottsági ülésszak jegyzőkönyvét a magyar fél már nem volt hajlandó aláírni, mivel 18, általa felvetett kérdést a testület nem tárgyalt. Ezekről most szó esett?
– Szóvá tettük többek között a restitúció kérdését, a Battyháneum és a sepsiszentgyörgyi Mikó-kollégium ügyét, a marosvásárhelyi 2. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Líceum helyzetét, illetve a korábbi időkből megoldatlanul maradt magyar orvosképzést. Felhoztuk a nemzeti szimbólumok használatát, a stadionokban elharapodzó gyűlöletbeszédet vagy a kisebbségi törvény ügyét, amelyről a román társelnök azt mondta, a parlamenti bizottság már tárgyalja a törvénytervezetet. Azt ígérték, december elejére elküldik az új struktúra alapján kialakított szöveges jegyzőkönyvet, amely már konkrét dolgokat fog tartalmazni.
– Mennyire lát nyitást a bizottsági munka érdemi elindítására?
2011-ben volt még egy plenáris ülés, ami a jegyzőkönyv aláírása nélkül végződött. Ezt követően 11 éven keresztül néhány titkári és társelnöki találkozóra került sor, de érdemi munka nem folyt, a különböző témákban megerősítettük a pozíciókat. Ezen a helyzeten változtatott Szíjjártó Péter magyar és Bogdan Aurescu román külügyminiszter tavalyi, gyulai találkozója, amikor abban egyeztek meg, hogy a bizottsági munka folytatására aláírjuk a 8. ülésszakot lezáró jegyzőkönyvet, és a megoldatlan 18 pont átkerül az új találkozó napirendjére. Azt látom, a román fél közreműködő a közös dolgaink megtárgyalásához. Amikor konkrét ügyek kerülnek napirendre, meglátjuk, hogyan tudunk egyezségre jutni.
Kalmár Ferenc miniszteri különmegbízott szerint ha nincs párbeszéd,akkor esély sincs arra, hogy pozitív dolog történhessen
Fotó: MTI
– Román részről milyen kérések hangzottak el?
– A felvetett témák közül kiemelném a magyarországi román nyelvoktatás körüli gondokat, a magyarországi román ortodox egyház által visszaigényelt ingatlanok ügyét, illetve a Gozsdu-vagyon helyzetét is.
– A jegyzőkönyveknek mi a további útjuk? A magyar, illetve a a román fél által felvetett kérdések milyen megoldásra találhatnak?
– Hat szomszédos állam kisebbségi vegyes bizottságainak munkáját felügyelem, a forgatókönyvnek ugyanazon alapelvek alapján kell működnie. A felek beírják a jegyzőkönyv-tervezetbe a megoldásra váró problémákat és a megoldási javaslatukat egyaránt.
A magyarországi gyakorlat szerint – a vegyes bizottságok magyar társelnökeként az elmúlt hét év alatt tizenvalahány jegyzőkönyvet írtam alá – a benne foglaltakról kormányrendelet születik, ami megjelenik a Hivatalos Közlönyben.
– A többi öt országgal hogyan alakul a bizottsági munka?
– A horvát–magyar és a szlovén–magyar együttműködés különösebb problémáktól mentes. Szerbiával szintén jók a kapcsolatok, ott inkább szervezési problémák adódnak. Várjuk az új kormány felállását és az új államtitkár kinevezését, akivel fel kell vennem a kapcsolatot.
Aláírtunk már közös jegyzőkönyveket, az újabb éppen most van terítéken. Nagyobb probléma az ukrán–magyar viszonyban áll fenn, amely a háború miatt még inkább gondot jelent. Tavaly szeptemberben jártunk Kijevben, hogy próbáljuk kifagyasztani a szintén 11 esztendeje nem működő bizottsági munkát. A folyamat elindult, de a háború miatt újra leállt minden.
– A román–magyar vegyes bizottság következő plenáris ülésén a román küldöttségben lesznek-e erdélyi magyarok is?
– Számítok az RMDSZ segítségére: szeretném, ha egyeztetnénk a jegyzőkönyv-tervezetet, ami a magyaországi fél részéről természetes igény. A bizottságnak van magyar és román tagozata, ők közösen vesznek részt a plenáris ülésen.
Ez megszokott jelenség a vegyes bizottságok munkájában.
– Az üléseken felvetett kérdések többsége több évtizede megoldásra váró ügy. 2022-ben vajon megérett az idő arra, hogy az erdélyi magyarság problémáira valóban megoldás szülessen?
– Abból kell kiindulni, hogy ha nincs párbeszéd, akkor esély sincs arra, hogy pozitív dolog történhessen. Most elkezdünk egy párbeszédet, amelyben a kényes témákról is szó esik.
A két fél most egyaránt párbeszédet akar: abban reménykedünk, hogy eredményeket tudunk felmutatni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Rutinfeladat helyett komoly költségvetési sokk évek óta a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megújítása az autótulajdonosok számára.
Egy ország, ahol alig használnak készpénzt, ahol külön női parlament működik, ahol szinte mindenki beszél angolul, és ahol a kisebbségi nyelveken is lehet tanulni.
Pénzügyi összeomlás fenyegetné Romániát, ha beigazolódna megannyi elemző félelme, és a nemzetközi hitelminősítők bóvli kategóriába sorolnák az országot. Az április óta tartó politikai instabilitás miatt számolni kell ezzel a sötét forgatókönyvvel.
Gran Canaria Európától jóval távolabb fekszik, mint Afrikától, a hódítások során azonban spanyol gyarmattá vált. Az Atlanti-óceánban elfoglalt stratégiai fekvése miatt Kolumbusz Kristóf is érintette a szigetet útjai során.
Afrika északnyugati partjai közelében találhatók a Kanári-szigetek. A Spanyolországhoz tartozó szigetcsoport egyik legnépszerűbb tagját, Gran Canariát kerestük fel. Megkapó hegyvidéki tájak, homokos partok és különleges régészeti emlékek fogadtak.
Már kisgyermekként tudta, hogy tanítónő szeretne lenni. Azóta harminchét év telt el, Komjátszegi Fábián Réka kezei közül pedig tanítványok százai kerültek ki. Ő ma is ugyanazzal a lelkesedéssel lép be az osztályterembe, mint pályája kezdetén.
Egy elsüllyesztett repülőgép belsejében úszni vagy cápákat figyelni a Vörös-tenger mélyén sokak számára életre szóló élmény. Szabó Kolos brassói búvároktatóval a búvárkodás veszélyeiről, vonzerejéről és az erdélyi lehetőségekről beszélgettünk.
A francia Nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta a Korzika autonómiájáról szóló alkotmánymódosítást, amely élénk politikai vitát váltott ki Franciaországban és az Európai Parlamentben is.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!