Hirdetés

Mikházi szabadegyetem: a népművészet okítása, egyben éltetése

•  Fotó: Hagyományok Háza

Fotó: Hagyományok Háza

Nagy sikerrel zárult a Hagyományok Háza és az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány negyedik Mikházi szabadegyeteme július elején. Az előadások és a programok népes közönséget vonzottak, a résztvevők teli tarisznyával távoztak. A gazdag programsorozat két napját szemelvényekkel idézzük fel

Csermák Zoltán

2023. július 28., 21:352023. július 28., 21:35

„E negyedik, immár hagyománnyá vált mikházi rendezvényen a népművészet oktatása került a fókuszba. Talán nem kell hangsúlyoznom, hogy mennyire fontos a felkészült oktatók jelenléte a népművészet összes ágában. Nélkülük nem tudjuk előmozdítani a népművészet szeretetére való nevelés ügyét. Az elmondottak szövik át a Mikházi szabadegyetem kétnapos programját. Három panelben – gyermekjáték és mese, másodikként ének-zene és tánc, harmadikként tájházak, népművészeti gyűjtemények, mintakincs paneljében – gondolkodtunk.” (Balázs Bécsi Gyöngyi, a Kallós Zoltán Alapítvány elnöke, a rendezvény szakmai felelőse)

•  Fotó: Hagyományok Háza Galéria

Fotó: Hagyományok Háza

„A mikházi kezdeményezésünk elérte célját. A szervezésnek és a jól felépített programstruktúrának is köszönhetően soha nem voltunk még ennyien. Mindig elgondolkozok azon, miért Mikházán szervezzük e programsorozatot, de ha felidézem a település múltját, a válasz is nyilvánvaló: a hely századok kultúrájának letéteményese, s ami a mienk, azt vissza kell venni. Nem szabad a saját örökségünket gazdátlanul hagyni, Rouseau nyomán: ’műveljük kertjeinket’. Amennyiben ennek eleget teszünk, akkor méltók vagyunk a jövőnkre is. Mikháza számunkra olyan, mint méheknek a kaptár, visszatérünk ide. A hely egyben találkozási pont, az individuális társadalomban egy fórum, ahol az ide térők beszélgethetnek, s a mélyreható, értékes tapasztalatcserék muníciót adnak mindenkinek.” (Kelemen László, az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány elnöke)

Hirdetés

„Vannak nagyon hasznos és értékes oktatási tematikák, viszont ezektől a mikházi együttlét sokban különbözik. A szabadegyetem egy nagy ernyőszervezetként működik, ami az embereket összehozza. Egy év alatt nagyon sok jó gyakorlat születik, probléma vetődik fel és összeadódik. A mi feladatunk, hogy ezt tematizáljuk, megszervezzük, s az emberek elé állítsuk. Ennek eredménye ez a háromnapos együttlét, ami a következő esztendőre kihat. Két úton indulhatunk el, az egyiken a koncepciónkat ’ráöntjük’ az emberekre. A másik szerint a hozzánk beérkező információk alapján kijelöljük a bemutatásra méltó dolgokat és módszereket. Valóban nekünk nem irányokat kell szabni, hanem segíteni kell az élő rendszer működését. Az elmondottak fényében a mikházi rendezvénynek egyre nagyobb a híre. Nagyon sok pedagógus látogatott el a két napra, akik kérdéseikre választ várnak, s mi készen állunk ezt megadni.” (Both Miklós a Hagyományok Háza főigazgatója)

•  Fotó: Hagyományok Háza Galéria

Fotó: Hagyományok Háza

Aki csupán sétált a rendezvényi helyszínek között, az is megérezhette Mikháza egyedi világát. Csillogó szemű gyermekek érkeztek a foglalkozásokra, a szüleik is átvették a lelkesedést. Agócs Gergő népzenész, népzenekutató gyakran előkapta dudáját, s a muzsikálót hamar kis tömeg vette körül. Az esti táncház kissé botladozva indult, de aki ráérzett hangulatára, az sokáig ropta. Mások csupán beszélgettek, rég nem látott ismerősök köszöntötték egymást, s leültek egy pohár italra, az igencsak nagy melegben. Igen, az időjárás kegyes volt a látogatókhoz, a pénteki monszun sokakat elbizonytalanított, de másnapra már előkandikált a nap.

„Nem előadást kívántam tartani az erdélyi népzeneoktatás helyzetéről, inkább gondolatébresztő beszélgetést kezdeményeztem. A tapasztalatokról szerettem volna beszélni, a kihívásokról, de leginkább a jelenről és a jövőről. Mivel – ellentétben Magyarországgal, ahol egyetemi szintig foglalkoznak népzene tanítással – Erdélyben nincs egy intézményesített oktatási rendszer. Nálunk a népzene tanítása dinasztiákhoz, családokhoz kötődött, az ifjak mintegy ’ellopták’ a szakmát; a gyakorlat egyénfüggő, tehát nem stabil. Ez a közeg is megszűnt, a népzene bekerült a városba, egyesületek, alapítványok gondozzák, vagy egyszerűen egy jó zenész fogad tanítványokat. Ez, mint említettem, nem hasonlítható egy tanügyi rendszerhez. Ennek tudatában sokkal hasznosabbnak tartottam, ha azokkal a személyekkel, akik – hosszabb, rövidebb ideje – aktívan részt vesznek az oktatásban, megvitatjuk a jelenlegi helyzetet, s a kilátásokat. (Orendi István az Udvarhely Néptáncműhely vezetője)

•  Fotó: Hagyományok Háza Galéria

Fotó: Hagyományok Háza

„Az erdélyi táncoktatásban a bőség zavarával küzdünk, hiszen a Kárpát-medencében egyedülálló kinccsel rendelkezünk. Ez a hatalmas táncanyag mindezideig természetes módon létezett az emberek mindennapi életében. A változás, a fordulat viszont ide is elérkezett, a tánc már nem természetesen kötődött az egyénhez. A továbbéltetés nagyon fontos számunkra. Hála Istennek a népzene és a néptánc Erdélyben, és talán az egész Kárpát-medencében divattá vált, s a fiatalok körében is népszerű. Mivel viszont a tánc már nem a mindennapok része, ezért a szervezett táncoktatásra, oktatási rendszerben történő megjelenésére van szükség; így tudunk egy hiteles anyagot átadni a jövő számára. Ennek alapján – a kolozsvári Sapientia Egyetem kérésére – kollégámmal kidolgoztunk egy olyan tantárgy-javaslatot, ami a táncoktatást ’nulladikos’ kortól, a líceum befejezéséig rendszerezné. Ez előrelépés, mivel napjainkig a táncoktatás a civilszervezetekhez kapcsolódott.” (Benedek Árpád, Sapientia - EMTE Kolozsvári Kar Táncművészeti szak társult oktatója)

Ádám Gyula fotókiállítása méltó keretet adott a rendezvénynek. Sokat látott, idős embereket kapott lencsevégre: prófétai kinézetű öregapó, idős asszony kereszttel, s munkában megőszült emberek, mesemondók portréi sorakoznak a falon. Sok zenészt örökített meg, így az abásfalvi prímás arcképe is helyt kapott a tárlaton. Ellesett pillanatok, mint például a menyasszony öltöztetése, a szekérrúdra kapaszkodó kis gyermek tették teljessé az életképek sorát.

•  Fotó: Hagyományok Háza Galéria

Fotó: Hagyományok Háza

„Bodzafával dolgozom, amiből – kézzel fúróval, gyerekekkel elkészíthető – ritmushangszereket készítek: ritmusbotot, diócsörgőt, tutorát. Ezek nagyon beváltak, viszonylag könnyen kimunkálhatóak, s a munka végén meg is szólalnak; egyszóval sikerélményt nyújtanak a gyerekeknek. Fontos, hogy fejlesszék a kézügyességet és türelemre szoktassanak. Hároméves kortól tizenöt éves korig terjed a kis munkások köre, a kisebb gyermekek, – mivel azért éles szerszámok is kézbe kerülnek – szülői segítséggel dolgozhatnak. A felnőttek is nagyon szeretik e foglalkozásokat, pedagógusoknak is tartok bemutatókat. A legnépszerűbb a ritmusbot, amit igen könnyen el tudnak készíteni. Azért van vele dolog, az egy pár botocskát ki kell tisztítani, le kell hámozni. Különösen népszerű a tutora, nem fújjuk, hanem beleénekeljük, ’beledübögjük’ a dallamot. Sípot is készítettünk már, s dob is kikerült a kezünk alól.” (Boér Izabella, zenepedagógus, óvónő)

„Mikházára a barátság hozott, s visszatérő vagyok. Már volt közös munkánk a Duna Művészegyüttessel, s mikor megláttam őket a fellépők listáján, nem haboztam ide jönni. Az a hangulat, az az íz, ami körülveszi családomat, kislányomat, s engem, az magával ragadó. Nem unatkoztunk, körbejártunk, belehallgattam előadásokba, már amennyire egy hét és féléves kislánnyal lehet.” (Szarvas József színművész)

•  Fotó: Hagyományok Háza Galéria

Fotó: Hagyományok Háza

A két nap kulturális programjai is emlékezetesek maradnak. Az első este „táblás ház” mellett a Duna Művészegyüttes Duna fergeteges című összeállításának tapsolhatott a közönség. Az előadás a népművészet virtuóz elemeit gyűjtötte csokorba. Az előadáson szerepelt Navratil Andrea is, ami azért volt számomra különleges, mivel előtte már a háromórás – Mondd meg nekem, mit dalolsz, megmondom ki vagy című – interaktív előadása is embert próbáló volt. A második este a Magos Együttes Forgatós című összeállításával lépett színpadra, s helyi adatközlők is csatlakoztak a csapathoz.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 15., vasárnap

Erdélyiség és egyetemesség egészséges összhangja: Balázs Ferenc életművét állítja a ma embere elé az unitárius egyház

Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.

Erdélyiség és egyetemesség egészséges összhangja: Balázs Ferenc életművét állítja a ma embere elé az unitárius egyház
Hirdetés
2026. február 14., szombat

A szegények hangszeréből hungarikum: újra hódít a citera Erdélyben

Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.

A szegények hangszeréből hungarikum: újra hódít a citera Erdélyben
2026. február 09., hétfő

Szolgálat a rácsok mögött: reményt visz a szamosújvári börtönbe Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor

A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.

Szolgálat a rácsok mögött: reményt visz a szamosújvári börtönbe Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor
2026. február 08., vasárnap

Egyház és közélet határán: Kolumbán Vilmos József erdélyi püspök a reformátusság kihívásairól itthon és a nagyvilágban

„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.

Egyház és közélet határán: Kolumbán Vilmos József erdélyi püspök a reformátusság kihívásairól itthon és a nagyvilágban
Hirdetés
2026. február 05., csütörtök

Nemzete és szülőföldje szeretete köszön vissza a munkáiban – Brittich Erzsébet, Simonyifalva sokoldalú művésze

Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.

Nemzete és szülőföldje szeretete köszön vissza a munkáiban – Brittich Erzsébet, Simonyifalva sokoldalú művésze
2026. február 03., kedd

Melegfronti hatásokkal érkezik az enyhébb, csapadékos időjárás

A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.

Melegfronti hatásokkal érkezik az enyhébb, csapadékos időjárás
2026. február 03., kedd

Miért az RMDSZ-t szorongatja leginkább az adóprés a kormánypártok közül?

Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.

Miért az RMDSZ-t szorongatja leginkább az adóprés a kormánypártok közül?
Hirdetés
2026. február 02., hétfő

Gyermekkorunk ízvilága elevenedett meg a házi készítésű hústermékek és pálinkák tordaszentlászlói ünnepén

Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.

Gyermekkorunk ízvilága elevenedett meg a házi készítésű hústermékek és pálinkák tordaszentlászlói ünnepén
2026. január 31., szombat

Lelki gazdagodás a reformáció bölcsőjében: erdélyi lelkipásztor Genfben

A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac

Lelki gazdagodás a reformáció bölcsőjében: erdélyi lelkipásztor Genfben
2026. január 30., péntek

A hiány képei: Apáczai Csere János a kortárs művészet tükrében

Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am

A hiány képei: Apáczai Csere János a kortárs művészet tükrében
Hirdetés
Hirdetés