
800 éves Kövend. Csoportkép a gyülekezet idősebb tagjaival az unitárius templom előtt
Fotó: Kövendi Unitárius Egyházközség
Első írásos említésének 800. évfordulóján bensőséges ünnepség keretében idézték fel az aranyosszéki falu elmúlt évszázadainak történetét. Tündérkert név alatt a szervezők olyan gyümölcsöskertet hoztak létre, ahol Erdély valamennyi hagyományos gyümölcsfajtáját megőriznék.
2019. november 21., 09:402019. november 21., 09:40
2019. november 21., 09:522019. november 21., 09:52
Nagy a sürgés-forgás a kövendi kultúrotthon udvarán és a tanácsteremben. A levegőben érezni az ünnepi hangulatot: a közösség emlékezik, hiszen nyolcszáz éve említették először írásos feljegyzések Kövend nevét, amely egyike Aranyosszék huszonkét falujának.
Keszeg Vilmos néprajzkutató, egyetemi tanár ...
Fotó: Kövendi Unitárius Egyházközség
... és Hunyadi Attila Gábor történész, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem oktatója tartott előadást a falu és a vidék történetéről
Fotó: Kövendi Unitárius Egyházközség
Orbán Balázs hat alkalmat említ, amikor Kövenden lustrát tartottak. Tatárjárás idején a kövendiek védvárként használták a templomot. 1661-ben a tatárok bevették és felperzselték a templomot és a falut. 1703-ban labancok égették fel újra a környéket, majd Rákoczi katonáit üldözve 1709-ben a labancok megismételték elődeik irgalmatlan pusztításait.
Az itt élő embereknek mindig volt lelki erejük és hitük újraépíteni házaikat, templomukat. Ez a szellemiség jellemzi évszázadok óta a közösséget. A Tordától 15 km-re fekvő települést ma is nagyszerű emberek lakják, akik képesek összefogni és tenni közösségükért, illetve segítenek bajba jutott embertársaikon. Ezt igazolja a Tündérkert létrehozása is az unitárius egyház területén, amelynek megálmodói olyan gyümölcsöst neveztek el Móricz Zsigmond Erdély történelmének egyik fontos időszakát megörökítő regénycíme nyomán, amely az őshonos erdélyi gyümölcsfajták kertje lesz.
Kövend első írásos említését megörökítő kopjafa avatása a Tündérkertben
Fotó: Kövendi Unitárius Egyházközség
Régmúlt idők hangulatát idéző pillanat volt, amikor szürkületben a Tündérkert határát jelző fáklyákat meggyújtották. A kertet jelölő emléktábla leleplezésekor hagyományőrző honvédek tisztelegtek.
Miközben Vásárhelyi Géza egyik versét szavalom, az ünnepség résztvevőjeként testközelből élem át a nyolc évszázados történelmi évforduló hangulatát. A résztvevőket megtisztelte jelenlétével Kőrösi Viktor Dávid, a kolozsvári magyar főkonzulátus konzulja és Várfalva község polgármestere, Mărginean János. A hat faluból álló községnek része Kövend is. A faluról és a vidékről Keszeg Vilmos néprajzkutató, egyetemi oktató, Kovács Sándor teológiai tanár és Hunyadi Attila Gábor történész, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem oktatója tartott előadást.
Kövendi hagyományőrzők között
Fotó: Kövendi Unitárius Egyházközség
A falu szülötteként gyerekkori emlékképek villannak fel bennem Kányádi Sándor, Jakabos Ödön, Bágyoni Szabó István, Tamás Mária vagy Banner Zoltán kövendi látogatásairól, akik az itt szervezett népfőiskolán tartottak előadást a falu messze földön híres orvosa és költője, Vásárhelyi Géza szervezésében.
Sok visszaemlékezés tükrözte hűen nemcsak a falu távoli, hanem a kultúreseményekben gazdag közelmúltját is. A kultúrotthon házi süteményeinek illata ugyanakkor szorgos női kezekről tett tanúbizonyságot. A közösség apraja-nagyja meghitten tudott ünnepelni a jeles napra hazatérő elszármazottakkal, illetve a Kövendre érkező vendégekkel együtt.
Szabó Enikő
A szerző a kövendi általános iskola tanítónője
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
szóljon hozzá!