
A Nádas zenekar a mérai bivalymúzeumban adott koncertet
Fotó: Bede Laura
Fontosnak tartják a néphagyomány, a népi kultúra megőrzését, a zenélésen kívül pedig mindannyian néptáncolnak a Nádas zenekarban. A szamosújvári formáció augusztus elején a Méra világzenei csűrfesztivál közönsége előtt is bemutatkozott, fellépésük előtt Molnár Ákos ifjú prímással beszélgettünk.
2024. augusztus 08., 08:492024. augusztus 08., 08:49
2024. augusztus 08., 08:562024. augusztus 08., 08:56
A szamosújvári Téka Alapítvány népzenei iskolájának ifjú diákjai már kisgyerekkoruk óta közel érzik magukhoz a néphagyományokat, először néptáncot tanultak a mezőségi oktatási intézményben, majd az egyre gyakoribb közös zenélések révén két éve megalapították együttesüket. Az öttagú Nádas zenekar azóta rendszeresen muzsikál különböző rendezvényeken, legutóbb a Kolozs megyei Mérán szervezett világzenei csűrfesztiválon lépett fel. Molnár Ákos, a formáció egyik prímása és egyben legfiatalabb tagja az Erdélyi Napló érdeklődésére elmondta,
Arra törekednek, hogy minél több tájegység zenéjét megismerjék, viszont mindeddig főleg Mezőség és Kalotaszeg népdalkincsével foglalkoztak. „Heti rendszerességgel járunk próbálni, néha kétszer is egy héten. Egyelőre mezőségi és kalotaszegi népzenészek dalait adjuk elő, de a jövőben még szeretnénk tanulni, és bővíteni a repertoárt” – fogalmazott a 13 éves hegedűs.
Molnár Ákos (balra) prímás szerint a jövőben szeretnék bővíteni repertorjukat
Fotó: Bede Laura
Idén nyárra nincs több betervezett fellépésük, viszont szeptembertől újból találkozhat velük a közönség főként Kolozs megyei, szamosújvári rendezvényeken, de az ifjú zenészek elmondása szerint „örömmel mennek, akárhova hívják is őket”.
Az 1993-ban létrehozott Téka Alapítvány 2000-ben csatlakozott a válaszúti Kallós Zoltán Alapítvány szórványoktatási programjához, amely összehangolt és tervszerű módon, hosszútávon biztosítja a mezőségi szórványközösség anyanyelven történő oktatását. A program keretében a Téka Alapítvány egy kollégium létrehozását, működtetését és a mezőségi szórványoktatási központ felépítését vállalta. A Mezőségi Téka Szórványkollégiumot 2001-ben hozta létre, 2006-ban pedig átadták a kollégium új épületét.
Több diák is fellépett a szórványkollégium új épületszárnyának tavalyi avatóünnepségén
Fotó: Facebook/Potápi Árpád János
A szervezet legnagyobb megvalósítása a Szamosújváron működő mezőségi iskolaközpont felépítése és megalapítása. Az oktatási intézmény létrehozásának gondolata 2006-ban született, de az építkezés csak 2010-ben kezdődött meg, amikor a szamosújvári önkormányzat által biztosított telken, a magyar állam és az RMDSZ támogatásával elkezdődött az építkezés. Az új iskolát 2016 őszén avatták fel. Az avatáson a támogató magyar kormányt Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár képviselte, aki méltatta az iskolát megálmodó Balázs Bécsi Attila elszántságát és munkabírását. Az intézmény létrehozásával befejeződött a nyugat-belső mezőségi és szamosháti szórványoktatás stratégiai fejlesztése. 2018 szeptemberétől javaslatára az iskola a Kemény Zsigmond Elméleti Líceum nevet viseli – foglalja össze az alapítvány történetét a Tarsoly – Erdélyi Mezőségért Egyesület.
Az évek során bővült a szórványintézmények száma Szamosújváron
Fotó: Facebook/Potápi Árpád János
de a beruházáshoz a Communitas Alapítvány és magánszemélyek adománya és a Téka Alapítvány önrésze is hozzájárult. A 6 392 000 lejes projekt keretében több mint ezer négyzetméteres hasznos terület épült négy szinten, négyágyas szobákban fogadják a bentlakókat, konyha és ebédlő is van. A telken található a Kemény Zsigmond Elméleti Líceum két iskolaépülete is, amelyek szintén a magyar kormány támogatásával épültek meg. Erdély egyik legnagyobb, tavaly szeptemberben felavatott szórványbentlakásában mintegy száz diákról gondoskodnak 25 mezőségi településről.

A magyar kormány kiemelten támogatja a szórványközösségeket, hogy meg lehessen tartani gyermekeinket a magyar nyelvnek, kultúrának, és majd családot vállalva ők is ugyanígy járjanak el – mondta Potápi Árpád János vasárnap Szamosújváron.
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.
A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.
Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.
Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.
Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.
Erőltetett menetben látott neki a bukaresti kormány a védelmi képességek fejlesztését szolgáló európai SAFE-program végrehajtásának, amelynek keretében közel 17 milliárd euró áll Románia rendelkezésére.
Lépésről lépésre Isten igéjének a fényében próbál előre haladni a megalakulásának 30. évfordulóját idén ünneplő Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség, amelyben Rácz Ervin Lajos lelkipásztor szerint megpróbálják összehangolni a generációkat.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
szóljon hozzá!