Pillanatkép a Nyírségi Disznótoros Fesztiválról
Fotó: Trifonov Éva
A közmédia és a Hagyományok Háza közös műsora december első hetét a disznóvágás hagyományának szenteli. A zenei válogatásban az Utolsó Óra gyűjtéssorozat felvételei szerepelnek.
2020. november 28., 16:482020. november 28., 16:48
A Kossuth Rádió „Hajnali”- Népzenei összeállítás korán kelőknek című adása a tél kezdetén a késő őszi és téli hónapok egyik legfontosabb közösségi eseményéhez, a disznóvágáshoz kapcsolódó szokásokat mutatja be.
Régen a disznó hizlalásának kezdetét meghatározott időponthoz, Egyed napjához kötötték a falusi gazdálkodók, hiszen a szeptember elejétől Disznóölő Szent András napjáig, azaz november harmincadikáig eltelt időtartam elegendő volt ahhoz, hogy az állat elérje a vágósúlyt. Ezután indult meg a disznóvágások sora, amely egészen a farsangot lezáró torkos csütörtökig, a lakodalmi, báli időszak végéig tartott.
A disznóvágás és a húsfeldolgozás vidékről vidékre változik
Fotó: Trifonov Éva
A disznó levágása, feldolgozása tapasztalatot és változatos munkát igénylő feladatot jelentett, ezért a rokonok és a közeli ismerősök közösen, kalákában dolgoztak. Napfelkelte előtt egy áldomással vette kezdetét a vágás. Az állat leszúrását az ebben leginkább jártas férfiember vagy a felfogadott böllér végezte, a disznó lefogásában azonban mindenki segédkezett, a gyerekek tisztje volt a disznó farkába kapaszkodni. A friss vért fateknőbe vagy zománcos tálba gyűjtötték össze, és sok helyen disznótoros hagymás vért készítettek belőle reggelire, vagy a véreshurka alapanyagaként sóval elkevergetve tették félre.
A hagyományos disznóvágás menete a leszúrást követően az állat bőrének megtisztításával folytatódott. A disznót fateknőbe fektették és vízzel forrázták le, majd szőrének nagy részét kaparókkal eltávolították. A megmaradt szőrzetet pedig szalmacsóvákkal égették le. Egyes vidékeken egy külön erre a célra készített négylábú szerkezeten, a rémfán végezték ezt a műveletet. A sertés kormos bőrének lecsutakolása után kezdetét vette az állat szétbontása és húsának feldolgozása. E munka során először a beleket, majd a fejet, végül pedig a disznó háját távolították el. A hús lefejtése csak ezután következett. A disznóvágásra érkező segítők jóltartásáról a háziasszony gondoskodott. Reggeltől fogva itallal és friss disznótoros étkekkel kínálta a dolgozókat, majd a munka végét jelző vacsorát is ő készítette. Ekkor került az asztalra a friss húsból készült orjaleves, a sült hurka, a kolbász és a disznótoros káposzta is. Miután mindenki jóllakott, a disznótor szórakozással, kártyázással, énekléssel, esetleg tánccal folytatódott. Gyakran muzsikusokat is megfogadtak a mulatságra.
A műsor zenei összeállításában az érdeklődők az Utolsó Óra gyűjtéssorozat felvételeiből hallhatnak válogatást.
Szerkesztő: Éri Márton és Maruzsenszki Andor
Műsorvezető: Pénzes Géza
Adás: Kossuth Rádió (minden reggel 4.03)
A műsor interneten elérhető: www.mediaklikk.hu/mediatar/
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!