Györgyfalvi zenészek a menet élén
Fotó: Soós Sándor
A közmédia és a Hagyományok Háza közös műsora október második hetében Györgyfalvára látogat. A zenei összeállításban az Erdőalja vidékének muzsikája szól.
2023. október 07., 19:532023. október 07., 19:53
2023. október 07., 20:572023. október 07., 20:57
A Kossuth Rádió a Hajnali- Népzenei összeállítás korán kelőknek című műsorának követői az október 9-ei héten Györgyfalvát ismerhetik meg.
A település Erdélyben Kalotaszeg, Mezőség és az Aranyos-mente találkozási pontján fekszik. Nevét középkori templomának védőszentjéről, Szent Györgyről kapta. A helyi hagyományok szerint a falu egykor keletebbre feküdt, lakói a tatárjárás idején menekültek el, majd
A legenda szerint, az ellenség elől bujkáló emberek életét borzalmas szárazság is nehezítette. A reménytelen helyzetet a György pásztorbotja által fakasztott forrás mentette meg, amely Falukútja néven mindmáig látható a településen. Györgyfalva az elmúlt évszázadokban Kolozsvár éléskamrájának számított. A falu lakói a reformáció erdélyi megjelenésével egy időben váltak protestánssá, s máig is ők vannak többségben.
Volt olyan időszak, amikor több mint száz árva élt a faluban.
Felvonulás népviseletben a györgyfalvi falunapon
Fotó: Soós Sándor
Györgyfalvát a régebbi magyar néprajztudomány Kalotaszeg peremterületeként ismerte. Ma inkább a Kalotaszeg és a Mezőség között elterülő néprajzi kistáj, az Erdőalja egyetlen, napjainkban is virágzó magyar közösségeként tarják számon. A györgyfalviak régebben a szűken vett Kalotaszeg falvaival nem is igen keveredtek, ez az összetartozás viseletükben is megmutatkozott. A nők pártát hordtak melyet lánykorukban, konfirmáció alkalmával kaptak és fejközépre helyezve viseltek. A női ingmejjét, kézelőjét, gallérját piros, fekete, sárga pamutfonallal varrták ki és erre öltötték fel a fekete bársonyból készült, elöl-hátul hímzett mellényt, a lajbit. A legények ünnepi öltözete az apró ráncokba lerakott „bűgatya” volt, amely régen házivászonból készült. Az ingre a legények is a leányokéhoz hasonló mejrevalót húztak, a „bűgatya” elé pedig hímzett selyemkötőt, bordó, rózsaszín, zöld kötényt, azaz surcot kötöttek.
Györgyfalva legismertebb táncos egyénisége Jaskó István „Pitti bácsi” volt. A Népművészet Mestere címmel kitüntetett kiváló táncosról és falusi rímfaragóról először 1972-ben készült felvétel. Az egyetlen hangosfilmre rögzített györgyfalvi táncgyűjtést - Pitti bácsi helyi előkészítő munkája nyomán - Martin György, a neves néptánckutató vette fel 1983-ban. A falu mind a mai napig híven őrzi hagyományait.
Szerkesztő: Éri Márton
Műsorvezető: Pénzes Géza
Adás: Kossuth Rádió (minden reggel 4.03)
A műsor interneten elérhető: www.mediaklikk.hu/mediatar/
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.
A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.
Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.
Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.
Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.
Erőltetett menetben látott neki a bukaresti kormány a védelmi képességek fejlesztését szolgáló európai SAFE-program végrehajtásának, amelynek keretében közel 17 milliárd euró áll Románia rendelkezésére.
Lépésről lépésre Isten igéjének a fényében próbál előre haladni a megalakulásának 30. évfordulóját idén ünneplő Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség, amelyben Rácz Ervin Lajos lelkipásztor szerint megpróbálják összehangolni a generációkat.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!