Két lábon járó kísérleti alanyok

Dizájner drogok – kiemelkedő veszélyek címmel hirdették meg a közelmúltban tartott nemzetközi vegyészkonferencián dr. Fülöp Ferenc (portrénkon) ismeretterjesztő előadását. Az idegen csengésű szerek teljes kontextusa mellett érdekességekkel, tényekkel és veszélyekkel szembesülhettünk az évezredes kokaintól a gyilkos krokodilig.

Egy lépéssel a rendőrség előtt

A dizájner drog kifejezést nagyjából 20-25 éve vezették be, és az első időszakban mást jelentett, mint ma: eredetileg egyszerűen előállítható, hallucinogén hatású utcai kábítószereket értettek alatta. Mára megváltozott a jelentés, mivel a rendőrség igyekszik tiltani ezeket a szereket. „Az üldözés azonban mindig lassabban halad, mint a drogok tervezése. Ma a készítők előbb megnézik a rendőrségi szabályokat, így e szabályozáson kívül eső molekulák kerülnek forgalomba. Ma már az ár és az előállítás egyszerűsége nem számít annyira a dizájner drog megjelölésnél. A rendszer hajtóereje természetesen az, hogy néhány ember nagyon gyorsan meg akar gazdagodni. Akár olyan áron, hogy e szerek utcára kerülésével gyakorlatilag illegális emberkísérletek zajlanak” – mondta a vegyész.

Vagyis a dizájner drog a legális összetétel álcája alatt gyakran változtatott összetételű szer, ebben rejlik az egyik legnagyobb veszélye. A designerdrog.hu című honlap, a magyarországi Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet megelőzési kampányának oldala a következő meghatározást alkalmazza: „A dizájner drog vagy új pszichoaktív szer (UPSZ) kifejezést azokra a szerekre használják, amelyek molekuláris szerkezetükben illegális drogokra hasonlítanak, azokhoz hasonló hatásokat idéznek elő. Mivel azonban kémiai szerkezetük a kábítószerlistákon szereplő anyagokétól kissé eltér, tehát nem szerepelnek a tiltólistákon, ellenőrzés alá vonásukig jogi következmények nélkül terjeszthetők, forgalmazásuk és használatuk legális. Különösen veszélyesek, mert a szerek kémiai összetétele ismeretlen és változó, nem lehet tudni, pontosan mit tartalmaznak. Mivel új vegyületek, a befolyásoltság következményei, balesetveszélyességük tisztázatlan. Az emberi szervezetre, pszichére gyakorolt hatásuk, rövid és hosszú távú kockázataik ismeretlenek. Ez a fogyasztó életébe is kerülhet, mivel az új pszichoaktív szereket magán teszteli, hatásáról, a megfelelő mennyiségről minimális adatokkal rendelkezik.” A honlap részletes leírásokkal segíti az érdekelődő fiatalokat, szülőket és pedagógusokat is. Annak ismeretében, hogy a magyarországi fiatalok egyharmada legalább egyszer már kipróbált valamilyen tudatmódosító szert.

Kontextusfüggő

A kábítószerek olyan természetes vagy mesterséges eredetű, egy vagy több komponensű anyagok, amelyek a tudati vagy érzelmi állapot megváltoztatására, esetenként a környezet érzékelésének eltorzítására képesek. Az ismételt alkalmazás során anyagi minőségüktől függően pszichikai és/vagy fizikai függőséget alakítanak ki. Hallucinogéneknek azokat a vegyületeket nevezik, amelyek egyszeri, kis dózisban történő alkalmazás során is átmeneti pszichózist váltanak ki, megváltoztatva a gondolkodást, a hangulatot és az érzékelést. A gyakorlatban ezek a hatások gyakran keverednek egymással. Vannak természetes eredetű kábítószerek – az ópium, marihuána, meszkalin, pszilocibin és a kokain –, félszintetikus származékok, mint a heroin és LSD, valamint szintetikusak: az utóbbiak általában diszkódrogok, amfetaminszármazékok.

A hallucinogének közül az indoiszármazékok a legtipikusabbak, ezek a természetben is bőséggel előfordulnak. A bufo vulgaris varangy bőrében is kimutatták ezt az igen erős hallucinációt okozó szert, így aztán az is felmerül, hogy a mesebeli fordulat, miszerint a megcsókolt béka királyfivá változik, nem vegyileg indukált képzelődésből származik-e. Előfordulnak a magic mushroom (varázsgomba) alkotóelemei is, ezeket hagyományosan a dél-amerikai indián szertartások alkalmával használták, hogy a sámán megfelelő tudati állapotba kerüljön.

A lizeregsav-származékok még érdekesebbek, a legismertebb, az LSD a salemi boszorkányok történetéhez is kapcsolódik. Az amerikai boszorkányperek idején sok eső esett, így gyakoriak voltak a gombás fertőzések, ezért előfordulhatott az anyarozs kórokozó, amitől – ha nem tisztították meg a növényt, és így készült kenyér – az étel hallucinogénná válhatott. „Először 1938-ban Albert Hofmann szintetizálta az LSD hatóanyagát, miközben lizergsavmódosításokat végzett. Nagyon tudatosan vizsgálta a lizergsav-dietilamid hatását, rendszeresen használta is. Ebbe is halt bele, igaz, hogy 102 éves korában, 2008-ban. Amiből persze nem kell messzemenő következtetéseket levonni” – emelte ki Fülöp Ferenc. A szert azért terjesztik bélyegeken, mert az adag annyira kicsi (0,02-0,15 mg), hogy csak így tudják hatékonyan adagolni. Hatása egyébként a bevétel után egy órával kezdődik, 6-14 óráig tart, és a Beatles-szám, a Lucy in the Sky with Diamonds címe biztosan nem véletlenül hordozza magán a szer kezdőbetűit. „Az LSD már a dizájnerdrog kategóriába tartozik, hiszen forgalomba kerülésekor a szintéziséhez szükséges dietilamindot letiltották. Mással helyettesítették, így az LEP, LSM, LMP szintén hatásos hallucinogének, LSD analógok” – fejtette ki a tudós.

A kokain és származékai a központi idegrendszeri stimulánsok közé tartoznak. A kokacserje leveleiben található hatóanyag is nagyon rég ismert már: egyes dél-amerikai indián törzsek a levelet rágcsálva harcolhattak viszonylag hosszú ideig. És igen, a Coca-Cola eredetileg tartalmazott kokaint: az 1886-ban bevezetett italból csak 1904-ben tiltották ki ezt a hatóanyagot. A kokaint egyébként nem szintetizálják, hanem izolálják, az úgynevezett úri drogok közé tartozik, mert drága és általában kiváló minőségű szer. A morfin pedig a nyers ópium: a termesztett kerti mák levegőn megszárított tejnedve, ami az éretlen toktermés bemetszésével nyerhető ki. A morfin kifejezetten erős, kis adag is megszünteti a fájdalmat és kellemes közérzetet – eufóriát – kölcsönöz. A morfinból készülő heroin előállítása meglehetősen egyszerű: ecetsavanhidridet öntenek hozzá. Ezzel lehet a legdrámaibb hatást elérni. „A heroinista jó eséllyel bele is halhat. A heroin az utcán valamiért arról híres, hogy akkor jó, ha sötét, pedig eredetileg hófehér, ezért kakaóport vagy téglaport tesznek hozzá, és ebből lesz az intravénás injekció. Ennek is könnyen tragikus vége lehet” – tartja Fülöp Ferenc.

A klasszikus élénkítőszerek közé fenilalkilaminok tartoznak, ez a hallucinogének legnagyobb csoportja. Közülük a meszkalin volt az első – az aztékok is használták szertartásaik során –, a peyote-kaktuszban előforduló szer nagy dózisban hatásos. „Hatása az LSD-hez hasonló, viszonylag sokáig tart. Hatása azonban különböző szubsztituensmódosításokkal akár a százötvenszeresére is növelhető, és ez már a dizájner drog kategória. Előállításukkor egyes esetekben felhasználják a tudományos gyógyszertervezés, a hatás-szerkezet összefüggések eredményeit, máskor a meglévő szerkezet kisfokú módosításával érnek el jelentős hatásváltozást. Az illegális laboratóriumokban előállított új szerek élettani hatásait állatkísérletek nélkül, közvetlenül a fogyasztókon próbálják ki. Az interneten árulva azt állítják, hogy legális, veszélytelen és biztonságos. Holott nagyon veszélyesek, és csak a forgalmazók számára biztonságosak, mert ők a rendőrökkel szemben védettek. Az előállítók és terjesztők sokat nyerhetnek, a potenciális felhasználó számára azonban rendkívüli veszélyeket rejt” – húzta alá ismételten az intézetvezető.

Gyanús próbálkozások

A petidin ismert gyógyszer, alkohollal is hallucinogén, élénkít. Régi, ismert példa az MPPP nevű dizájner heroin, petidinanalóg vegyület, negyven évvel ezelőtt szintetizálta egy holland vegyész hallgató. A morfinnál háromszor erősebb hallucinogén anyag, alkalmazása súlyos Parkinson-kóros tünetekhez vezet. Nem maga a szer, hanem a gyártás során létrejövő melléktermékek, eliminációs termékek, neurotoxikus anyagok.

A dizájner drogokat nagyon primitív körülmények közt állítják elő, és soha nem tiszta anyagok, a kérdés, hogy mi a maradék, mi okozhat maradandó károsodást vagy halált. Sokszor gyógyszerszerű termékekként árulják tabletta formájában, ezzel is bizalmat és minőséget szemléltetve. Egy legális gyógyszer forgalomba hozását a legális piacon tíz év és hatalmas anyagi befektetés előzi meg, rengeteg toxicitási vizsgálat, állat-, majd emberkísérlet. A dizájner drogoknál viszont a vásárlókon próbálják ki a szereket, az emberek a kísérleti alanyok mindenféle előzetes vizsgálat nélkül. A kísérleti állat gyakran elhullik, a kontrollálatlan módon szintetizált szerektől pedig szintén sokan meghalnak. Egyetlen próba is hatalmas kockázat, még akkor is, ha az egyszer már kipróbált pasztillát veszi be az ember. Nem mindenki hal meg, de a kockázat jelentős és reális, minél többször próbálja ki valaki ki, annál valószínűbb, hogy baja lesz.

Az akadémikus a diszkódrogokról is lerántotta a leplet: az MDMA metiléndioxiamfetamin és származékai – az Ádám, Zen, Éva – hatása csökkenhet, de akár százszorosára is nőhet a szubsztituensek változtatásával. „Ez a típusú veszély mindig fennáll. A diszkóban beveszik, és egész éjszaka táncolnak. A rendőrség arról szokta felismerni őket, hogy rengeteg vizet isznak” – vázolta. A Kati elnevezésű szerre és a GHB, vagyis a gammahidroxivajsav veszélyeire is felhívta a figyelmet. Ez utóbbi blokkolja a szervezetben az információáramlást. A folyadékból elég egy-két milliliter a lányok italába, és teljesen ellenállásképtelenné válnak. A GHB – Gina, vagy Grúzia Home Boy, folyékony extasy néven – ismert randidrogot általában nemi erőszak elkövetésére használják. Árulják többek közt felnitisztítóként, de más szerekhez hasonlóan herbáriumként is.

Óvakodj a krokodiltól

A legvérfagyasztóbb példa mégis a krokodil: ennek a szernek a használata gyakorlatilag biztos halált jelent. „Az Oroszországból indult krokodilhullám nagyjából tíz éve kezdődött. A krokodil kodeinből készül, ami legálisan beszerezhető. Megveszik a tablettát, és otthon készítik el a szert, amihez vörös foszfort, jódot, tömény sósavat és fémet használnak. Ebből a keverékből lesz az intravénás injekció. Az eredetileg gyógyszernek számító készítményból végül sok minden más lesz, és szörnyű állapotot idézhet elő. Magyarországon egy lánynak nemrégiben emiatt amputálták a kezét. Hatására a bőr pikkelyessé válik, majd leválik. Ez az abszolút szegények szere, egy adag előállítása egy euró körüli összegbe kerül, de aki rászokik, annak nagyjából fél éve van hátra. A leszokás pedig szinte lehetetlen. Tulajdonképpen lassított öngyilkossággal van dolgunk” – sorolja a sokkoló adatokat dr. Fülöp Ferenc.