Hirdetés

A nemzet költőjének emléke az Érmelléken – a Petőfi Sándor-emlékév Erdélyben is újabb kutatásokra ösztökéli a helytörténészeket

Az érmihályfalvi fogadó helyén állított tábla őrzi a költő emlékét •  Fotó: Sütő Éva

Az érmihályfalvi fogadó helyén állított tábla őrzi a költő emlékét

Fotó: Sütő Éva

A Magyar Országgyűlés 2020 decemberében döntött arról, hogy a 2022-es és 2023-as esztendőt Petőfi-emlékévvé nyilvánítja a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb és legismertebb alakja születésének 200. évfordulója alkalmából. Az Érmelléken is él a Petőfi-kultusz.

Sütő Éva

2022. október 29., 16:102022. október 29., 16:10

Az Érmellék kellemes szelíd völgy, a hegyoldalon ama híres bortermő szőlők, a hegy alatt pedig gazdag szántóföldek – írja Petőfi Sándor (1823–1849) Kerényi Frigyesnek (1822–1853) címzett Úti levelek című feljegyzéseiben. Kerényi, a német származású költő és műfordító Petőfi és Tompa Mihály barátja volt. A hozzá intézett leveleiben örökíti meg eme vidéken tett látogatásait.

A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság (PBMET) a szeptember elején Érmihályfalván megtartott 27. honismereti konferenciáján is Petőfi születésének bicentenáriuma volt az egyik fő téma.

Hirdetés

Előadója, a Fényes Elek-díjas Szabó József helytörténész és újszülöttgyógyász szerint az Érmelléken az utóbbi években háttérbe szorult a Petőfi-kultusz ápolása.
Mint írja, az Ismeretlen Érmellék–írásban és képben (II.) idén megjelent kötetében, az elsődleges célja a még fellelhető információk minél tökéletesebb összegyűjtése volt. „Irodalmi, történelmi kultuszok vizsgálatával, feldolgozásával kapcsolatos elméleti szakirodalom utólag került a kezembe. Ezeket olvasgatva megerősítettek abban, hogy van létjogosultsága e kultuszok lokális, regionális kötődéseit, jellemzőit vizsgálni”. A kötetből kiderülnek többek között olyan érdekességek is, hogy Petőfi nem kétszer, hanem háromszor járt az Érmelléken. Szőlészettörténeti források szerint harmadjára Hegyközszent­imrén, Erdélyi József debreceni kollégiumi tanár szüreti vendégeként fordult meg 1846-ban. Sőt az is kiderült, hogy apósa, Szendrey Ignác Szalacson, Szendrey László káptalani inspektor házában dühöngte ki magát Júlia leánya erdődi templomi esküvője idején, de akár Júlia leánykorában is megfordulhatott Szalacson. Sikerült összeszednie számtalan bihardió­szegi, székelyhídi, érmihályfalvi valós vagy annak tűnő Petőfivel kapcsolatos történetet is. Ugyanakkor újabb adatok kerültek elő a kötet megjelenése óta eltelt hónapokban, amelyek további adalékokkal szolgálnak Petőfi érmelléki vándorszínészkedéséhez.
A kiskőrösi székhelyű Országos Petőfi Sándor Társaság 2021. augusztus 25-én rendezte meg Aszódon a Petőfi-emlékhelyek 34. Nemzetközi Találkozóját. E találkozókon az érmelléki települések még nem szerepeltek. Bihar megyéből csak Nagyvárad és Nagyszalonta szerepel a Petőfi-emlékhely települések listáján. Ehhez az érmelléki Petőfi-emlékek összegzésének hiánya is hozzájárult.
A reformkortól 1945-ig megalakult Kárpát-medencei szervezetekről átfogó és hiteles körképet adó, katasztert is kiadó lakitelki Nemzeti Művelődési Intézet 2020 őszén Petőfi Sándor életét és örökségét megismerő felmérést indított. Hogy Petőfivel és kultuszának ápolásával kapcsolatban még mindig lehet újat mondani, bizonyítja a székelykeresztúri Gyárfás-kúria és a mögötte lévő, immár több évtizede elhíresült körtefa, vagy Petőfi osztrák és 1848-as katonai szolgálataival kapcsolatos újabb információk, illetve a két-három évtizede előkerült kézirata.

Szalacsi szálak

Szájhagyomány szerint volt egy gesztenyefa a szalacsi nagyiskola udvarán, amelyre rá volt vésve Petőfi neve, a másik verzió szerint viszont éppen Petőfi tartózkodott alatta. Figyelembe véve a Szendrey család szalacsi vonatkozásairól szóló kutatási eredményeket (Szendrey László káptalani inspektor Szendrey Ignác unokatestvére volt), a monda akár igaz is lehet.
„Köztudott az Érmelléken, hogy Petőfi Sándor 1843 október-novemberében megfordult Diószegen és Székelyhídon egy vándor színtársulattal, amely Demjén Mihály truppja volt. Petőfi születésének centenáriumán, 1922-ben sok dokumentumról és kortanúról készült reprodukcióval színesített cikkben dolgozták fel színészkedéseinek jobbára anyaországi helyszíneit. Az érmelléki epizód felett a szerzők azonban nemes egyszerűséggel átugrottak. Ezt Fekete Sándor pótolta az 1960-as években. Fekete művének vonatkozó részletét bőven idéztem Petőfi érmelléki kultusztörténetét taglaló alfejezetemben az Ismeretlen Érmellék II. című kötetemben. Bár Petőfi leveleiben csak két Érmelleken játszott színdarabot és szerepet nevesít, a későbbiekben áttekintve a Demjén Mihály truppjainak fellépéseiről szóló korabeli ismertetőket, egy-egy helységben szinte minden este más-más színdarabot játszottak. Bizonyára így volt ez Diószegen és Székelyhídon is. Nyilván ilyen ütemű fellépésdömping csekély próba és szövegtanulási lehetőséget biztosított egy-egy hirtelen összeállt vagy sok alkalmi beálló »tehetségét« is igénybe vevő, a mindennapi megélhetés nehézségeivel sűrűn szembesülő, kis létszámú vándortársulat esetén, amely kihatott az előadás minőségére is” – ismertette a korszak történetét Szabó József a honismereti konferencián.

A székelyhídi Szabó Ódzsa városi színháznál elhelyezett emléktábla •  Fotó: Sütő Éva Galéria

A székelyhídi Szabó Ódzsa városi színháznál elhelyezett emléktábla

Fotó: Sütő Éva

„Sok verset írtam én már össze…”

Diószegi tartózkodása idején, azaz 1843. október 15–31. között írta meg a Kis furulyám szomorúfűz ága című versét.

(Kis furulyám szomorúfűz ága, / Temetőben szomorkodik fája; / Ott metszettem azt egy sírhalomról, / Nem csoda, hogy oly siralmasan szól. / Ott hunytál le, kedves szép csillagom! / Ragyogásod többé nem láthatom. / Hogyne volna hát sötét világom! / Hogy volna hát élni kívánságom! / Hazaballag nyájam estefelé, / Én ballagok a temető felé, / Kél a holdnak halovány orcája, / Kél furulyám epedő nótája. / Addig epeszt a bánat engemet, / Addig-addig nyögöm keservemet: / Míg egyszer a hanggal egyetemben / Lelkem is a másvilágba reppen.)
A társulat Székelyhídon is fellépett, de a költőt lázas megbetegedése megakadályozta a szereplésben. Az egykori Ady Endre Művelődési Központ, illetve a későbbi Szabó Ódzsa színház helyén álló fogadóban szállt meg és írta A szerelem, a szerelem című versét 1843 novemberében. (A szerelem sötét verem; / Beleestem, benne vagyok, / Nem láthatok, nem hallhatok. / Őrizem az apám nyáját, / De nem hallom a kolompját; / Rá-rámegy a zöld vetésre, / Hej, csak későn veszem észre. / Telerakta édesanyám / Eleséggel a tarisznyám; / Elvesztettem szerencsésen, / Lesz módom a böjtölésben. / Édesapám, édesanyám, / Ne bízzatok most semmit rám, / Nézzétek el, ha hibázok / Tudom is én, mit csinálok!)
Orlai Petrich Soma (1822–1880) festőművész, a költő barátja szerint nem sokkal később

a társulat feloszlott, és Petőfi betegen, elszegényedve tért vissza Debrecenbe.

Mihályfalvi látogatásról és az itt megírt verséről Dávid Gyula és Mikó Imre is megemlékezik a Petőfi Erdélyben című tanulmánykötetben.

Petőfi az Úti levelekben megemlíti, hogy Érmihályfalván felkereste Somogyi József nevű barátját és elbeszélgetett vele.

Később a Hatvany Lajos az Így élt Petőfi című dokumentumgyűjteményében talált rá Somogyi 1871-ben közölt visszaemlékezésére:

Idézet
1843 után pár évvel Petőfi Pestről Szatmár megyébe utazván meglátogatott Érmihályfalván, azzal köszönvén be, miután megkérdezte, van-e bor és kolbász, hogy három nap és három éjjel nálam fog mulatni.

Ez idő alatt, mert szavát be is váltotta, elszavaltam előtte az Ivás közben című bordalát, amelyről, mint mondá, már egészen megfeledkezett: megmutatván eredeti kéziratát, magának lemásolta azt, majd elvitte Pestre. Ugyanez alkalommal felkértem, hogy mostani együttlétünk emlékére is írna egy verset. Azt felelte »jól van, most fogom írni legszebb versemet«, és csakugyan, az elővett papírra ezt írta: »Legszebb versem«.
(Sok verset írtam én már össze, / S nem mindenik haszontalan; / De amely hírem megszerezze, / A legszebb vers még hátra van. / Legszebb lesz az, ha majdan Béccsel / Hazám bosszúja szembeszáll, / S én villogó kardom hegyével / Száz szívbe ezt írom: halál!)”

Szabó József helytörténész Petőfi Sándorról

•  Fotó: Sütő Éva Galéria

Fotó: Sütő Éva


„Nem olyan embereknek írtam, akiknek nincs türelmük egy percnél hosszabb szövegeket elolvasni, sem olyanoknak, akik azt hiszik, minden megvan már a neten. Olyanoknak íródott, akiket érdekelnek az eddig ismeretlen irodalom- és kultúrtörténeti kuriózumok, helytörténeti érdekességek és összefüggések, új szempontú kérdésfelvetések és az azokra adott válaszok, alapos kutatásokon nyugodva. Olyanoknak íródott, akik kíváncsiak az Érmellék és tágabb környezete kuruckori és főleg reform-, abszolutizmus-, dualizmuskori mindennapi
életének érdekességeire, híres személyiségeink eddig ismeretlen életrajzi adataira és (h)őseink emlékezettörténetére, ami a Petőfi -emlékév kapcsán nagyon is aktuális” – mondja eddigi köteteiről Szabó József.
Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 31., szombat

Lelki gazdagodás a reformáció bölcsőjében: erdélyi lelkipásztor Genfben

A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac

Lelki gazdagodás a reformáció bölcsőjében: erdélyi lelkipásztor Genfben
Hirdetés
2026. január 30., péntek

A hiány képei: Apáczai Csere János a kortárs művészet tükrében

Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am

A hiány képei: Apáczai Csere János a kortárs művészet tükrében
2026. január 30., péntek

Norvégiai mindennapok: tízezrek olvassák a skandináv országról erdélyiként író Nagy Ildikó bejegyzéseit

Nagy Ildikó Marosvásárhelyről költözött Norvégiába, ahol nemcsak új életet kezdett, hanem írásra is adta a fejét: Norvégiai mindennapok című oldalán a norvég hétköznapokat mutatja be erdélyi szemmel.

Norvégiai mindennapok: tízezrek olvassák a skandináv országról erdélyiként író Nagy Ildikó bejegyzéseit
2026. január 28., szerda

Ilyen olcsó a mi drága Romániánk

A diszkontáruházlánc visszaváltott palackoktól bűzlő kijárata előtt térdre kényszerített, földbe döngölt, maga alá temetett a bevásárlókosár.

Ilyen olcsó a mi drága Romániánk
Ilyen olcsó a mi drága Romániánk
2026. január 28., szerda

Ilyen olcsó a mi drága Romániánk

Hirdetés
2026. január 27., kedd

Heti időjárás: enyhe napok után visszatér a hideg és a fagy

Az enyhébb időjárás csak átmeneti: a hét második felében még viszonylag mérsékelt hőmérsékletekre számíthatunk, ám a jövő hét elejétől markáns lehűlés érkezik.

Heti időjárás: enyhe napok után visszatér a hideg és a fagy
2026. január 27., kedd

Svájci útinapló: a protestáns Rómától az alpesi Riviéráig

Erdélyből indulva még fagyos levegő kísért, Svájcban viszont magnóliák, pálmák és havas hegycsúcsok fogadtak. Genf, Bern és Montreux bebizonyította: az alpesi ország tele van meglepetésekkel – még januárban is.

Svájci útinapló: a protestáns Rómától az alpesi Riviéráig
2026. január 26., hétfő

„Legyen minél több Székely Menyasszony!” Két városban szervezendő különleges kiállításhoz várják a közönség segítségét

Esküvői fotókat, valamint régi és újabb, menyegzőkhöz kapcsolódó tárgyakat, dokumentumokat, történeteket, szerelmes leveleket várnak a különleges, Székely Menyasszony című kiállításhoz.

„Legyen minél több Székely Menyasszony!” Két városban szervezendő különleges kiállításhoz várják a közönség segítségét
Hirdetés
2026. január 25., vasárnap

Élő gyülekezet Nagykároly kertvárosában: hitből építkeznek, a megmaradásért erős közösséget formálnak

Aktív közösségi élet, tudatos gyermek- és ifjúsági szolgálat jellemzi a Nagykároly-kertvárosi Református Egyházközséget. Tolnay István parókus lelkipásztorral a gyülekezet összetartó erejéről, a jövő kihívásairól beszélgettünk.

Élő gyülekezet Nagykároly kertvárosában: hitből építkeznek, a megmaradásért erős közösséget formálnak
2026. január 24., szombat

Gyermekek jelentik a jelent és a jövőt, a református egyházban is

A gyermekek Isten ajándékai, fontosak nemcsak a családnak, hanem az egyháznak is. Ők jelentik az egyház jelenét és jövőjét is – hangzott el Marosvásárhelyen, az Erdélyi Református Egyházkerület által szervezett Gyermekek éve megnyitóján.

Gyermekek jelentik a jelent és a jövőt, a református egyházban is
2026. január 22., csütörtök

„Nincs alternatívája a kormánykoalíciónak”. Zakariás Zoltán megszorításokról, az EMSZ-en belüli RMDSZ-ellenes indulatokról

Nem csak a román társadalom, hanem az erdélyi magyarság egy része is elégedetlen az RMDSZ támogatását is élvező kormány munkájával, egyre többen bírálják a megszorító intézkedéseket. Zakariás Zoltánt, az Erdélyi Magyar Szövetség elnökét kérdeztük.

„Nincs alternatívája a kormánykoalíciónak”. Zakariás Zoltán megszorításokról, az EMSZ-en belüli RMDSZ-ellenes indulatokról
Hirdetés
Hirdetés