Hirdetés

Szívem, hogy vagy?

A szív- és érrendszeri betegségek gyakorisága ma a közegészségügy legnagyobb kihívása. Noha az orvosi ellátás minősége sokat javult az utóbbi két évtizedben, az elhalálozási statisztikákon alig sikerült javítani. A kardiológus szerint életmódváltozással és a szívbetegségek első vészjelzéseinek megszívlelésével sok élet megmenthető lenne.

Makkay József

2013. augusztus 22., 22:082013. augusztus 22., 22:08

Ha egy orvostanonc több napot tölt el a kolozsvári Nicolae Stăncioiu Szívgyógyászati Kórházban, nem biztos, hogy a választható orvosi szakok közül a kardiológiát részesíti előnyben. Az 57 orvossal dolgozó, napi 24 órás sürgősségi ellátást biztosító szívgyógyászati klinikára egész Erdélyből érkeznek a szívinfarktus-gyanús betegek, akiket leggyakrabban a szívkoszorúér-elmeszesedés szövődményeivel szállítanak ide Kolozs megyéből vagy akörnyékbeli településekről a SMURD jól felszerelt mentőkocsijain. Ahonnan gépjármű nem érhet ide hasznos időn belül, onnan helikopter hozza Kolozsvárra a gyors beavatkozásra szoruló beteget. A kardiológiai intézet igazi egészségügyi nagyüzemként működik: a tavaly mintegy negyvenezer beteget ellátó intézmény részlegei, akardiológia, a szívsebészet, a járóbeteg-gondozó és az intenzív osztály a hazai kórházak átlagához képest sokkal jobb felszereltségű, a modern orvosi eszközöket kezelő személyzet naponta ment életeket. Nem véletlen, hogy a belgyógyászattal foglalkozó szakorvosok közül a legnagyobb állóképességet követelő kardiológusokból folyamatosan hiány van: sok kisvárosban évek óta nincs szívgyógyász, az erre szakosodó medikusokat felszippantja az ország nyolc kardiológiai klinikája – Erdélyben a kolozsvári, a marosvásárhelyi és a temesvári. Dr. Deák Éva, a kolozsvári klinika főorvosa szerint nem véletlenül alakult ez így, hiszen a megfelelő műszaki felszereltséget és magas szaktudást igénylő sürgősségi szívgyógyászati beavatkozásokra csak ezekben a központokban kerülhet sor. Műszaki háttér nélkül szokványos kórházakban kardiológus sem igazán segíthet a szívinfarktusos tünetekkel érkező betegen, azonnal küldenie kell a szívcentrumok felé. A statisztikák szerint nagyon sok az ilyen eset, hiszen nemcsak Romániában, hanem világszerte a szív- és érrendszeri betegségek az elhalálozási arányszám első helyét foglalják el.

 Minden baj okozója, a magas vérnyomás

Orvosi rendelőjében ülök le dr. Deák Évával körüljárni korunk végzetesnek tűnő betegségcsoportját, amely immár nemcsak az idősebb korosztályból, hanem a fiatalok közül is egyre gyakrabban szedi áldozatait. Szűkebb vagy tágabb ismertségi körömben nem egyszer hallottam már a szomorú hírt, hogy valakinek nem volt semmi baja, csak összeesett és meghalt. Ilyenkor szívrendellenességekre gyanakszik az ember, az orvosnő szerint azonban a legtöbb halálesetnek vannak előzményei, figyelmeztető jelei, amelyeket a páciens figyelmen kívül hagy. Az egyik fő baj a magas vérnyomás. Ma Romániában szinte minden második ember – pontosabban tízből négy személy – szenved magas vérnyomásban.

„A magas vérnyomás a szívelégtelenség és az agyvérzés első számú okozója. Kezelés nélkül megrövidíti az ember életét. Nagyon idős betegeim szinte kivétel nélkül normál vagy alacsony vérnyomásúak, hiszen a magas vérnyomásban szenvedő emberek ritkán érik meg a 90 évet. A magas vérnyomás olyan, mint amikor egy felfújt kerékbe levegőt próbálunk pumpálni: a folyamatos többletmunka megerőlteti a szívizmokat.”  Az orvosnő azt is elmondja, a szív normál vérnyomás alatt működik rendesen, ez az alapjárat a hosszú élet egyik titka.

A fejfájással, szédüléssel, látási zavarokkal, fülzúgással és állandó belső feszültséggel, stresszel jelentkező kórtünet bizonyíthatóan a helytelen életvitel velejárója. Az emberek többsége túl sósan eszik, nem mozog eleget, nem tudja feldolgozni a napi stresszt, ami egy idő után óhatatlanul elvezet a magas vérnyomás kialakulásához. Hajlamosító tényezőként közrejátszik a szülők szintén magas vérnyomása: a doktornő szerint nem örökletes betegségről van szó – mint ahogy egyetlen szívbetegség sem örökletes –, a családi precedens viszont nagy valószínűséggel az utódokban is ki fog alakulni, ha azok nem változtatnak helytelen életmódjukon. Az italfogyasztás a már kialakult magas vérnyomást súlyosbítja, hiszen mind a bor, mind a sör fogyasztása rizikófaktort jelent.

„Rossz hír, hogy a magas vérnyomás gyakori betegség, a jó hír viszont az, hogy hatékonyan kezelhető. Napjainkban nagyon sok vérnyomáscsökkentő gyógyszer van forgalomban. A kardiológusok tapasztalatuk és útmutatók alapján írnak fel ezekből a szerekből, így senki ne lepődjön meg, ha orvosonként változik a kezelés módja, hiszen nagy a gyógyszerválaszték” – fogalmaz az orvosnő, külön kiemelve az étkezési és életmódbeli változások szükségességét, ez kötelező kiegészítő eleme a kezelésnek.

 Ha jön az infarktus

A középkorú és idősebb férfiak körében a leggyakoribb betegség, a szívinfarktus okozója a szívkoszorúér-elmeszesedés. A koleszterinlerakodás következtében elszűkülő szívkoszorúerek betegszenek meg. „A szívet vérrel ellátó erek falára felhalmozódó plakkok okozzák az erek szűkületét, emiatt a szívizom nem jut megfelelő oxigénhez. Ennek első tünete az úgynevezett angina pectoris, a pár percig tartó, szorító mellkasi fájdalom. Ez kisugározhat a nyakba, a karokba és a gyomorba is. A fájdalomérzet rendszerint magától vagy nitroglicerin hatására eltűnik. Az első ilyen tünetre tekintsünk figyelmeztető jelként! A tünetek több-kevesebb rendszerességgel ismétlődnek, és ha a húszperces intervallumot meghaladják, már fennáll a szívinfarktus veszélye.” Az orvosnő szerint nagyon sok szívinfarktusos esetet és ezzel együtt sok halálesetet lehetne megelőzni, ha a páciens már az első szorító mellkasi fájdalmakkal orvoshoz fordulna. A tapasztalat az, hogy ezt sokan nem veszik komolyan, hiszen a fájdalmak nem túlságosan erősek, és pár perc múlva látszólag nyomtalanul elmúlnak. Ez a csalóka érzés kerget halálba nagyon sok embert.

A mellkasi fájdalommal orvoshoz forduló beteget a szívcentrumokban gyors kivizsgálásnak vetik alá, és amennyiben szükség van rá, következik az első beavatkozás, a katéterezés. „Az eret a szűkületnél megtágítjuk, és egy úgynevezett stent, fémből készült hálót ültetünk be a kritikus érszakaszba. Ezt rendszerint kardiológus végzi. Súlyosabb esetekben szívsebészeti beavatkozással úgynevezett bypasst alkalmaznak, azaz a vér aszűkületet megkerülve jut el aszívizomhoz” – magyarázza dr. Deák Éva. A beavatkozás akkor a leghatékonyabb, ha az infarktusra utaló mellkasi fájdalmak megjelenésétől maximum 12 órán belül kerül szívklinikára a beteg, de minél hamarabb, annál jobb. Egyértelműen azok élete menthető meg sikerrel, akik a szívcentrum körzetében laknak, hiszen sok haláleset már az első órában beáll. A jól felszerelt szívkórházak életmentő szerepét bizonyítja, hogy akit sikerül idejében behoznia a mentőknek, azok rendszerint túlélik a szívinfarktust.

 Életveszélyes füstölés

Az aktív dohányosokra leselkedő egyik legjellemzőbb betegség a szívkoszorúér-probléma. Trombóziskeltő és koszorúér-összehúzó hatása miatt a cigarettafüst a szív legádázabb ellensége. További rizikófaktor a magas vérnyomás, az egészségtelen táplálkozás miatt kialakuló magas koleszterinszint, az elhízás, a mozgás hiánya, a stressz és a cukorbetegség. „Akinél cukorbetegséget mutatnak ki, annak szívorvoshoz is el kell mennie, mert a cukorbetegség szívkoszorúér-elmeszesedést okoz. Ráadásul a betegség olyan veszélyes vállfaja alakul ki, amely szinte tünetmentes, nem fáj: mire a páciens szakorvoshoz fordul, a súlyos elváltozásuk miatt a szíverek sokszor már nem műthetők.”

Ma már bizonyított: a kiegyensúlyozott, egészséges életmód a szívbetegségek megelőzésének legbiztosabb módja. A fiatalok körében is egyre gyakoribb szívpanaszok a túlhajszolt, egészségtelen életmóddal hozhatók összefüggésbe. A napi mozgás, az egészségtelen, zsíros ételek kerülése és a stresszt ellenőrzés alatt tartó önkontroll még azok esetében is megelőzi a szívinfarktust, akik családi felmenőik miatt hajlamosabbak ezekre a betegségekre.

 Az orvos mindig kéznél van

A köznyelv és az orvosi szaknyelv nem véletlenül említi közösen a szívbetegségeket az érrendszeri betegségekkel. A kettő együtt jár, hiszen a koszorúér-elmeszesedésben szenvedőknél a teljes érhálózatban lerakodások észlelhetők. A lábban is jelentkezhet érszűkület, de ennél súlyosabb az agyi infarktus, az úgynevezett szélütés, amelynek szintén figyelmeztető jelei vannak zsibbadás, átmeneti látás-, hallás- és beszédzavarok vagy szédülés formájában. A szakorvos szerint kiemelt szerepe van az úgynevezett szűrővizsgálatoknak, amit néhány éve népegészségügyi programként próbált elterjeszteni a szakminisztérium. A magas koleszterinszint vagy a cukorbetegség tömeges kimutatása nagy előrelépést jelent, hiszen megfelelő kezeléssel az okozott szövődmények jó eséllyel gyógyíthatók.

„Nem győzöm hangsúlyozni: életet ment, ha egészségügyi panaszainkkal idejében orvoshoz fordulunk. Szívbetegségek esetében már az első tünetek utáni diagnosztizálásnak életmentő szerepe lehet, hiszen azonnal elkezdődhet a gyógyítás folyamata” – összegzi a kardiológus a szív gondozásának „ars poeticáját”.

Dr. Deák Éva
Aranyosgyéresen született 1962-ben, 1987-ben végezte el a kolozsvári Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem általános orvosi szakát. 1987–1990 között gyakornok orvos Tordán, 1991–1994 között rezidens kardiológus Kolozsváron, 1993-tól versenyvizsgával szívgyógyász állást tölt be a szívgyógyászati intézetben. 1994-től szívgyógyász szakorvos, majd 1999-től a kolozsvári Nicolae Stăncioiu Szívgyógyászati Kórház főorvosa, 1995-től magánrendelőt is működtet.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. november 17., hétfő

A nagymama kötényétől a katedráig: egy lelkipásztor útja az elhívásban

Gyermekként még a nagymama kötényében prédikált, ma már református lelkipásztorként és teológiai tanárként szolgál. Éles Éva számára a hit nemcsak tan, hanem életforma: a szolgálat, az oktatás és a család szeretetében válik teljessé.

A nagymama kötényétől a katedráig: egy lelkipásztor útja az elhívásban
Hirdetés
2025. november 16., vasárnap

A legendás 6:3 évfordulóján mutatja be a Duna a Puskás Ausztráliában című dokumentumfilmet

November 25-én, a legendás győzelem, az 1953-as angol-magyar évfordulóján 21:50-től mutatja be a Duna a Puskás Ausztráliában című dokumentumfilmet. A dokumentumfilmben megszólalnak egykori ausztráliai játékosok, barátok, sportvezetők.

A legendás 6:3 évfordulóján mutatja be a Duna a Puskás Ausztráliában című dokumentumfilmet
2025. november 15., szombat

Bagdy Emőke újabb tabukat dönt a Lélekutakon legújabb részében

Tényleg visszatükrözi a baba az anyja érzéseit? Számít, ha már a várandósság ideje alatt beszélünk a magzathoz? Miért lehet „virtuális köldökzsinór” a szoptatás? A Ridikül YouTube-csatorna népszerű soroza

Bagdy Emőke újabb tabukat dönt a Lélekutakon legújabb részében
2025. november 15., szombat

Megoldották a középkor egyik magyar rejtélyét: azonosították az Árpád-ház tagjának, Macsói Bélának a maradványait

III. Béla királyon kívül Macsói Béla az Árpád-ház egyetlen olyan tagja, akinek csaknem teljes csontváza fennmaradt. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem munkatársai genetikai, izotópos és antropológiai bizonyítékok alapján véglegesen azonosították.

Megoldották a középkor egyik magyar rejtélyét: azonosították az Árpád-ház tagjának, Macsói Bélának a maradványait
Hirdetés
2025. november 14., péntek

Kárpát-medencei népművészeti seregszemle: pályázat közösségi alkotásokra és együttműködésre

A Hagyományok Háza és a Népművészeti Egyesületek Szövetsége idén is meghirdette országos pályázatát, amelyre külhoni jelentkezőket is várnak. A pályázat beadási határideje: 2025. december 1.

Kárpát-medencei népművészeti seregszemle: pályázat közösségi alkotásokra és együttműködésre
2025. november 13., csütörtök

A tehetséget, a kíváncsiságot és a keresést támogatják – az Unitárius Ifjúsági Konferencia szellemiségéről

Mi tart életben egy ifjúsági konferenciát egy évszázadon át? Hogyan tud a hagyomány megújulni? A konferencia múltjáról, céljairól és különleges légköréről Magyari Zita Emese, az ODFIE elnöke, és Széles László teológus, a rendezvény főszervezője mesélt.

A tehetséget, a kíváncsiságot és a keresést támogatják – az Unitárius Ifjúsági Konferencia szellemiségéről
2025. november 12., szerda

Ki merészel még röhögni azon, hogy az asszony verve jó?!

Talán ezen már az asszonyt, gyereket néha-néha jól elnáspángoló, gyepáló, agyabugyáló, puháló, döhölő „tisztességes” erdélyi magyar emberek sem röhögnek egy jót a kocsmában: tizenöt késszúrás a közös kisgyermeket karjaiban tartó fiatalasszonynak.

Ki merészel még röhögni azon, hogy az asszony verve jó?!
Hirdetés
2025. november 12., szerda

Orbán Viktor: a szankciók alóli felmentés addig van, amíg Donald Trump az elnök és én a magyar miniszterelnök

Amíg Donald Trump az Egyesült Államok elnöke és Orbán Viktor a magyar miniszterelnök, addig van az amerikai szankciók alóli mentességet biztosító megállapodás – erről beszélt Orbán Viktor kedden az ATV műsorában.

Orbán Viktor: a szankciók alóli felmentés addig van, amíg Donald Trump az elnök és én a magyar miniszterelnök
2025. november 11., kedd

Fagyos hajnalok után eső és havas eső is érkezhet Erdélybe

Változóan felhős, napos időre van kilátás az előttünk álló öt napban, hangsúlyosabb éjszakai lehűléssel. A jövő hét elejétől esőfront éri el térségünket, amely hétfőtől kiadós csapadékot ígér. Hajnalonként talajmenti fagyra kell számítani.

Fagyos hajnalok után eső és havas eső is érkezhet Erdélybe
2025. november 11., kedd

Forrásból merítve – a cigány kultúra és hit ünnepe Kóré Géza emlékére a Székelyföldön

Fergeteges hangulat, tisztességteljes megemlékezés, őszinte egymásra hangolódás – leginkább így jellemezhető a 2025. november 9-én, Székelyszenterzsébeten megrendezett Kóré Géza-emléknap – a székelyföldi cigány tánccsoportok találkozója.

Forrásból merítve – a cigány kultúra és hit ünnepe Kóré Géza emlékére a Székelyföldön
Hirdetés
Hirdetés