
A mérai állattelepen a juhok reggel és este találkoznak a gazdával
Fotó: Orbán Orsolya
A kalotaszegi Mérában gazdálkodó Horváth Csaba állatorvos, juhtartó gazda úgy kényszerült gyors váltásra, hogy a négyszáz fős juhállományát őrző pásztor faképnél hagyta. Hiába keresgélt új ember után, megfelelőt nem talált, ezért egy hirtelen döntéssel egy új, francia juhfajta mellett kötelezte el magát: az állatokat a mező közepén éjjel-nappal csak a villanypásztor és a juhászkutyák őrzik. Az állattelepén tett látogatás révén egy olyan újítást sikerül bemutatni, amire egyre több juhtartó vevő Erdélyben.
2025. október 31., 12:202025. október 31., 12:20
2025. október 31., 13:012025. október 31., 13:01
Erdélyben egyelőre még újdonságnak számító, közel 130 fős, francia származású Lacaune juhállománnyal termel a kalotaszegi Mérában Horváth Csaba állatorvos. A hagyományos erdélyi racka (közismertebb nevén curkán) állományán egy gyors döntéssel 2023 tavaszán adott túl, nem sokkal az ellések időszaka után: akkor 245 felnőtt állatot, 187 bárányt és 50 kecskét értékesített. Hirtelen döntése mögött az állt, hogy sok más juhtartó gazdához hasonlóan juhász nélkül maradt, nem volt kire bízza az állományát.
jobb minőségű a teje, és szemre is gyönyörködtetőbb állat. Sikerült is Szeben megyéből 67 tenyészállatot vásárolni” – magyarázza a Kolozsvár szomszédságában lévő Kisbácsban élő termelő, aki juhállományát a portájától 15 km-re, Méra határában tartja egy bérelt földterületen.
Karám a mező közepén: a francia juhok hamar megszokták a szabadtartást
Fotó: Orbán Orsolya
Első nekifutásra nagy kihívásnak tűnt pásztor nélküli juhászatba belefogni, ami a mi vidékünkön egyelőre ritka jelenség, mert a közfelfogásban úgy él, hogy juhász nélkül a juhok napközben rosszul legelnek, másrészt nagy veszélyt jelentenek a környéken elszaporodott farkasok: az utóbbi években a vad nemcsak a juhokat, hanem a szarvasmarhaállományok borjait is tizedeli Kalotaszegen. Az állatorvos szerint az intenzív fajtaként számon tartott Lacaune juhokat van, aki belterjes körülmények között tartja, bőven abrakolva, így akár napi 3–4 liter tejet is fej anyaállatonként. A kisbácsi agrárvállalkozó nem akart ebbe a szélsőséges irányba elmenni, ezért úgy döntött, hogy a már meglévő fedett juhakol mellé megerősített villanypásztorral őrzött legelőt kerít be, ahol a juhok éjjel-nappal szabadon mozognak.
A legelő mellett mindig az állatok rendelkezésére áll széna is, így hamar megszokták az „önálló életet”, és az állományban szerencsére vadkár sem történt az elmúlt két esztendőben. Horváth Csaba szerint nagyon fontos, hogy megfelelő juhászkutyákkal rendelkezzen a gazda, mert ilyen esetben nem mer sem a farkas, sem a sakál bemerészkedni a juhok közé. Ettől persze nem kizárt a vadtámadás, de a Méra határában juhászkodó gazda szerint eddig ezt sikerült szerencsésen elkerülni.
A kamerák felvételein jól látszik, hogy míg nyáron nagy melegben a juhok inkább árnyékot keresve delelnek, estére, éjszakára, amikor visszaesik a hőmérséklet, órákon át legelnek, tehát a takarmányfelvétel áttevődik egyik napszakból a másikba, így juhász nélkül sem maradnak éhen az állatok.
Míg a korábban kétszer akkora állománytól kifejt tejet egy tejfeldolgozónak értékesítette, a Lacaune juhok tejét otthon feldolgozzák sajttá és telemeává. Piacolni sem kell vele, mert előzetes várólista alapján otthonról viszik el a készterméket az ismeretségi körükbe tartozó vásárlók. Ennek egyszerű magyarázata van:
A gazda egyelőre háztáji tejfeldolgozás keretében értékesíti termékeit, de következő lépésként az állategészségügyi igazgatóság által engedélyezett kis tejfeldolgozót szeretne üzembe helyezni, ami lehetővé tenné, hogy üzletekbe is szállítson tejtermékeket.
A munka neheze a tejfeldolgozással kezdődik
Fotó: Orbán Orsolya
A hagyományos rackához hasonlóan megmaradt bárányait ősszel értékesíti külföldi exportra, de a többségük már húsvéti bárányként elkel. A két juhfajta közötti különbséget mutatja, hogy tavaly ősszel 60 kilós bárányt is értékesített, olyan mértékű a francia juhfajta súlygyarapodása.
– magyarázza vendéglátónk, akinek az állományát egy fejési időszakban keressük fel.
A szép állomány és a viszonylag könnyen értékesíthető tejtermékek ellenére Horváth Csaba úgy látja, hogy a gazdálkodás ma roppant nehéz Romániában, a mezőgazdaság mélyponton van.
Az elszabadult költségeket csak egyre nagyobb állatállománnyal lehet ellensúlyozni, és a teljes munkafolyamatot behatárolja a súlyos munkaerőhiány.
A juhászatban azok a családok vannak helyzeti előnyben, ahol a családtagok segítségével megoldható az állatok őrzése és a tejfeldolgozás egyaránt.
Helyzetét nem tartja ideálisnak, mert a mező közepén található állománya sokféle veszélynek van kitéve, közelebb azonban nem talál szabad legelőt.
A francia birkák éjjel-nappal takarmányhoz jutnak
Fotó: Orbán Orsolya
„Ahhoz már nincs türelmem, hogy lecsúszott, részeges juhászokkal próbálkozzak, állatgondozásra nem találni megfelelő embert. Sok állattartó telep mozog ebben az ördögi körben, ezért egyre többen keresnek kibúvót, új megoldásokat, ahogyan én is tettem” – magyarázza a gazda.
Fotó: Orbán Orsolya
Fotó: Orbán Orsolya
Fotó: Orbán Orsolya
Fotó: Orbán Orsolya
Fotó: Orbán Orsolya
Fotó: Orbán Orsolya
Fotó: Orbán Orsolya
Fotó: Orbán Orsolya
Fotó: Orbán Orsolya
Fotó: Orbán Orsolya
Fotó: Orbán Orsolya
Fotó: Orbán Orsolya
Fotó: Orbán Orsolya
Fotó: Orbán Orsolya
Fotó: Orbán Orsolya
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
szóljon hozzá!