
A Nádas zenekar a mérai bivalymúzeumban adott koncertet
Fotó: Bede Laura
Fontosnak tartják a néphagyomány, a népi kultúra megőrzését, a zenélésen kívül pedig mindannyian néptáncolnak a Nádas zenekarban. A szamosújvári formáció augusztus elején a Méra világzenei csűrfesztivál közönsége előtt is bemutatkozott, fellépésük előtt Molnár Ákos ifjú prímással beszélgettünk.
2024. augusztus 08., 08:492024. augusztus 08., 08:49
2024. augusztus 08., 08:562024. augusztus 08., 08:56
A szamosújvári Téka Alapítvány népzenei iskolájának ifjú diákjai már kisgyerekkoruk óta közel érzik magukhoz a néphagyományokat, először néptáncot tanultak a mezőségi oktatási intézményben, majd az egyre gyakoribb közös zenélések révén két éve megalapították együttesüket. Az öttagú Nádas zenekar azóta rendszeresen muzsikál különböző rendezvényeken, legutóbb a Kolozs megyei Mérán szervezett világzenei csűrfesztiválon lépett fel. Molnár Ákos, a formáció egyik prímása és egyben legfiatalabb tagja az Erdélyi Napló érdeklődésére elmondta,
Arra törekednek, hogy minél több tájegység zenéjét megismerjék, viszont mindeddig főleg Mezőség és Kalotaszeg népdalkincsével foglalkoztak. „Heti rendszerességgel járunk próbálni, néha kétszer is egy héten. Egyelőre mezőségi és kalotaszegi népzenészek dalait adjuk elő, de a jövőben még szeretnénk tanulni, és bővíteni a repertoárt” – fogalmazott a 13 éves hegedűs.
Molnár Ákos (balra) prímás szerint a jövőben szeretnék bővíteni repertorjukat
Fotó: Bede Laura
Idén nyárra nincs több betervezett fellépésük, viszont szeptembertől újból találkozhat velük a közönség főként Kolozs megyei, szamosújvári rendezvényeken, de az ifjú zenészek elmondása szerint „örömmel mennek, akárhova hívják is őket”.
Az 1993-ban létrehozott Téka Alapítvány 2000-ben csatlakozott a válaszúti Kallós Zoltán Alapítvány szórványoktatási programjához, amely összehangolt és tervszerű módon, hosszútávon biztosítja a mezőségi szórványközösség anyanyelven történő oktatását. A program keretében a Téka Alapítvány egy kollégium létrehozását, működtetését és a mezőségi szórványoktatási központ felépítését vállalta. A Mezőségi Téka Szórványkollégiumot 2001-ben hozta létre, 2006-ban pedig átadták a kollégium új épületét.
Több diák is fellépett a szórványkollégium új épületszárnyának tavalyi avatóünnepségén
Fotó: Facebook/Potápi Árpád János
A szervezet legnagyobb megvalósítása a Szamosújváron működő mezőségi iskolaközpont felépítése és megalapítása. Az oktatási intézmény létrehozásának gondolata 2006-ban született, de az építkezés csak 2010-ben kezdődött meg, amikor a szamosújvári önkormányzat által biztosított telken, a magyar állam és az RMDSZ támogatásával elkezdődött az építkezés. Az új iskolát 2016 őszén avatták fel. Az avatáson a támogató magyar kormányt Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár képviselte, aki méltatta az iskolát megálmodó Balázs Bécsi Attila elszántságát és munkabírását. Az intézmény létrehozásával befejeződött a nyugat-belső mezőségi és szamosháti szórványoktatás stratégiai fejlesztése. 2018 szeptemberétől javaslatára az iskola a Kemény Zsigmond Elméleti Líceum nevet viseli – foglalja össze az alapítvány történetét a Tarsoly – Erdélyi Mezőségért Egyesület.
Az évek során bővült a szórványintézmények száma Szamosújváron
Fotó: Facebook/Potápi Árpád János
de a beruházáshoz a Communitas Alapítvány és magánszemélyek adománya és a Téka Alapítvány önrésze is hozzájárult. A 6 392 000 lejes projekt keretében több mint ezer négyzetméteres hasznos terület épült négy szinten, négyágyas szobákban fogadják a bentlakókat, konyha és ebédlő is van. A telken található a Kemény Zsigmond Elméleti Líceum két iskolaépülete is, amelyek szintén a magyar kormány támogatásával épültek meg. Erdély egyik legnagyobb, tavaly szeptemberben felavatott szórványbentlakásában mintegy száz diákról gondoskodnak 25 mezőségi településről.

A magyar kormány kiemelten támogatja a szórványközösségeket, hogy meg lehessen tartani gyermekeinket a magyar nyelvnek, kultúrának, és majd családot vállalva ők is ugyanígy járjanak el – mondta Potápi Árpád János vasárnap Szamosújváron.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
szóljon hozzá!