
Györgyfalvi zenészek a menet élén
Fotó: Soós Sándor
A közmédia és a Hagyományok Háza közös műsora október második hetében Györgyfalvára látogat. A zenei összeállításban az Erdőalja vidékének muzsikája szól.
2023. október 07., 19:532023. október 07., 19:53
2023. október 07., 20:572023. október 07., 20:57
A Kossuth Rádió a Hajnali- Népzenei összeállítás korán kelőknek című műsorának követői az október 9-ei héten Györgyfalvát ismerhetik meg.
A település Erdélyben Kalotaszeg, Mezőség és az Aranyos-mente találkozási pontján fekszik. Nevét középkori templomának védőszentjéről, Szent Györgyről kapta. A helyi hagyományok szerint a falu egykor keletebbre feküdt, lakói a tatárjárás idején menekültek el, majd
A legenda szerint, az ellenség elől bujkáló emberek életét borzalmas szárazság is nehezítette. A reménytelen helyzetet a György pásztorbotja által fakasztott forrás mentette meg, amely Falukútja néven mindmáig látható a településen. Györgyfalva az elmúlt évszázadokban Kolozsvár éléskamrájának számított. A falu lakói a reformáció erdélyi megjelenésével egy időben váltak protestánssá, s máig is ők vannak többségben.
Volt olyan időszak, amikor több mint száz árva élt a faluban.
Felvonulás népviseletben a györgyfalvi falunapon
Fotó: Soós Sándor
Györgyfalvát a régebbi magyar néprajztudomány Kalotaszeg peremterületeként ismerte. Ma inkább a Kalotaszeg és a Mezőség között elterülő néprajzi kistáj, az Erdőalja egyetlen, napjainkban is virágzó magyar közösségeként tarják számon. A györgyfalviak régebben a szűken vett Kalotaszeg falvaival nem is igen keveredtek, ez az összetartozás viseletükben is megmutatkozott. A nők pártát hordtak melyet lánykorukban, konfirmáció alkalmával kaptak és fejközépre helyezve viseltek. A női ingmejjét, kézelőjét, gallérját piros, fekete, sárga pamutfonallal varrták ki és erre öltötték fel a fekete bársonyból készült, elöl-hátul hímzett mellényt, a lajbit. A legények ünnepi öltözete az apró ráncokba lerakott „bűgatya” volt, amely régen házivászonból készült. Az ingre a legények is a leányokéhoz hasonló mejrevalót húztak, a „bűgatya” elé pedig hímzett selyemkötőt, bordó, rózsaszín, zöld kötényt, azaz surcot kötöttek.
Györgyfalva legismertebb táncos egyénisége Jaskó István „Pitti bácsi” volt. A Népművészet Mestere címmel kitüntetett kiváló táncosról és falusi rímfaragóról először 1972-ben készült felvétel. Az egyetlen hangosfilmre rögzített györgyfalvi táncgyűjtést - Pitti bácsi helyi előkészítő munkája nyomán - Martin György, a neves néptánckutató vette fel 1983-ban. A falu mind a mai napig híven őrzi hagyományait.
Szerkesztő: Éri Márton
Műsorvezető: Pénzes Géza
Adás: Kossuth Rádió (minden reggel 4.03)
A műsor interneten elérhető: www.mediaklikk.hu/mediatar/
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.
Tóth László kézdivásárhelyi újságíró halk szavú ember: székely lévén akkor szólal meg, ha van mondanivalója. Úgy tűnik, ez kissé zavarja is, s ha nem kívánja verbálisan közkinccsé tenni gondolatait, azokat papírra veti.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Feleségként biztosították a hátteret, ápolóként segítettek, fegyvert ragadva csatlakoztak a harcokhoz. Az 1848–49-es szabadságharc asszonyait a korabeli lapokból, a visszaemlékezésekből ismerhetjük. A Teleki Tékában kiállítással tisztelegnek előttük.
Az elmúlt napok kellemesen meleg tavaszias időjárását az előttünk álló egy hétben néhány fokos lehűlés váltja fel, a nappali csúcsértékek nem haladják meg a 11–13 fokot. Erőteljes felhőképződésre, elszórtan esőre, záporokra kell számítani.
Miközben Traian Băsescu volt államfő reálisnak tartja, hogy Irán beváltja fenyegetését, és megtámadja Romániát az amerikai katonai eszközök befogadása miatt, szakértők óvatosságra intenek a kérdésben.
szóljon hozzá!