
Pillanatkép a Nyírségi Disznótoros Fesztiválról
Fotó: Trifonov Éva
A közmédia és a Hagyományok Háza közös műsora december első hetét a disznóvágás hagyományának szenteli. A zenei válogatásban az Utolsó Óra gyűjtéssorozat felvételei szerepelnek.
2020. november 28., 16:482020. november 28., 16:48
A Kossuth Rádió „Hajnali”- Népzenei összeállítás korán kelőknek című adása a tél kezdetén a késő őszi és téli hónapok egyik legfontosabb közösségi eseményéhez, a disznóvágáshoz kapcsolódó szokásokat mutatja be.
Régen a disznó hizlalásának kezdetét meghatározott időponthoz, Egyed napjához kötötték a falusi gazdálkodók, hiszen a szeptember elejétől Disznóölő Szent András napjáig, azaz november harmincadikáig eltelt időtartam elegendő volt ahhoz, hogy az állat elérje a vágósúlyt. Ezután indult meg a disznóvágások sora, amely egészen a farsangot lezáró torkos csütörtökig, a lakodalmi, báli időszak végéig tartott.
A disznóvágás és a húsfeldolgozás vidékről vidékre változik
Fotó: Trifonov Éva
A disznó levágása, feldolgozása tapasztalatot és változatos munkát igénylő feladatot jelentett, ezért a rokonok és a közeli ismerősök közösen, kalákában dolgoztak. Napfelkelte előtt egy áldomással vette kezdetét a vágás. Az állat leszúrását az ebben leginkább jártas férfiember vagy a felfogadott böllér végezte, a disznó lefogásában azonban mindenki segédkezett, a gyerekek tisztje volt a disznó farkába kapaszkodni. A friss vért fateknőbe vagy zománcos tálba gyűjtötték össze, és sok helyen disznótoros hagymás vért készítettek belőle reggelire, vagy a véreshurka alapanyagaként sóval elkevergetve tették félre.
A hagyományos disznóvágás menete a leszúrást követően az állat bőrének megtisztításával folytatódott. A disznót fateknőbe fektették és vízzel forrázták le, majd szőrének nagy részét kaparókkal eltávolították. A megmaradt szőrzetet pedig szalmacsóvákkal égették le. Egyes vidékeken egy külön erre a célra készített négylábú szerkezeten, a rémfán végezték ezt a műveletet. A sertés kormos bőrének lecsutakolása után kezdetét vette az állat szétbontása és húsának feldolgozása. E munka során először a beleket, majd a fejet, végül pedig a disznó háját távolították el. A hús lefejtése csak ezután következett. A disznóvágásra érkező segítők jóltartásáról a háziasszony gondoskodott. Reggeltől fogva itallal és friss disznótoros étkekkel kínálta a dolgozókat, majd a munka végét jelző vacsorát is ő készítette. Ekkor került az asztalra a friss húsból készült orjaleves, a sült hurka, a kolbász és a disznótoros káposzta is. Miután mindenki jóllakott, a disznótor szórakozással, kártyázással, énekléssel, esetleg tánccal folytatódott. Gyakran muzsikusokat is megfogadtak a mulatságra.
A műsor zenei összeállításában az érdeklődők az Utolsó Óra gyűjtéssorozat felvételeiből hallhatnak válogatást.
Szerkesztő: Éri Márton és Maruzsenszki Andor
Műsorvezető: Pénzes Géza
Adás: Kossuth Rádió (minden reggel 4.03)
A műsor interneten elérhető: www.mediaklikk.hu/mediatar/
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.
Tóth László kézdivásárhelyi újságíró halk szavú ember: székely lévén akkor szólal meg, ha van mondanivalója. Úgy tűnik, ez kissé zavarja is, s ha nem kívánja verbálisan közkinccsé tenni gondolatait, azokat papírra veti.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Feleségként biztosították a hátteret, ápolóként segítettek, fegyvert ragadva csatlakoztak a harcokhoz. Az 1848–49-es szabadságharc asszonyait a korabeli lapokból, a visszaemlékezésekből ismerhetjük. A Teleki Tékában kiállítással tisztelegnek előttük.
Az elmúlt napok kellemesen meleg tavaszias időjárását az előttünk álló egy hétben néhány fokos lehűlés váltja fel, a nappali csúcsértékek nem haladják meg a 11–13 fokot. Erőteljes felhőképződésre, elszórtan esőre, záporokra kell számítani.
Miközben Traian Băsescu volt államfő reálisnak tartja, hogy Irán beváltja fenyegetését, és megtámadja Romániát az amerikai katonai eszközök befogadása miatt, szakértők óvatosságra intenek a kérdésben.
szóljon hozzá!