Szívem, hogy vagy?

Ha egy orvostanonc több napot tölt el a kolozsvári Nicolae Stăncioiu Szívgyógyászati Kórházban, nem biztos, hogy a választható orvosi szakok közül a kardiológiát részesíti előnyben. Az 57 orvossal dolgozó, napi 24 órás sürgősségi ellátást biztosító szívgyógyászati klinikára egész Erdélyből érkeznek a szívinfarktus-gyanús betegek, akiket leggyakrabban a szívkoszorúér-elmeszesedés szövődményeivel szállítanak ide Kolozs megyéből vagy akörnyékbeli településekről a SMURD jól felszerelt mentőkocsijain. Ahonnan gépjármű nem érhet ide hasznos időn belül, onnan helikopter hozza Kolozsvárra a gyors beavatkozásra szoruló beteget. A kardiológiai intézet igazi egészségügyi nagyüzemként működik: a tavaly mintegy negyvenezer beteget ellátó intézmény részlegei, akardiológia, a szívsebészet, a járóbeteg-gondozó és az intenzív osztály a hazai kórházak átlagához képest sokkal jobb felszereltségű, a modern orvosi eszközöket kezelő személyzet naponta ment életeket. Nem véletlen, hogy a belgyógyászattal foglalkozó szakorvosok közül a legnagyobb állóképességet követelő kardiológusokból folyamatosan hiány van: sok kisvárosban évek óta nincs szívgyógyász, az erre szakosodó medikusokat felszippantja az ország nyolc kardiológiai klinikája – Erdélyben a kolozsvári, a marosvásárhelyi és a temesvári. Dr. Deák Éva, a kolozsvári klinika főorvosa szerint nem véletlenül alakult ez így, hiszen a megfelelő műszaki felszereltséget és magas szaktudást igénylő sürgősségi szívgyógyászati beavatkozásokra csak ezekben a központokban kerülhet sor. Műszaki háttér nélkül szokványos kórházakban kardiológus sem igazán segíthet a szívinfarktusos tünetekkel érkező betegen, azonnal küldenie kell a szívcentrumok felé. A statisztikák szerint nagyon sok az ilyen eset, hiszen nemcsak Romániában, hanem világszerte a szív- és érrendszeri betegségek az elhalálozási arányszám első helyét foglalják el.

 Minden baj okozója, a magas vérnyomás

Orvosi rendelőjében ülök le dr. Deák Évával körüljárni korunk végzetesnek tűnő betegségcsoportját, amely immár nemcsak az idősebb korosztályból, hanem a fiatalok közül is egyre gyakrabban szedi áldozatait. Szűkebb vagy tágabb ismertségi körömben nem egyszer hallottam már a szomorú hírt, hogy valakinek nem volt semmi baja, csak összeesett és meghalt. Ilyenkor szívrendellenességekre gyanakszik az ember, az orvosnő szerint azonban a legtöbb halálesetnek vannak előzményei, figyelmeztető jelei, amelyeket a páciens figyelmen kívül hagy. Az egyik fő baj a magas vérnyomás. Ma Romániában szinte minden második ember – pontosabban tízből négy személy – szenved magas vérnyomásban.

„A magas vérnyomás a szívelégtelenség és az agyvérzés első számú okozója. Kezelés nélkül megrövidíti az ember életét. Nagyon idős betegeim szinte kivétel nélkül normál vagy alacsony vérnyomásúak, hiszen a magas vérnyomásban szenvedő emberek ritkán érik meg a 90 évet. A magas vérnyomás olyan, mint amikor egy felfújt kerékbe levegőt próbálunk pumpálni: a folyamatos többletmunka megerőlteti a szívizmokat.”  Az orvosnő azt is elmondja, a szív normál vérnyomás alatt működik rendesen, ez az alapjárat a hosszú élet egyik titka.

A fejfájással, szédüléssel, látási zavarokkal, fülzúgással és állandó belső feszültséggel, stresszel jelentkező kórtünet bizonyíthatóan a helytelen életvitel velejárója. Az emberek többsége túl sósan eszik, nem mozog eleget, nem tudja feldolgozni a napi stresszt, ami egy idő után óhatatlanul elvezet a magas vérnyomás kialakulásához. Hajlamosító tényezőként közrejátszik a szülők szintén magas vérnyomása: a doktornő szerint nem örökletes betegségről van szó – mint ahogy egyetlen szívbetegség sem örökletes –, a családi precedens viszont nagy valószínűséggel az utódokban is ki fog alakulni, ha azok nem változtatnak helytelen életmódjukon. Az italfogyasztás a már kialakult magas vérnyomást súlyosbítja, hiszen mind a bor, mind a sör fogyasztása rizikófaktort jelent.

„Rossz hír, hogy a magas vérnyomás gyakori betegség, a jó hír viszont az, hogy hatékonyan kezelhető. Napjainkban nagyon sok vérnyomáscsökkentő gyógyszer van forgalomban. A kardiológusok tapasztalatuk és útmutatók alapján írnak fel ezekből a szerekből, így senki ne lepődjön meg, ha orvosonként változik a kezelés módja, hiszen nagy a gyógyszerválaszték” – fogalmaz az orvosnő, külön kiemelve az étkezési és életmódbeli változások szükségességét, ez kötelező kiegészítő eleme a kezelésnek.

 Ha jön az infarktus

A középkorú és idősebb férfiak körében a leggyakoribb betegség, a szívinfarktus okozója a szívkoszorúér-elmeszesedés. A koleszterinlerakodás következtében elszűkülő szívkoszorúerek betegszenek meg. „A szívet vérrel ellátó erek falára felhalmozódó plakkok okozzák az erek szűkületét, emiatt a szívizom nem jut megfelelő oxigénhez. Ennek első tünete az úgynevezett angina pectoris, a pár percig tartó, szorító mellkasi fájdalom. Ez kisugározhat a nyakba, a karokba és a gyomorba is. A fájdalomérzet rendszerint magától vagy nitroglicerin hatására eltűnik. Az első ilyen tünetre tekintsünk figyelmeztető jelként! A tünetek több-kevesebb rendszerességgel ismétlődnek, és ha a húszperces intervallumot meghaladják, már fennáll a szívinfarktus veszélye.” Az orvosnő szerint nagyon sok szívinfarktusos esetet és ezzel együtt sok halálesetet lehetne megelőzni, ha a páciens már az első szorító mellkasi fájdalmakkal orvoshoz fordulna. A tapasztalat az, hogy ezt sokan nem veszik komolyan, hiszen a fájdalmak nem túlságosan erősek, és pár perc múlva látszólag nyomtalanul elmúlnak. Ez a csalóka érzés kerget halálba nagyon sok embert.

A mellkasi fájdalommal orvoshoz forduló beteget a szívcentrumokban gyors kivizsgálásnak vetik alá, és amennyiben szükség van rá, következik az első beavatkozás, a katéterezés. „Az eret a szűkületnél megtágítjuk, és egy úgynevezett stent, fémből készült hálót ültetünk be a kritikus érszakaszba. Ezt rendszerint kardiológus végzi. Súlyosabb esetekben szívsebészeti beavatkozással úgynevezett bypasst alkalmaznak, azaz a vér aszűkületet megkerülve jut el aszívizomhoz” – magyarázza dr. Deák Éva. A beavatkozás akkor a leghatékonyabb, ha az infarktusra utaló mellkasi fájdalmak megjelenésétől maximum 12 órán belül kerül szívklinikára a beteg, de minél hamarabb, annál jobb. Egyértelműen azok élete menthető meg sikerrel, akik a szívcentrum körzetében laknak, hiszen sok haláleset már az első órában beáll. A jól felszerelt szívkórházak életmentő szerepét bizonyítja, hogy akit sikerül idejében behoznia a mentőknek, azok rendszerint túlélik a szívinfarktust.

 Életveszélyes füstölés

Az aktív dohányosokra leselkedő egyik legjellemzőbb betegség a szívkoszorúér-probléma. Trombóziskeltő és koszorúér-összehúzó hatása miatt a cigarettafüst a szív legádázabb ellensége. További rizikófaktor a magas vérnyomás, az egészségtelen táplálkozás miatt kialakuló magas koleszterinszint, az elhízás, a mozgás hiánya, a stressz és a cukorbetegség. „Akinél cukorbetegséget mutatnak ki, annak szívorvoshoz is el kell mennie, mert a cukorbetegség szívkoszorúér-elmeszesedést okoz. Ráadásul a betegség olyan veszélyes vállfaja alakul ki, amely szinte tünetmentes, nem fáj: mire a páciens szakorvoshoz fordul, a súlyos elváltozásuk miatt a szíverek sokszor már nem műthetők.”

Ma már bizonyított: a kiegyensúlyozott, egészséges életmód a szívbetegségek megelőzésének legbiztosabb módja. A fiatalok körében is egyre gyakoribb szívpanaszok a túlhajszolt, egészségtelen életmóddal hozhatók összefüggésbe. A napi mozgás, az egészségtelen, zsíros ételek kerülése és a stresszt ellenőrzés alatt tartó önkontroll még azok esetében is megelőzi a szívinfarktust, akik családi felmenőik miatt hajlamosabbak ezekre a betegségekre.

 Az orvos mindig kéznél van

A köznyelv és az orvosi szaknyelv nem véletlenül említi közösen a szívbetegségeket az érrendszeri betegségekkel. A kettő együtt jár, hiszen a koszorúér-elmeszesedésben szenvedőknél a teljes érhálózatban lerakodások észlelhetők. A lábban is jelentkezhet érszűkület, de ennél súlyosabb az agyi infarktus, az úgynevezett szélütés, amelynek szintén figyelmeztető jelei vannak zsibbadás, átmeneti látás-, hallás- és beszédzavarok vagy szédülés formájában. A szakorvos szerint kiemelt szerepe van az úgynevezett szűrővizsgálatoknak, amit néhány éve népegészségügyi programként próbált elterjeszteni a szakminisztérium. A magas koleszterinszint vagy a cukorbetegség tömeges kimutatása nagy előrelépést jelent, hiszen megfelelő kezeléssel az okozott szövődmények jó eséllyel gyógyíthatók.

„Nem győzöm hangsúlyozni: életet ment, ha egészségügyi panaszainkkal idejében orvoshoz fordulunk. Szívbetegségek esetében már az első tünetek utáni diagnosztizálásnak életmentő szerepe lehet, hiszen azonnal elkezdődhet a gyógyítás folyamata” – összegzi a kardiológus a szív gondozásának „ars poeticáját”.

Dr. Deák Éva
Aranyosgyéresen született 1962-ben, 1987-ben végezte el a kolozsvári Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem általános orvosi szakát. 1987–1990 között gyakornok orvos Tordán, 1991–1994 között rezidens kardiológus Kolozsváron, 1993-tól versenyvizsgával szívgyógyász állást tölt be a szívgyógyászati intézetben. 1994-től szívgyógyász szakorvos, majd 1999-től a kolozsvári Nicolae Stăncioiu Szívgyógyászati Kórház főorvosa, 1995-től magánrendelőt is működtet.