A négyezer lakósú Bólyban húsvét másodnapján az ünneplő közösség ma is kivonul a présházakhoz
Fotó: Hagyományok Háza
Húsvét közeledtével a Hagyományok Háza munkatársa Burján Istvánt, a pécsi Janus Pannonius Múzeum főmuzeológusát kérdezte két helyi népszokásról: a hosszúhetényi báránylesről és a bólyi Emmausz-járásról.
2019. április 18., 11:302019. április 18., 11:30
2019. április 18., 11:362019. április 18., 11:36
„A bárányles a hosszúhetényi férfiak hagyománya, húsvét hajnalán fölmennek a Mecsek legmagasabb hegyére, a Zengőre. Az ott lévő keresztnél helyezik el a virágaikat, s látják meg lelki szemeikkel az áldozati bárányt. Emlékeznek azokra, akik az utolsó háború óta már nincsenek köztük, felsorolják azoknak a hősöknek a nevét is, akik a Nagy Háborúban estek el a faluból.
A szokás messzire tekint vissza, egyszer, amikor egy juhász nyáját legeltette a Zengőn, sűrű köd szállt le a hegyre, s a juhok vezették ki a ködfüggönyből. A pásztor e helyen hálából keresztet állított.
A férfiak, akik az első világháborúba és a második világégésbe is megkapták a behívójukat, a keresztnél imádkoztak, mintegy elbúcsúztak a vidéktől. Amennyiben épségben kerültek haza, első útjuk szintén ide vezetett. A hegyi kereszt azért is különleges, mert ezek az épített szakrális jelképek általában a falu elején és végén találhatók: a betérőt köszöntik, illetve a távozót búcsúztatják.
Emmanusz-járó sváb közösség a múlt évszázad derekán
Fotó: Archív
Azok a férfiemberek, akik koruknál fogva nem tudtak felmászni a majd’ hétszáz méteres magaslatra, a hegy alján lévő szőlőkben, présházakban várták a zarándokokat. A hazafelé igyekvők a kéményből fölszálló füstről tájékozódtak; s a Zengőt járt báránylesősök kopogás nélkül nyithattak be a borházba, ahol már előkészítették a butéliákat a vendégeknek.
A bólyi Emmanusz-járás a bibliai történetet idézi, amikor a tanítványok nem ismerik meg a hozzájuk csatlakozó Megváltót, s csak este, az asztalnál nyílik meg a szemük. Ezt a közösséget összetartó, a másik jobb megismerését szolgáló vendégeskedést a bólyi svábok éltették, akik Mária Terézia uralkodását követően települtek a vidékre, s hozták magukkal e népszokást. A háború végéig szinte kizárólag az ő tradíciójuk élt húsvét hétfőjén, a locsolás idején. 1945 után a svábokat kitelepítették, helyükbe a Felvidékről elűzött magyarok érkeztek. Igazi csoda történt: a „meghívlak az asztalomhoz, megosztom veled, amim van” életelv alapján a felvidékiek a sárba tiport, megalázott, megmaradt svábokat látták vendégül, s köszöntötték együtt Krisztus feltámadását. A szokás mind a mai napig él, a szentmise után az ünneplők együtt vonulnak a présházakhoz. Van hol ünnepelni, a négyezer lakosú faluban 365 pince szolgálja a település lakosait.
A jeles nap külön erénye, hogy nem vált fesztivállá, az anyagias világ ünnepévé.”
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!