
A dokumentumfilm a zabolai Mikes-kastélyt is bemutatja
Fotó: Szekeres Attila
A Hagyományok Háza sikeres Több mint mozi sorozatának következő, Hanna grófnő című előadása – amellett, hogy folklór témájú néprajzi dokumentumfilm – a XX. századi magyar történelem egy korszakát is felvillantja a zabolai Mikes család történetén keresztül. Az október 26-ai előadás előzményeiről Sztanó Hédi rendezőt kérdeztük.
2023. október 25., 21:002023. október 25., 21:00
2023. október 25., 21:112023. október 25., 21:11
„A Hanna grófnő című film története rendkívül érdekes. A diplomata férjemmel az ezredfordulón New Yorkban laktam, amikor a Dunatáj Alapítványtól megkerestek egy filmötlettel. Az információ szerint Mikes Hanna, az erdélyi történelmi család sarja az Egyesült Államokban, pontosabban Washingtonban lakik. Élete, munkássága filmszalagra illő, ezért javasolták, hogy keressem meg az idős hölgyet. Telefonon értem utol, de igen elzárkózó volt, mivel korábban a sajtóval rossz tapasztalatai voltak. A harmadik hívásnál már megtört a jég, s
Egy kislétszámú stábbal láttam munkához, s Hanna nénivel – a telefonbeszélgetések után – végre személyesen is találkozhattam. Őt kísértük el Erdélybe, egy csoporttal érkezett, aminek tagjai közt találkoztam Jeszenszky Gézával, az Antall-kormány egykori külügyminiszterével is. A 89 éves hölgy tökéletes szellemi-fizikai frissességének birtokában volt. A film Mikes Hanna lenyűgöző személyiségén keresztül a magyar történelem egy korszakát is be tudta mutatni, s egy életformába is bepillanthat a néző. A magyar arisztokráciának egy olyan csoportját tudtuk ábrázolni, amelynek életcélja nem a fényűzés, a parasztok és cselédek kiszipolyozása volt, hanem sikerrel teremtettek munkalehetőségeket, elősegítették a tehetséges fiatalok iskoláztatását, s a köz javát is szolgálták. A mozi hangulatát a Zabolán töltött személyes pillanatok adták. Ilyen volt kedves és érzelem teli találkozása – félévszázad után – Juliskával, az egykori cselédlánnyal. Emellett politika, diplomácia és néprajz is színesíti az alap mondanivalót.
Mikes Hanna könyvjegye
Megtiszteltetés, hogy rendezőként, s a Hagyományok Háza korábbi munkatársaként mutathatom be a filmet október 26-án az Intézmény székházában. A vetítést beszélgetés követi, s az Üsztürü zenekart is vendégül láthatjuk. Nem véletlen a fellépő kiválasztása, mivel az Együttes minden évben zenei tábort tart Zabolán.”
A filmmel kapcsolatos további információk.
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.
A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.
Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.
Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.
Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.
Erőltetett menetben látott neki a bukaresti kormány a védelmi képességek fejlesztését szolgáló európai SAFE-program végrehajtásának, amelynek keretében közel 17 milliárd euró áll Románia rendelkezésére.
Lépésről lépésre Isten igéjének a fényében próbál előre haladni a megalakulásának 30. évfordulóját idén ünneplő Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség, amelyben Rácz Ervin Lajos lelkipásztor szerint megpróbálják összehangolni a generációkat.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
szóljon hozzá!